fbpx

Megkezdte működését Sanghajban a világ legnagyobb csillagászati múzeuma

Megkezdte működését Sanghajban a világ legnagyobb csillagászati múzeuma, ahol a tudományág nemzetközi eredményei mellett a kínai űrkutatás áttöréseit mutatják be az érdeklődőknek – számolt be internetes kiadásában szerdán a Global Times című kínai lap.

A Sanghaji Csillagászati Múzeum egy 58 600 négyzetméteres telken található a város szabadkereskedelmi zónájának nemrégiben átadott részén. A 38 ezer négyzetméteres beépített területével pedig a világ legnagyobb asztronómiának szentelt múzeumának számít.

A tárlat három részét, amelyek az „otthon”, a „kozmosz”, és az „odüsszea” nevet kapták, a látogatók a Naprendszert, a világűr azon túl megfigyelhető részét, valamint az emberiség a csillagászat és az űrkutatás terén tett erőfeszítéseinek történetét ismerhetik meg.

A Global Times leírása szerint a kiállítás gondosan megtervezett részletei, a fény- és hanghatások, valamint a rendkívül élethű szimulációk magával ragadó élményt nyújtanak a látogatók számára. A csillagászat közérthetőségének elősegítésére a tárlaton modellek és kísérleti berendezések segítségével mutatják be az asztronómia különböző, elvont fogalmait és a tudományághoz kapcsolódó, ismert kísérleteket. Rekonstruálták a többi között Léon Foucault francia fizikus a Föld Nyugat felől keleti irányba forgását bizonyító ingakísérletét, és behatóan ismertetik egyebek mellett a fekete lyukak spagetti-hatását, a relativitás elméletét, valamint a Doppler-jelenséget.

A kínai űrkutatás áttörései között pedig a különféle kínai űreszközök nagy fokú precizitással készült modelljeit tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlat utolsó szekciójában helyet kapott egyebek mellett a kiépítés alatt álló kínai űrállomás már felbocsátott, központi moduljának, valamint a Csu-zsung kínai marsjárónak, illetve a Jütu II nevű holdjárónak a mása is.

Kína az elmúlt években többmilliárd dollárt fektetett abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el egy űrszondát a Holdnak a Földtől távol eső oldalára.

Az állandó űrállomás kiépítése mellett a kínai űrkutatási program részeként jelenleg zajlik egy kínai Mars-misszió is. A Tienven-1 nevű kínai marsszonda május 15-én landolt a vörös bolygón.

Kína további tervei között szerepel továbbá egy legénységet szállító űrhajó Holdra juttatása, és egy állandó kutatóbázis kialakítása a Holdon.

 

További hírek