A napokban megérkezett Magyarországra a Magyar Honvédség negyvennegyedik, egyben az utolsó Leopard harckocsija, ezzel teljessé vált a 2018-ban megrendelt flotta. De mit tudnak ezek a vadonatúj, topligás harcjárművek, és mire megyünk egyetlen zászlóaljjal? Mennyi harckocsit tartanak hadrendben a szomszédaink?
Hazánk kétféle Leopard harckocsit szerzett be: egyrészt használt Leopard 2A4HU típusokat kiképzési céllal, illetve vadonatúj Leopard 2A7HU harckocsikat a harcoló alegységek számára.
A beszerzési szerződést 2018 végén kötötték meg a német Krauss-Maffei Wegmann vállalattal, ennek keretében 44 darab Leopard 2A7HU (a Leopard 2A7+ harckocsi magyar változata) és 12 darab Leopard 2A4HU érkezett Magyarországra.
A kiképzésre szánt flottát 2020-ban állították hadrendbe: ezek a német hadsereg korábbi Leopard 2A4 tankjai, amelyeket a gyártó felújított és a Magyar Honvédségnek átadott kiképzési célra.
MTI/Vasvári Tamás
A Leopard 2A7HU harckocsik gyártása és szállítása több évre ütemezve történt.
A szerződés értelmében a 44 új harckocsit 2023 és 2025 között fokozatosan adták át, így a személyi állomány kiképzése és az alakulatok feltöltése is lépcsőzetesen valósulhatott meg.
Az első 2A7HU harckocsi 2023. december 5-én érkezett Tatára, az ezt követő napokban pedig további négy darab követte. 2024 folyamán havonta-kéthavonta érkeztek az újabb Leopardok; 2024 végére már 33 darab 2A7HU állt hadrendben.
A beszerzés így határidőre lezárult, és a tatai Klapka György 1. Páncélosdandárban felállt egy NATO-standard páncélos zászlóalj.
A világ élvonalában
A Leopard 2A7HU a világ egyik legkorszerűbb harckocsija.
Fő fegyverzete egy 120 mm űrméretű, L55A1 Rheinmetall sima csövű tankágyú, amely az új fejlesztésű nagy nyomású lőszerek használatával akár 5000 méteres távolságon is hatékony tűzerőt biztosít.
A továbbfejlesztett L55A1 löveg stabilizált és digitális tűzvezető rendszerhez kapcsolódik, amely automata célkövetést és gyors célmegjelölést tesz lehetővé.
A harckocsi tűzvezető rendszere és szenzorai éjjel-nappal, minden időjárási körülmény között biztosítják a célok felderítését és leküzdését. A másodlagos fegyverzet részeként a Leopard 2A7HU rendelkezik egy géppuskával a löveg mellett, továbbá egy távirányítású 12,7 mm nehézgéppuskával a torony tetején, az FN Herstal gyártmányú Remote Weapon Station keretében, mely a kezelőszemélyzet védelmének maximális megőrzésével használható.
A több mint 50 tonnás monstrum meghajtásáról egy 1500 lóerős, V12 hengeres MTU MB 873 Ka-501 dízelmotor gondoskodik, amely egy Renk HSWL 354 automata erőátviteli berendezésen keresztül hajtja a harckocsit. Ennek köszönhetően, bár a lánctalpas tömege megközelíti a 67 tonnát, végsebessége eléri a 68–72 km/h-t, és kiváló gyorsulási mutatókkal bír. A fejlett torziós rugós futómű és lánctalpas meghajtás révén nehéz terepen is jó a járóképessége, leküzdi a meredek emelkedőket, és álló helyzetből gyorsan irányt tud változtatni. A magyar Leopardokba telepített digitális rendszerek megfelelnek a NATO szabványoknak, így a harckocsik beilleszthetők közös hadműveletekbe is.
Ezen felül a Leopard rendelkezik kollektív NBC (nukleáris, biológiai, vegyi) védelmi rendszerrel, automata tűzoltó berendezéssel a küzdőtérben és a motortérben, valamint klímaberendezéssel, hogy extrém hőmérsékleti körülmények között is hatékonyan működhessen a kezelőszemélyzet.
Összességében tehát egy olyan harcértékű, hálózatalapú harcjármű, amely a 21. századi hadviselésben is megállja a helyét.
Miért a Leopard 2?
Felmerül a kérdés, hogy a magyar döntéshozók miért éppen a Leopard 2-es harckocsit választották a honvédség számára, hiszen léteznek más nyugati harckocsitípusok is (pl. az amerikai M1 Abrams, a brit Challenger 2 vagy a francia Leclerc, illetve új fejlesztésű dél-koreai K2 Black Panther).
