A gyógyszergyártás hatékonyságát és az áttétes daganatokat vizsgáló kutatónők nyerték az idei L’Oréal-UNESCO-díjat
2021-09-19
Eddig ismeretlen fajt azonosítottak egy hosszúlábú óriáspingvin maradványaiban
2021-09-20
Show all

Mi veszett el Budával együtt 1541-ben?

Buda 480 éve veszett el, akkor rohanták le a törökök, és 335 éve foglalták vissza az európai csapatok. A két időpont között Buda a Török Birodalom egyik végvára és közigazgatási központja volt. Magyarország azonban sokkal többet vesztett, mint egy újabb várost azzal, hogy Buda 1541. augusztus 29-én török kézre került. A fővárosától, királyi székhelyétől fosztották meg, pont akkor, amikor az európai államokban a fővárosok, a királyi székhelyek egyre komolyabb szerepet kezdtek betölteni.

Buda felett 1541. augusztus 29-én este már a lófarkas zászló lengett, templomaiból a müezzin hívta imára a mohamedánokat. A város egy kardcsapás, egy ágyúlövés nélkül, csellel került a törökök kezére.

A középkor végi Buda

A középkor végi Buda (Forrás: Wikipedia)

Ekkorra Buda már vitathatatlanul az ország fővárosa volt. Nem volt ez mindig így, hiszen az Árpád korban valójában nem volt kiemelt főváros, Esztergom és Székesfehérvár volt a két legfontosabb királyi város, de az udvar állandóan mozgott. A mai Budát – illetve a várhegyen lévő várost a tatárjárás után IV. Béla rendeletére alapították. A király – az esetleges ismételt mongol támadás elleni felkészülés jegyében ­ a korabeli Pest városának polgárait kötelezte arra, hogy a Duna túlpartján, a jól védhető várhegyre települjenek át. Ezt a várost, azaz Budát 1256-ban székhelyévé is tette. Az addigi Buda városát ez után kezdték el Óbuda néven emlegetni.

Az Anjouk leginkább Visegrádon tartották udvarukat, főleg Károly király, akinek komoly ellentétei voltak Buda városával. Fia, Nagy Lajos már inkább foglalkozott Buda fejlesztésével, ahogy Zsigmond és Mátyás is. Ekkor lett valójában az ország fővárosa, királyi székhely Buda. Részletesebben a magyar fővárosokról már  írtunk a Tudas.hu oldalain.

A város központi fekvése miatt jó választás volt, hiszen a nyugatról érkező utak itt ágaznak szét az Alföld felé, erre vezetett a nyugatról keletre menő zarándokok és kereskedők útja, aminek oka, hogy a Dunát itt viszonylag egyszerűen lehetett keresztezni.

Miután Buda elveszett, a nyugati országrészek, a megmaradt Magyar Királyság királya, Ferdinánd – aki hivatalosan magyar fővárosnak Pozsonyt jelölte meg – nem az országból kormányozta a birodalmát, hanem az országon kívülről, Bécsből, azaz az uralkodói székhely Bécsbe került, és – kisebb prágai korszakot leszámítva, 1918-ig itt is maradt. Erdélyben ugyan volt magyar, erdélyi fejedelem, de a keleti országrész udvara nem pótolhatta a Magyar Királyság fővárosát. Mit vesztett azzal Magyarország, hogy nem volt igazi fővárosa, azaz a király nem az országon belül tartotta udvarát?

A XVI. században alapvető változások zajlottak le Európában. A központi kormányzat megerősödött, sok országban – a rendi széttagoltság felszámolása után – kiépült az abszolút királyi hatalom, amelynek fizikai központja az adott birodalom fővárosa volt. Jellemzően ott élt az uralkodó, egyre nagyobb hivatali apparátussal véve körbe magát, ugyanis az állam működéséhez jól szervezett államgépezetre, adózásra, központi hadseregre volt szükség. Egy ekkora udvar nehezen, vagy sehogy sem mozgott.

Az adott uralkodók tehát leginkább egy városhoz kötődtek. Ezek lehettek régi, hagyományos fővárosok, mint Párizs, vagy Bécs, vagy a pápa esetén Róma, de nem volt ritka, hogy teljesen új, a központi uralkodói hatalmat reprezentáló birodalmi fővárost alakítottak ki, erre jó példa Madrid, vagy Szentpétervár.

A bécsi Hofburg

A bécsi Hofburg (Fotó: Wikipedia, Kodiak)

Az uralkodók a saját nagyságukat kifejezendő, megerősítendő nagyszabású építkezésekbe kezdtek a fővárosukban. Paloták, templomok, hidak, kaszárnyák épültek uralkodói pénzből. Mindemellett a királyi/császári udvar ottléte gazdasági fellendülést adott a városnak. Eleve az udvar mindennapi élete, az ott élő, ott dolgozó emberek tömege rengeteg terméket kívánt, ami a helyi polgárságot, az iparosokat és a kereskedőket is erősítette.

