Magyar fizikus magyarázza el, miért kapták idén a Nobel-díjat

A kvantumtechnológiai forradalom nem tartana ott, ahol ma tart, így nem léteznének szupravezető kvantumszámítógépek sem a fizikai Nobel-díj idei kitüntetettjeinek kísérletei nélkül – mondta az MTI-nek Csonka Szabolcs, a BME Fizika Tanszékének tanszékvezetője.

Az MTI annak kapcsán kérdezte a fizikust, hogy idén John Clarke-nak, Michel H. Devoret-nek és John M. Martinisnak ítélték oda a fizikai Nobel-díjat

a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért egy elektromos áramkörben.

Csonka Szabolcs emlékeztetett arra, hogy sokáig úgy gondolták, a kvantumfizika csak az atomok és más mikroszkopikus részecskék leírására szolgál. A kvantummechanika általában kis részecskékkel történik, a három kutató azonban igazolta, hogy áramkörökre is lehet kvantummechanikailag gondolni.

A forradalmi felfedezés az volt, hogy amit addig kicsiben tudtak érzékelni, működik nagy méretben is, hiszen a kísérleteik eredményeként létrejött makroszkópos kvantumállapotot egyetlen hatalmas mesterséges atomként is lehetett értelmezni – hangsúlyozta Csonka Szabolcs.

Hatalmas felfedezés volt, hogy egy olyan dolgot, amit csak a nanovilág tudott korábban, és a mi centiméteres világunkban csak az atomok szintjén lehetett értelmezni, egy szupravezető áramkör is ugyanúgy tudja

magyarázta, hozzátéve: meglepő volt, hogy ennyi részecske egyszerre tudja mutatni azokat a kvantummechanikai tulajdonságokat, mint egyetlen egy részecske.

Kísérleteik új kutatási irányokat nyitottak, ezek vezettek el a 90-es években a második kvantumforradalomhoz, amelynek hatására megjelent a kvantummechanika az elektronikai eszközökben is – mutatott rá Csonka Szabolcs.

Kitért arra, hogy Martinis a kvantumszámítógépekkel kapcsolatos kutatásokba is bekapcsolódott. A kvantumos energiaállapotokat elérni képes áramkörök felhasználásával kvantumbiteket hozott létre. Mint mondta, manapság, amikor kvantumszámítógépet akarnak építeni, ezt az alapegységet használják.

A felfedezés jövőbeli szerepéről szólva megjegyezte:

évtizedek múlva egy kvantumszámítógép majd percek alatt megoldhat olyan problémákat, amelyeket a világegyetem végéig sem tudnánk egy klasszikus számítógéppel megoldani.

Kiemelte: olyan koncepcionálisan új számolási technológiákat hozhat ez a terület, amelyeknek komoly jelentőségük lehet a társadalomra nézve is. Ahogy az internet vagy a lézer megváltoztatta az életünket, a kvantumos technológián alapuló alkalmazások is a mindennapi életünk részévé válhatnak.

További hírek