Július 1-jén minden kis értékű kínai csomag súlyos plusz terhet kapott, ami igencsak fájhat a vásárlóknak. Életbe lépett az Európai Unión kívülről érkező, magánszemélyek által vásárolt e-kereskedelmi áruk behozatalára vonatkozó vámszabály, és már az első hetekben kiderült, hogy valóban visszafogja a Kínából Európába tartó légi áruforgalmat. Összeomlik a légihíd, vagy sikerül alkalmazkodni az új szabályokhoz?
Ahogy az valószínűleg minden online vásárlónak feltünt, új uniós szabályozások léptek hatályba az Európai Unión kívülről érkező, magánszemélyek által vásárolt e-kereskedelmi áruk behozatalára vonatkozóan, vám-, piacvédelmi és fogyasztóvédelmi célokból.
Július 1-jétől a 150 eurónál alacsonyabb értékű e-kereskedelmi csomagokra egységes, terméktípusonként 3 euró összegű vámterhet vezettek be.
Az Európai Unió célja az új szabályozással, hogy hozzájáruljon az európai vállalkozások versenyképességének megőrzéséhez azáltal, hogy kiegyenlíti a versenyfeltételeket az ilyen típusú e-kereskedelem és a hagyományos (kis)kereskedelem között, természetesen a nagy kínai hátterű kereskedőplatformokkal szemben.
Az első hét hét adatai szerint az új uniós vám valóban visszafogta a Kínából és különösen a Hongkongból Európába tartó légi áruforgalmat, ami akkor is látványos, ha a visszaeséshez időjárási zavarok, nyári szezonalitás és a logisztikai hálózatok átrendezése is hozzájárult.
Ráadásul az intézkedést megelőző hónap globálisan kifejezetten erős volt.
Az IATA júniusi összesítése szerint a világ légiáru-kereslete 8,5 százalékkal haladta meg a 2025. júniusit. Az ázsiai–csendes-óceáni légitársaságok kereslete 7,9, kapacitása 4,3 százalékkal nőtt, az európai fuvarozóknál pedig 6,9 százalékos kereslet- és 3,7 százalékos kapacitásbővülést mértek, majd jött a zuhanórepülés.
Hogyan csapódik le mindez Magyarországon?
Megkérdeztük a Budapest Airport Zrt.-t, mivel járnak ezek a jelentős változások a magyar légifuvarozás szempontjából.
– Az online vásárlás népszerűségének növekedésével annak légi úton szállított volumene is bővült az elmúlt 6-8 évben, olyannyira, hogy 2026-ra a világ összes súlyban mért légiáru-volumenének több mint 20 százalékát ez az árutípus teszi ki. Azok a légiáru-közösségek, repülőterek, légitársaságok, szállítmányozók, logisztikai szolgáltatók, akik hatékonyan reagáltak a piaci keresletre és versenyképes logisztikai szolgáltatói környezetet alakítottak ki az e-kereskedelem számára, átlag feletti forgalombővülést értek el a világ számos pontján.
A Budapest Airport kiemelkedő sikereket ért el a légiáruforgalom fejlesztése terén, részben pont ennek köszönhetően.
A Budapest Airport 2015-ben 91.000 tonna légiárut kezelt összesen, mely tíz év alatt, 2025-re 426.000 tonnára nőtt, úgy, hogy a repülőtérre üzemelő cargo járatok száma az ennél sokkal kisebb mértékben bővült – válaszolták a tudás.hu kérdésére.
Más európai regionális csomóponti repülőterekhez hasonlóan a Budapest Airport forgalmának egy jelentős része ahhoz az e-kereskedelmi forgalomhoz kötődik, amelyet az új vámszabályozás érint.
A cargo szektor 2026 első félévében nagyon jól teljesített, jóval a nemzetközi cargo forgalom bővülési üteme felett.
Az első félévben regisztrált emelkedés 15,8 százalékos, ami összesen 230 858 tonna légiárut jelent (ugyanebben az időszakban a IATA adatai alapján a növekedés üteme Európában 5,9 százalék volt).
Megugrott a forgalom a vámok bevezetése előtt 2026 májusban és júniusban –
tehát az új szabályozás július 1-jén történő bevezetése előtti utolsó két hónapban – az e-kereskedelem aktivitása és az EU-n kívülről történő rendelések száma megugrott.