A választ több tényező indokolja:
A Leopard 2A7HU a legmodernebb harckocsik közé tartozik, bizonyos szempontból jelenleg ez a típus tekinthető a csúcstechnológiának a NATO-n belül.
A magyar vezetés stratégiai célja az volt, hogy 40 évnyi lemaradást pótoljon a páncélos fegyvernemnél – hiszen a korábbi fő harckocsi, a T–72M1, még az 1980-as évek technikai színvonalát képviselte.
Ezzel megvalósult a technikai generációugrás, amely évtizedekre meghatározza a páncélos erő képességeit.
A Leopard 2 harckocsi család rendkívül elterjedt a NATO és EU-országok között: több mint 19 országban van szolgálatban mintegy 3000 példány különböző változataiban.
Olyan szövetségesek használják, mint Németország, Lengyelország, Spanyolország, Dánia, Norvégia, Hollandia, Finnország és még sorolhatnánk.
Ez a széles körű alkalmazás nagy előnyt jelent a közös hadgyakorlatokon és esetleges éles helyzetekben, hiszen a logisztikai támogatás (alkatrészek, lőszerek) és a kiképzés terén is megoszthatók az erőforrások és tapasztalatok.
Ezzel szemben egy ritkább vagy egyedi típus üzemeltetését szinte egyedül kellett volna megoldani.
Fontos volt az is, hogy a Leopard 2 képes alkalmazkodni a hazai domborzati és terepviszonyokhoz, illetve a honvédség védekező jellegű doktrínájához.
Magyarország viszonylag kisebb sík terepekkel és sok folyóval tagolt vidékekkel rendelkezik; a Leopard 2 jól szerepel védekező harcokban, és a megfelelő műszaki támogatással (hídvető járművek) át tudja hidalni a vízi akadályokat is.
Végül, de nem utolsósorban a német partnerrel (KMW, illetve az időközben létrejött KMW–Nexter közös cég, a KNDS) való megállapodás nem csupán a harckocsik megvásárlásáról szólt, hanem szélesebb körű együttműködést is tartalmazott.
Ennek részeként a gyártó vállalta, hogy támogatást nyújt a magyar Leopard flotta üzemeltetéséhez – például szimulációs és kiképző rendszereket szállít, illetve segíti a karbantartási háttér kiépítését.
Bár a konkrét üzlet ipari ellentételezést (offset) formálisan nem tartalmazott, a gyakorlatban a magyar védelmi ipar mégis profitál: a Rheinmetall bevonásával például létrejött egy lőszergyártó üzem Várpalotán, amely a Leopardok 120 mm-es lőszerét is gyártja majd, a német hadiipari konszern a Lynx gyalogsági harcjárművek hazai gyártásában is együttműködik.
Összességében elmondható, hogy a Leopard 2 választása beleillett a magyar haderő német fókuszú fejlesztési stratégiájába. A német fegyverrendszerek egységes csomagban történő beszerzése egyszerűsítette a tárgyalásokat és a logisztikát is.
Mire megyünk 44 harckocsival?
Felmerül a kérdés, hogy a beszerzett Leopard harckocsik – különösen a mennyiségük – milyen harcértéket képviselnek napjaink hadviselésében, tekintve, hogy
az orosz-ukrán háború tapasztalatai azt mutatják, hogy ennyi harckocsi simán fel tud kerülni egy nagyobbacska ütközet napi veszteséglistájára.
Arról nem is beszélve, hogy
az Ukrajnába kivitt Leopard harckocsik veszteségaránya meglehetősen magas. Igaz, ezek korábbi, kevésbé fejlett változatok voltak, mint a hazánk által vásároltak, az oroszok kifejezetten vadásztak rájuk, és ott vetették be őket, ahol a legnagyobb esély volt az elpusztításukra, azaz offenzívák élén, nyílt terepen.
Ettől függetlenül a 44 darab Leopard 2A7HU harckocsi egy zászlóaljnyi erőt jelent, ami önmagában véve is jelentős ütőerő.
A modern harckocsik rendkívül drágák és bonyolult eszközök, ezért még a nagyobb hadseregekben sem jellemző már a korábbi évtizedekhez hasonló ezres nagyságrendű harckocsiállomány.
Összehasonlításképp: a szomszédos Ausztria 56 darab Leopard 2A4-et üzemeltet, Csehország mintegy 30 darab T–72M4CZ harckocsival rendelkezik. Lengyelország némileg kilóg a sorból, de mérete miatt ez logikus – mintegy 250-300 nyugati harckocsit tart hadrendben.
Ebben az összevetésben a
44 darab Leopard reális: önmagában nem teszi Magyarországot „tanknagyhatalommá” de elegendő egy régiós szinten erős, önálló páncélos alegység felszereléséhez.
