A járványtörténet részben ismételni látszik önmagát. A majomhimlőről szóló hírek zöme ma még arról szól, hogy ebben, vagy abban az országban, az USA esetében államban ugrásszerűen nő a betegek száma, miközben nem tudni, miképpen indult az új epidémia, amely szombati állás szerint 9070 fertőzöttet, beteget számlált. Nem véletlen, hogy sokan a nyolcvanas évek elejének sajtóját idézik, hiszen akkor tűnt fel a színen az AIDS-járvány, s mindkét betegség esetében a melegek az első áldozatok. Elsők, mert ahogy a HIV-ről is kiderült, nem csak homo- és biszexuálisokat képes megfertőzni, úgy a majomhimlő vírusáról is várják, előbb utóbb megjelenik a heteró közösségekben is.
A részben az első mondatban szerencsére helytálló. A majomhimlő ugyanis nem halálos, mint a gyógyszerek 1995-ös megjelenéséig az AIDS, s ezzel ellentétben van rá hatásosnak nyilvánított, ráadásul igen hosszan tartó védettséget adó védőoltás is, még ha egyelőre – a fertőzöttek valószínűsített számához képest – messze nem elegendő. Az egyes országok mindenesetre igyekeznek minél többet beszerezni a vakcinából, ami előtt némi nehézségek is körvonalazódnak, tehát ismét egy versenyfutás indulhat meg a fertőzés terjedése és a vakcinálás között, ahogy a COVID esetében is láttuk. Viszont a koronavírussal összehasonlítva nagy előny, hogy a COVID-nál kevésbé fertőzőképes és genetikailag szinte állandó majomhimlőnél a kellő számú páciens beoltásával vélhetően kialakulhat a nyájimmunitás, ami előbb utóbb véget vethet a járványnak.
A dán makákók voltak az elsők
Az esetek számának növekedésével és a majomhimlővel kapcsolatos hírek elferdítésével ugyanakkor ismét olyan közhangulat alakulhat ki, ami veszélyes lehet az érintett csoportokra és az esetleg kialakuló stigmatizálás következményei a kockázati csoport tagjainál nehezítheti a járvány megfékezését, sőt elősegítheti a vírus átlépését a többségi társadalomba.
Ami korábban is megtörtént, csak – ahogy eddig szinte minden alkalommal – az esetek elszigetelt maradtak. 2003-ban például az Egyesült Államokban mintegy 70 ember a betegséget olyan, háziállatként tartott prérikutyáktól kapta meg, amelyekre Ghánából importált zsákos patkányokról került át a kórokozó.
Tehát ismét állatokról emberre átugrott vírussal állunk szemben, s ahogy a HIV-nél, vagy a COVID-nál, csak feltételezéseink vannak arról, milyen állatról és mikor történt a vírus emberre való első átkerülése.
A neve alapján a „bűnöst” majomnak gondoljuk, ami a betegség felfedezéséhez kötődik. Az első ismert esetben ugyanis 1958-ban egy koppenhágai kutatóintézet 30 kísérleti majmán, makákóján jelentkezett a betegség, amelyeket Szingapúrból szereztek be. A kórt a valódi (fekete)himlőhöz hasonló tünetek után az esetet publikáló dán kutató nevezte el majomhimlőnek.
Persze a betegségről sejtik, hogy Közép- és Nyugat Afrika esőerdei régiójában régóta jelen van és ott többféle állatfaj között is terjed.
Az első emberen észlelt esetet 1970 szeptemberében egy csecsemőn észlelték a Kongói Demokratikus Köztársaságban, majd októbertől a következő év májusáig még három közeli országban, Nigériában, Sierra Leonéban és Libériában találtak hat esetben emberen majomhimlőt. Ahogy ezeknél az eseteknél sem tudták megállapítani a vírus pontos eredetét, a prérikutyás amerikai esetet leszámítva a világ 15 országában – ebből 11 afrikai volt – azóta regisztrált több ezer betegnél sem. A szakemberek az esetek tanulmányozása nyomán a fertőzésekért zömmel rágcsálókat és majmokat tesznek felelőssé.
