Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk.
„A poloskainvázió elviselhetetlen” – ez nap mint nap szóba kerül, bárkivel találkozunk.
A jelenséget az okozza, hogy két, itthon nem őshonos poloskafaj mostanában – ahogy lassan hűvösödnek az éjszakák – kezdett el melegebb helyeket keresve telelésre behúzódni az ingatlanokba.
A két, tömegével megjelenő faj, a zöldes színezetű vándorpoloska (Nezara viridula) és a barnás mintázatú márványospoloska (Halyomorpha halys) csupán néhány éve jelent meg az országban, és egyedeik roppant mértékben elszaporodtak.
Legalább az emberre nem veszélyes
A két poloskafaj elterjedése jelentős károkozással jár. Mind a vándorpoloska, mind a márványospoloska sok tápnövényű kártevő, amely valósággal ellepi a mezőgazdasági területeket, a házak körüli kiskerteket, de még a balkonon tartott növényeket is.
Magyarországi elszaporodásukban szerepet játszik az is, hogy az itteni időjárási feltételek megfelelők a számukra, és erre a Kárpát-medence klímaváltozás miatti melegedő éghajlata is rásegít.
A közvetlen kár is igen komoly, mert poloskajárás után fogyaszthatatlanná válnak a zöldségek, gyümölcsök, de a szakember szerint egyáltalán nem lebecsülendő a közvetett károkozás sem, hiszen a nagy egyedszámban megjelenő rovarok mindenkit zavarnak, aki csak találkozik velük.
A kártevőtől a mezőgazdaságban elsősorban azért tartanak, mert szélsőségesen sok tápnövénye van. Több mint száz gazdaszervezete ismert, így gyümölcs- és zöldségféléken, illetve szántóföldi és dísznövényeken is károsít. Ez az oka annak is, hogy nem csak nagyobb mezőgazdasági területeken, hanem a házi kiskertekben is komoly károkat okozhat.
Telelés szempontjából a faj előnyben részesíti a fűtött épületeket, így a kifejlett egyedek egy része a téli időjárás megpróbáltatásait nem a szabadban vészeli át, hanem beköltözik a lakóházakba.
Ilyenkor nagy számban fedezhetők fel a házak falain és üvegablakain is.
Mivel a poloskák csak növényi nedvekkel táplálkoznak, sem állat-, sem pedig humánegészségügyi szempontból nem jelent veszélyt. Látványa és repülés közben hallható hangja viszont sokak számára zavaró lehet, illetve bűzmirigyeiből kibocsátott váladéka is rendkívül kellemetlen hatást válthat ki.
A fentiekből logikusan következik a kérdés:
mivel lehet védekezni ellenük?
Mindenképp fontos mielőbb elpusztítani a lakásba bejutó poloskákat, mert a védett helyeken áttelelő egyedek lesznek az alapítói a következő évi populációknak. Előszeretettel húzódnak fáskamrákba, sufnikba, pincékbe, ahol a kb. 1 cm-es résekben, repedésekben sokszor több tucat egyed is elrejtőzhet.
Rossz hír, hogy a két poloskafaj magyarországi természetes ellenségei jelenleg még nem ismertek.
A rovarok az őszi időszakban – így például most októberben is – telelőhely-keresés közben,
jellemzően a nyílászárókon jutnak be az emberi tartózkodásra szolgáló épületekbe.
A beköltözést az ajtók és az ablakok megfelelő szigetelésével, illetve szúnyogháló felszerelésével lehet megakadályozni,
a bent talált rovarokat pedig gumikesztyűvel és műanyagzacskóval érdemes összegyűjteni, majd a lakáson kívül taposással vagy elégetéssel megsemmisíteni.
A Nébih a márványpoloska ellen a háztartási rovarirtó szerek alkalmazását nem javasolja.
Az elmúlt évek megfigyelései szerint ugyanis hasonlóan nagy poloskaegyedszámokra kell számítanunk, mert sajnos a jelentősebb lehűlések sem vetik vissza az áttelelő egyedek számát.