A Budapest Airport
májusban 41 398 tonna, júniusban pedig 42 401 tonna árut kezelt, mindkettő a minden idők legerősebb havi forgalmát jelentette, a júniusi mennyiség 21,2 százalékkal volt több mint 2025-ben – tudtuk meg a Budapest Airporttól.
A júliustól érvénybe lépő változás tehát a már említett rendkívül erős májusi és júniusi forgalom alakulásában is szerepet játszott: elősegítette a fellendülést.
A Budapest Airport júliusi kezelt árumennyisége csak augusztus 28-án lesz nyilvános, az azonban már látható, hogy az új szabályozás a közvéleményben terjedő találgatásokkal ellentétben messze nem érinti olyan drasztikusan a repülőtér cargo forgalmát, mint azt többen gondolták.
Ettől függetlenül várható, hogy a júniusi kiugró csúcshoz képest – amely a Budapest Airport történetének legerősebb hónapja a légiáruszállítás szempontjából – a volumen az év hetedik hónapjában némileg csökkenhet, párhuzamosan azzal, hogy a piaci szereplők alkalmazkodnak az új vámkezelési környezethez.
A fuvardíj is elárulja a kereslet gyengülését A repülőgépen szállított áru mennyiségével együtt az árak is lefelé indultak. A Kínából Európába kínált azonnali fuvardíj a WorldACD szerint a június közepi–végi 5,43 dollárról július 27. és augusztus 2. között 3,86 dollárra esett kilogrammonként.
Ez hat hét alatt 29 százalékos csökkenés. Hongkongból 5,80-ról 4,96 dollárra, 15 százalékkal mérséklődött az ár.
A 2025-ös bázishoz képest a fuvardíjak még kissé magasabbak maradtak, de az éves prémium látványosan elolvadt. Július 13–19. között a kínai spotár 4,17 dollár volt kilogrammonként, mindössze 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A Drewry globális légiáru-árindexe júniusról júliusra ugyancsak 8 százalékkal, kilogrammonként 3,93 dollárra csökkent, és az ázsiai–európai útvonalon is áresést mért. A párhuzamos volumen- és fuvardíjcsökkenés jól alátámasztja, hogy a kereslet gyengült.
A globális kapacitás július végétől heti 1 százalék körüli ütemben zsugorodott, miközben a Xeneta szerint egyes teherszállító gépeket már kivontak a Kína–Európa e-kereskedelmi járatokból.
Augusztus elején a kínai fuvardíjak rövid időre már ismét emelkedtek, ami arra utalhat, hogy a fuvarozók gyorsan hozzáigazították a kínálatot a kisebb árumennyiséghez.
Sikerül-e alkalmazkodni? – Hosszútávon a légiáru-szállítási ökoszisztéma sikere – hasonlóan az elmúlt 5–10 év jelentős változásaihoz és kihívásaihoz – azon múlik majd, mennyire képes alkalmazkodni az új környezethez.
A Budapest Airport ezen a téren eddig is kiemelkedően teljesített. Mind a repülőtér-üzemeltető, mind a magyar légiáru-közösség és a vámhatóságok az elmúlt években sikeresen alkalmazkodtak a piaci igényekhez, és hatékony, vonzó környezetet alakítottak ki az e-kereskedelmi áruk kezelésére.
A Budapest Airport cargo forgalmában az e-kereskedelem továbbra is meghatározó, ugyanakkor az árumennyiség jelentős hányada továbbra is általános vagy speciális cargo, ezért a repülőtér az új helyzetben is támaszkodhat a diverzifikált növekedésre – derül ki a Budapest Airport válaszából.
A légiáruszállítás az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, és Magyarország és a közép-európai régió számára is megkerülhetetlen logisztikai szereplővé tette a budapesti repülőteret. Repülőtér-üzemeltetőként folyamatosan vizsgálják a további fejlesztések szükségességét. Céljuk, hogy a megszerzett régiós vezető pozíciót megtartsák, de az aktuális piaci trendek helyett a hosszútávú, stabil partnerségekre helyezik a fókuszt, amiben továbbra is kulcsszerepet játszik a cargo ökoszisztéma.