Nigériában az elmúlt években a fertőzés valahogy terjedni kezdett, mintegy 500 emberen írták le a betegséget, s a mintegy 200 megerősített eset 3 százaléka halálos végűnek bizonyult. Innen vendégmunkások és turisták 2018-ban Izraelbe, majd 2018-tól kezdve az elmúlt évekig Nagy Britanniába és Szingapúrba hurcolták be a vírust, de a fertőzés tovaterjedését mindig sikerült megakadályozni, ahogy tavaly két ízben az Egyesült Államokban is. Amúgy a szakemberek a vírusnak Afrikában két variánsát írták le, a közép-afrikai törzset, amelyikről úgy vélik, hogy súlyosabb tünetekkel jár és könnyebben terjed, valamint a Nigériában lévő nyugat afrikait. Az elsőnél tíz százalékos halálozást is leírtak, a másodiknál 1-3 százalékot. A legsúlyosabb következményeket a rossz egészségügyi ellátórendszerrel bíró afrikai országokban gyenge immunrendszerrel rendelkező kisgyermekek és HIV-fertőzöttek körében tapasztalták.
Az idei járvány teljesen más képet mutat
Idén május elején azonban valami más történt. Az esetszámok hirtelen növekedése Európába került át, elsőként a britekhez, majd onnan az Egyesült Államokba és a mostani járvány kiindulópontjának két meleg férfiak számára rendezett eseményt, egy antwerpeni és egy kanári szigeteki bulit neveztek meg. Az esetek száma innen rohamos terjedésnek indult, a számok az utóbbi hónap alatt majdnem nyolcszorosára nőttek, s a növekedés július első hete után még meredekebb ütemet mutat.
A cikk írásakor (július 9.) több mint 9000 esetet tartanak nyilván (https://ourworldindata.org/monkeypox) 58 országban, a listán az első helyen Spanyolország áll több mint kétezer esettel, hazánk 18.-ként 24 esetet jelentett.
Hogy hogyan került a nyugat afrikai vírusvariáns a meleg közösségbe, még nem ismert, de a szexpartik és a partnerek gyors cserélgetése minden bizonnyal felerősíti a vírus terjedését. Amihez az is hozzásegít, hogy az egészségügyi dolgozók sokszor félrediagnosztizálják a betegséget, sokszor szifilisznek, herpesznek nézik. A hólyagszerű kiütésekhez sokszor láz, hányás és hidegrázás, torokfájás, izomfájdalom, vagy hasmenés is társul, a kiütések pedig elsőként többnyire a fertőzés elkapásának helyén, a nemi szervek, a végbélnyílás, vagy az arc területén jelentkeznek és innen terjednek tovább. A vírus elsősorban a bőr közvetlen érintkezésével, de a nyálkahártya belső felületein, így a szájon át, légúti cseppek és szennyezett tárgyak útján is terjedhet. Tehát nem kimondottan nemi betegségről van szó, még ha a mostani járványhullámban a nemi együttlétek során fertőzik is egymást az érintettek. A kórokozó lappangási ideje elég hosszú, 6-21 nap is lehet, ami azt jelenti, hogy a fertőzöttek ezalatt jelentős számú embernek tudják továbbadni kórokozót, s mivel legelőször a láz, a fejfájás és az izomfájdalom jelentkezik, még tovább tart, amíg rájönnek a baj okára. A fertőzés viszont az esetek zömében 2-3 hét alatt lezajlik és a beteg meggyógyul. Ezalatt a betegeknek szigorúan izolálniuk kell magukat másoktól, miközben az epidemiológusok mindenütt megpróbálják feltérképezni a fertőzési láncokat.
Közben a kutatók azt is kiderítették, hogy a duplaszálú DNS-t tartalmazó víruson a régebbi esetekhez képest nem látszik semmilyen olyan változás, ami sokkal fertőzőképesebbé tette volna. Sőt, 2017 óta több olyan mutáció lépett fel az örökítő anyagában, amelyek hátrányosak a kórokozó számára. Ez még érdekesebbé teszi a mostani fertőzési lánc alakulását.
