„Az erősebb nem, mit mond a tudomány a női test erejéről” címmel nemrégiben Amerikában megjelent könyv szerzője Starre Vartan cikket írt a CNN-nek, amelyben összefoglalta főbb megállapításait. Vartan állítja, a nagy katasztrófák, egészségügyi vészhelyzetek, járványok, éhezések esetén is a nők teljesítenek jobban túlélésben.
Vartan szerint a női test a rugalmasságra és a hosszú életre van felépítve.
A nők menstrulnak, terhesek, szülnek, szoptatnak és általában mégis tovább élnek a férfiaknál. Ez még olyan helyeken és korokban is így volt, amikor a lányok kevesebb élelemhez és orvosi ellátáshoz jutottak, mint a fiúk.
A női ellenállóképesség szélsőséges körülmények között is látható. Virginia Zarulli, a padovai egyetem docense PNAS folyóiratban megjelent tanulmányában megállapította, hogy az általa vizsgált hét történelmi populáció esetében a nők szinte minden korosztályban túlélték a férfiakat, akár éhínségről, járványokról vagy rabszolgaságról legyen is szó.
Még az újszülött lányok is magasabb túlélési aránnyal rendelkeztek, mint az újszülött fiúk – ez is azt jelzi, hogy a női túlélési előny biológiai gyökerű.
Ha a mai adatokat nézzük, akkor is gyakorlatilag minden korosztályban kisebb a női halálozás szinte minden országban.
Ezeknek a nemi alapú különbségeknek a felismerése és kiaknázása segíthet átalakítani az egészségügyi ellátást – beleértve a rákkezeléseket és a vakcinázási protokollokat –, így az orvostudomány precízebb, személyre szabottabb és hatékonyabb lehet, különösen a nők számára.
Női kromoszómák és hormonok
A nőknél két X kromoszóma van, ami alapvető előnyt jelent a férfiak XY kromoszómáival szemben. Ennek oka, hogy az X kromoszóma sokkal nagyobb, nagyjából 10-szer több gént tartalmaz.
A női test ezért az immun gének szélesebb skálájához fér hozzá, ami az immunrendszerüket erőssebbé és sokszínűbbé teszi.
Ahogy Dr. Sharon Moalem neurogenetikus és evolúciós biológus „A jobbik fél: A nők genetikai felsőbbrendűségéről” című könyvében írta: „A nők immunológiailag úgy fejlődtek, hogy felülmúlják a férfiakat a mutációkban.”
Mivel a vírusok és baktériumok folyamatosan mutálódnak, egy gyorsan alkalmazkodó immunrendszer ellenállóbb.
Az ösztrogén, amelynek szintje magasabb a nőknél, szintén számos immunológiai előnnyel jár.
Ennek eredményeként a nőstény emlősöknek – beleértve az embereket is – jobb immunrendszerük van. A női testben magasabb a neutrofil szám is, ami a fertőzések ellen harcoló leggyakoribb fehérvérsejt.
A tudósok azt is megállapították, hogy a női testekben robusztusabb a B-sejt aktivitás – a vírusok és baktériumok elleni harcban alkalmazkodó fehérvérsejtek tevékenysége. Ez az előny részben az ösztrogénnek is köszönhető, és a kutatók azon dolgoznak, hogy szétválasszák a hormonok, a gének és más okok által befolyásolt tényezőket.
A nők több célzott antitestet termelnek a fertőzések leküzdésére, és hosszabb ideig megőrzik az immunológiai memóriát, ami hatékonyabbá teszi a testüket a jövőbeni fertőzésekre való reagálásban. Ez azt is jelenti, hogy a férfiak sok betegségre hajlamosabbak, mint a nők – bár természetesen nem minden betegség esetén igaz ez – mondta Marlene Zuk, a Minnesotai Egyetem evolúciós biológusa.
Mivel a nőknek erősebb az immunvédelme, általában erősebb a vakcinára és a vírusra adott válaszuk, jobban lekűzdik a szepszist, és bizonyos rákbetegségek kockázata is kisebb náluk.
Ennek az erős rendszernek a hátránya azonban az, hogy a nők több autoimmun betegséget kapnak, mint a férfiak. A nők nagyobb valószínűséggel élnek krónikus betegségekkel, miután túlélték azokat a betegségeket, amelyek a férfiakat megölték volna.
A tesztoszteron hatása
A tesztoszteron immungyengítő hatású, amelyből a férfiaknak több van, mint a nőknek. Zuk elmondta, hogy a korai kísérletekben a tudósok azt találták, hogy „ha ivartalanítják a hím állatokat, az immunitásuk javul, vagy ha tesztoszteront fecskendeznek a nőstény állatokba, az immunitásuk romlik.
Miért?
Lehetséges, hogy a tesztoszteron lehetővé teszi a hím állatok számára a nagyobb szaporodást azáltal, hogy „vadul élnek és fiatalon halnak” – mondta Zuk. A női immunelőny egy része a férfi immunhátrány lehet, és bár elfogadott, hogy a hormonok befolyásolják az immunitást, az, hogy milyen mértékben, folyamatos kutatás tárgya.
Fiziológia és kultúra
Néhány tudós azzal érvel, hogy az életmód és a kultúra nagyban hozzájárul a férfiak rövidebb élettartamához. A férfiak hajlamosak többet dohányozni, több alkoholt fogyasztani, kockázatosabb tevékenységeket végezni, és sokszor veszélyesebb munkát végeznek, mint a nők.
Zarulli néhány tanulmányra hivatkozik, amikor azt mondja:.
Azokban a populációkban, ahol a férfiaknak és a nőknek azonos volt az életmódja, még mindig volt különbség a halálozásban – a nőknek magasabb volt a várható élettartama, mint a férfiaknak.
A női előny valószínűleg nemcsak genetikai és hormonális tényezőkből adódik, az új kutatások szerint a nők testének felépítése is szerepet játszik ebben.
Az Észak-Karolinai Állami Egyetemen Erin McKenney mikrobiális ökológus és Amanda Hale törvényszéki antropológus vezette csapat egy úttörő tanulmányban 1885 óta mérte meg a vékonybé hosszát holttesteken.
A csapat felfedezte, hogy a nők vékonybele jelentősen hosszabb volt, mint a férfiaké – ez az előny lehetővé teszi a nők számára, hogy ugyanabból az ételmennyiségből több tápanyagot vonjanak ki.
Ez a a PeerJ folyóiratban megjelent felfedezés magyarázhatja a magasabb életkort: „A szervezet számára legfontosabb tápanyagok túlnyomó többségét – különösen a szaporodás és a szoptatás során szükséges fehérjét és a zsírt – a vékonybél szívja fel”.
Ez lehet a „Női pufferelési hipotézis” kulcsfontosságú része – az az elképzelés, hogy a női biológia úgy fejlődött, hogy jobban ellenálljon a környezeti és fiziológiai stressznek – Hale szerint.
