Miért van annyi sirály este a kivilágított Parlament és Erzsébet híd környékén?

November 22-én kezdődik a Várkert Bazár adventi programsorozata
2021-11-15
A magyar tudomány ünnepe – Szentágothai-díjakat adtak át a pécsi egyetemen
2021-11-16
Show all

Miért van annyi sirály este a kivilágított Parlament és Erzsébet híd környékén?

Budapest több pontján, így a kivilágított Parlament, a Mátyás-templom és az Erzsébet híd felett is köröznek estéről estére a dankasirályok. Utánajártunk, hogy mi állhat a jelenség hátterében.

Potyó Imre természetfotós még 2016-ban készített néhány képet a különös jelenetről, a Parlament díszes homlokzatának szobraival izgalmassá varázsolva a sirályok röptét. Mintha katonaság és légiereje indulna háborúba.

„Katonaság” légierejével (Fotó: Potyó Imre)

Pihenés a melegebb légáramlatban?

Mint mondta, fotózás közben úgy tűnt, ritkán verdesnek szárnyaikkal a dankasirályok, mintha csak pihenni, éjszakázni akarnának a hatalmas fényszórók felszálló áramlataiban. Amikor viszont éjjel 1 órakor lekapcsolták a díszkivilágítást, a madarak is leszálltak a partra, így ottani jelenlétüknek kétségtelenül köze van a fényekhez.

Hasonló megfigyelés ismert a szakirodalomból is, 2003 augusztusának elején például Gerhard Eisenbeis biológus Sydneyben figyelte meg, amint egy ezüstsirályraj folyamatosan a 305 méter magas, kivilágított AMP Tower felett körözött. Bármi is vonzotta őket oda, annak véleménye szerint is köze volt a fényekhez. De vajon közvetlen, vagy közvetett lehet ez a hatás?

Körözés a Parlament központi kupolájánál (Fotó: Potyó Imre)

Elterelő fényművelet

Több kutatás során is bebizonyosodott, hogy a fényszennyezés a legkülönfélébb módokon hat a madarakra. Egyes fajok például a hasonló élőhelyek közül szívesebben választják költőhelyül a kivilágított létesítményektől távolabb lévőt. Így viszont élőhelyük egyértelműen zsugorodik, ezzel egyidőben pedig az élelemért is nagyobb távolság megtételére kényszerülnek.

A fényszennyezés hatására felborulhat a madarak bioritmusa is, így egyes nappal aktív fajok, mint például a feketerigó, alkalmanként a kivilágított parkokban éjszaka is dalra fakadnak.

Emellett a csillagos égbolt alapján tájékozódó, éjszaka vonuló madarak repülését is megzavarják a fényárban úszó épületek, hiszen azok miatt halványabban, vagy egyáltalán nem látszanak a korábban tájékozódási pontként használt csillagok. A kiugróan fényes épületek felett elrepülve ráadásul tévesen azt is hihetik, hogy reggel van, így „kényszerleszállást” is végrehajthatnak.

Ezek a zavarások eltévedéshez és ütközéshez is vezethetnek, ami évente több millió madár pusztulását okozhatja. Ennek egy igen súlyos példáját még az ötvenes években írták le, amikor egy őszi reggelen egyetlen torony tövében 20 ezer madártetemet találtak.

A fényszennyezés madarakra kifejtett, eddig részletesen megismert közvetlen hatásai tehát sokkal súlyosabbak annál, minthogy az érintett tollasok andalgó repülést végeznének egy kivilágított épület környezetében.

Ebben az ügyben biztosat állítani már csak azért sem könnyű, mert az alapvetően nappal aktív sirályok éjszakai ténykedéseiről csak szegényes és foghíjas tudományos ismeretekkel rendelkezünk, amint arra a rangos Journal of Ornithology szaklapban idén tavasszal megjelent tanulmány is rávilágít.

Arról például tudunk, hogy a fecskefarkú sirályok kizárólag az éjszaka rejtekében párzanak, hogy a halászsirályok ilyenkor még a fiókáikat is etetik, de arról is, hogy a gyűrűscsőrű sirályok előszeretettel vadásznak holdfényben a víz felszínéhez érkező halakra. Ezek azonban a nagy egésznek pusztán szűk szeletei.

Lámpafényes vacsora?

Ami viszont a dankák és a fényszennyezés vonatkozásában mégiscsak szóba jöhet, az egy érdekes közvetett jelenség. A kültéri lámpák fénykörében ugyanis számtalan rovar gyűlik össze, ami a denevérek, békák, sünök és akár madarak könnyű prédájává is válhat. Ezt a feltételezést fogalmazta meg saját fotója kapcsán Fáth Ádám is, és talán igaza is lehet, három évtizede ugyanis a szürkefejű sirály és az ausztrál sirály esetében is bizonyították már ezt a közvetett vonzó hatást.

A rovarok egyébként abszolút részei a dankasirályok táplálékának is, épp úgy, mint a vízből kiemelt halak, vagy a szeméttelepeken összegyűjtött konyhai hulladékok. A budapesti rakparton pihenő sirályok előszeretettel gyülekeznek a szennyvízcsatornák kivezetőinél is, hiszen ott nagyobb eséllyel lakmározhatnak a szerves hulladékra csoportosuló halakból.

Sirályok gyülekeznek a Parlament felett (Fotó: Fáth Ádám)

A fénykörben történő rovarfogyasztás elméletét erősítheti egy új-zélandi eset is, ahol déli sirályok ötös-huszas csoportokba rendeződve keringtek egy fűrésztelep lámpái körül, amelyek nagy számban vonzottak sötét fényőcincéreket, és egy másik endemikus új-zélandi rovart. Amint azt Andrew R. Pugh és Stephen M. Pawson kutatók leírták, a sirályok már egy órával naplemente előtt a helyszín és a környező erdők felett repültek, és ahogy leszállt az éj, máris üldözni és fogyasztani kezdték a rovarokat.

Ez tehát megerősíti a kivilágított dunaparti építmények fölött látható sirályok éjszakai mozgásáról létező feltevéseket, melyeket azonban csak egy célzott tudományos kutatás tudná megerősíteni.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close