40 év fölött nagy az esély a védettségre
Jellemző, hogy a betegek zöme nem idősebb negyven egynéhány évesnél, ami felveti azt a korábbi feltételezést, hogy akik megkapták gyerekkorukban a fekete himlő elleni oltást, azok védettek a majomhimlővel szemben. Ezt senki nem cáfolta, de természetesen nincs is bebizonyítva, azonban egyes források 85 százalékos védettséget emlegetnek. (A fekete himlő ellen a hetvenes évek végén, a betegség globális eltüntetése után beszüntették a kötelező oltást. Nálunk ez 1979-ben történt meg.) A WHO mindenesetre nem ajánlja a több országban még meglévő régi készletek felhasználását, mert ez az oltás már nem felel meg a korszerű biztonsági előírásoknak.
Van viszont majomhimlő ellen hatásosnak ítélt új kétdózisú oltás (amit szintén fekete himlő elleni aktív immunizálásra fejlesztették ki), amelyet egy dán cég, a Bavarian Nordic gyárt. Sok ország be is tárazott ebből az Imvanex nevű (az angolszász országokban Jynneos-nak nevezett) oltásból, de például a britek közel 30 milliós készletéből a legtöbb lejárt.
Az amerikaiak a 65 ezres készletükből már 56 ezer dózist elkezdtek kijuttatni a meleg közösségekbe, de még az őszig 1,25 millió dózist szeretnének rendelni. Az Európai Unió több mint 109 ezres tartalékából már elkezdett szállítani a tagországoknak, először Spanyolország kapott még június végén 5300 dózist, s a következő hónapokban minden rászoruló uniós tag – így hazánk is – a prioritások szerint megkapja a szükséges dózismennyiséget. A gond csak az, hogy a dán cég gyártóbázisát éppen a szükségessé vált bővítés miatt bezárták és 2023 előtt nem is indul el a termelés. Szerencsére a cég elegendő „ömlesztett” vakcinával rendelkezik, amiből még 1,25 millió dózist le tud gyártani, de továbbiakra csak az újranyitás után lesz mód.
A vakcina egyébként a fekete himlő vírussal rokon vakcínia vírus élő, módosított formáját tartalmazza. A vakcina beadásakor az immunrendszer az oltóanyagban található vírust idegenként ismeri fel, és antitesteket termel ellene. Amikor a szervezet ismét érintkezésbe kerül ezzel, vagy egy hasonló vírussal, esetünkben a majomhimlő kórokozójával, az antitestek és az immunrendszer egyéb alkotóelemei képesek lesznek a vírust elpusztítani.
Persze az oltással kapcsolatos közegészségügyi módszerek között biztos lesznek különbségek. A britek és az amerikaiak ingyen juttatnak oltásokat a kockázati csoportnak, s nagyon ajánlják az oltások felvételét. Kérdés, hogy a kevésbé liberális országokban, ahol a megbélyegzéstől való félelem is erősebb, hogyan reagálnak a közegészségügyi szervek és az érintettek. Ha nehéz lesz az oltáshoz való hozzáférés, illetve a meleg csoportok haboznak azt felvenni, tovább húzódhat és növekedhet az új epidémia.
Az oltás mellett van egy – még széles körben nem elérhető – vírus elleni szer is, a Tecovirimat, melyet szintén fekete himlő ellen fejlesztettek ki, de az Európai Gyógyszerügynökség idén állat- és emberkísérletek alapján a majomhimlő kezelésére is engedélyezte. Hazánkban még nem alkalmazzák.
Fontos lenne viszont a fertőzés időben való felismerése, tesztelése. Ahogy a COVID esetében, itt is a PCR teszt a legbiztosabb (az antigén és az antitest kimutatásra jó módszerek mellett), de a piacon egyelőre még nagy a hiány, már csak azért is, mert a gyártók ezekből a termékekből a fertőzési számok COVID-hoz képest alacsony száma miatt nem várnak akkora üzletet.
Egyelőre tehát sok még a majomhimlővel kapcsolatban a kérdőjel, de szerencsére halálesetek nem kísérik a mostani epidémiát, mely remélhetően nem válik pandémiává. Az Egészségügyi Világszervezet immár több ülést tartott és jelenleg is mérlegeli a közegészségügyi vészhelyzet elrendelését, amit hó közepén ismét átgondolnak. Amit viszont egy kutatócsoport nemrég kezdeményezett: a betegség átnevezését, mondván a kór neve az afrikai régió számára stigmatizáló jelentéssel bír.