Az udvar mindemellett a nemesek számára viszonyítási pont volt, viselkedésben, divatban, kultúrában, amely innen, az ő közvetítésükkel szétáradt az országban. A fővárosban nemcsak a királyok, de a főurak is saját palotát tartottak fenn, de ha nem is itt éltek az adott előkelők, a gyermekeiket hosszabb-rövidebb időre azért elküldték, hisz fontos volt a jó nevelés, de talán a jó ismeretségek megszerzése fontosabb volt.

Az építkezéseknek, s az egyéb luxuscikkek iránti igénynek pedig komoly gazdaságélénkítő hatása volt, hiszen a legmodernebb, legújabb, legszebb dolgokat kellett felépíteni, előállítani, ami több munkást, több pénzt és több tudást jelentett.

A főváros tudományos és művészeti központ is volt, ide gyűltek a művészek, hiszen az udvar és az udvar tagjai voltak a legnagyobb mecénások, akik nélkül a művészek és a tudósok nem tudtak volna alkotni.

Szentpétervár, amit Nagy Péter cár alapított (Fotó: Wikipedia, Wolfgang Moroder)

Mindebből Magyarország, ha nem is teljesen, de kimaradt. Ugyan Gyulafehérváron, az erdélyi fejedelmek igyekeztek saját udvart kiépíteni, és amkor tudták a kultúrát, tudományt támogatták, de ez nem tudott országos jelentőségű központ lenni. Azaz Sopronnak, Nagyszombatnak, Kőszegnek, vagy Pozsonynak nem Gyulafehérvár volt az igazodási pont.

Volt azonban itthon is törekvés valamiféle saját udvar létrehozására, ha nem is a király részéről, hiszen Habsburg királyaink 1541 után gyakorlatilag soha nem laktak Budán. Hivatalosan a székhelyük Pozsony volt, itt működtek a magyar hivatalok, jórészt Pozsony adott helyet az országgyűléseknek, amely konjunktúra a város növekedéséhez ugyan hozzájárult, de Pozsony nem töltötte be az udvar szerepét.

Az egyes főurak, kifejezetten a nádorok esetenként – több, kevesebb tudatossággal – megpróbáltak egyfajta nemzeti udvart létrehozni. Ilyen volt a Nádasdyak Sárvárja, Nádasdy Tamás nádor, majd fia a fekete bég, Nádasdy Ferenc országbíró hatalmi központja, vagy a XVIII. században Eszterháza, de az igazi udvar, a hatalom központja Magyarország számára továbbra is Bécs volt.

Ez a tény akkor sem változott, amikor 1686. szeptember 2-án Buda felett elhallgattak a fegyverek, és a város ismét keresztény kézre került. A város nem kapta vissza azonnal a fővárosi jogait. A következő évszázadban egyre több funkció került ugyan vissza Budára, illetve ide költözött az egyetem, a kormány szerepét betöltő helytartótanács, József nádor is itt tartotta udvarát, de azt már soha nem tudta elérni Buda, majd később Budapest, hogy a magyar király is tartósan itt éljen.

Azzal, hogy az ország uralkodója nem az országban élt, Magyarország elvesztette azt a lehetőséget, hogy az országon belül, a fővárosában legyen az a pont, ami a tudomány, a művészetek, a divat és az ipar központja legyen. Ennek egyik legfontosabb hatása az volt, hogy a nemzeti nyelv, a nemzeti nyelvű tudomány késést szenvedett, hiszen a német mellett sokáig a latin volt az itthoni közigazgatás és a tudomány nyelve, nem a magyar.

A XIX. században ezért a magyar államférfiak tudatosan törekedtek arra, hogy Buda, illetve a testvérváros, Pest súlyát emeljék. Már Széchenyi Ferenc kikötötte, hogy az általa alapított múzeum csak a magyar királyi székhelyen, azaz Pest-Budán lehet, de fia Széchenyi István munkásságának nagy része is arra ment el, hogy amilyen gyorsan lehet, pótolja azokat az intézményeket, amelyeket a valódi nemzeti főváros hiánya jelentett a tudománynak és az iparnak.

Ugyan a XVIII. században hivatalosan ismét Buda lett a főváros, de igazi hatalmi központ csak 1867 után lett

Ugyan a XVIII. században hivatalosan ismét Buda lett a főváros, de igazi hatalmi központ csak 1867 után lett (Forrs Mikovinyi Sámuel 1732-es rajza Budáról, Wikipedia)

Buda, majd Budapest 1541 után soha nem volt valódi királyi székhely. A Habsburg uralkodók ugyan rendre felkeresték a várost, igaz, Mária Terézia a 40 éves uralkodása alatt mindössze kétszer, míg Ferenc József 1867 után gyakrabban, sőt ő szívesen mutogatta más uralkodóknak a magyar „székvárosát”, de igazi udvart, igazi királyi székhelyet nem hozott ide.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close