Milyennek gondolták az emberek a jövőt pár tíz vagy akár száz éve

Jancsó Miklós retrospektív vetítéssorozat szeptember elején a Cinema MOM-ban
2022-08-28
Betörők rongálták meg a kolozsvári Szent Mihály-templom egyik üvegfestményét
2022-08-29
Show all

Milyennek gondolták az emberek a jövőt pár tíz vagy akár száz éve

Miképp látták a XIX. században vagy akár néhány évtizede mai korunkat? Mennyire látták a tudósok, vagy a sci-fi írók előre az internetet, a mobiltelefont vagy háztartási gépeinket?

Az emberek mindig is a jövőbe tekintettek, és sokan megpróbálták elképzelni, milyen lesz a közeli, vagy a távoli jövő. A tudományos-fantasztikus írók, mint Jules Verne, vagy Stanislaw Lem, illetve Arthur C. Clarke sok esetben el is találták, milyen lesz a jövő technológiája, vagy társadalma, sokszor viszont teljesen mellé lőttek, hasonlóan azokhoz, akik ugyan valamely szakma tekintélyének számítottak, és azon a területen vetítettek előre dolgokat, a jövő később mégsem igazolta elméleteiket.

A dinamikus jövő

A dinamikus jövő (Forrás: Tumlr)

A jóslatok, jövőre vonatkozó megállapítások természetesen az adott kor jelenéből táplálkoznak, főleg akkor, ha valamiképp vizuálisan szeretnék megjeleníteni. Ma már megmosolyogtató, hogy az 1900-ban készült képeken, amelyben a 2000-es éveket képzelték el, a századforduló divatja szerinti hölgyek, urak közlekednek családi léghajókon, vagy néznek hatalmas berendezések előtt ülve egy távoli színelőadást.

Párizs 2000-ben, ahogy 1900-ban elképzelték

Párizs 2000-ben, ahogy 1900-ban elképzelték (Forrás: Wikipedia)

Ugyancsak furcsa a mai szemnek, hogy az 1960-as években modernnek számító berendezések mennyire elavultak, pl. a TV antennák, vagy a képcsöves kijelzők. Ám nemcsak a díszlettervezők, rajzolók nem látták előre pontosan a jövőt, a szakemberek, a tudósok is sokszor mellé lőttek.

A tömegkommunikáció terén sem igazán sejtették a jövő irányait.

Lehet, hogy az amerikaiaknak szükségük van a telefonra, de nekünk nincs. Rengeteg üzenethordó dolgozik nekünk.

ezt 1878-ban jelentette ki Sir William Preece, a Brit Királyi Posta vezető mérnöke, aki később könyvet írt a telefonhálózatok fejlesztéséről.

1878-ban a Brit Királyi Posta vezető mérnöke még feleslegesnek tartotta

1878-ban a Brit Királyi Posta vezető mérnöke még feleslegesnek tartotta

Mindenki azt kérdezi tőlem, hogy mikor fog az Apple mobiltelefonnal előrukkolni. A válaszom az, hogy talán soha.

jelentette ki 2006-ban David W. Pogue, a New York Times technológiai szakújságírója, egy évvel az IPhone megjelenése előtt. Persze ez az Apple megfelelő titkolózásának is köszönhető, de a mobiltelefonokat korábban egész más szerepben tudták csak a szakemberek elképzelni:

A mobiltelefonok egyáltalán nem fogják kiváltani a helyi vezetékes rendszereket.

állította Marty Cooper, igaz 1981-ben, bár a képet árnyalja, hogy pont az ő általa vezetett csapat készítette el a Motorolánál az első mobiltelefont.

Amikor a számítástechnika még gyerekcipőben járt, 1943-ban, Thomas Watson, az IBM elnöke úgy vélte, a világpiacon összesen kb. 5 darab számítógépet lehetne eladni, igaz ekkor a számítógépek szobányi, hatalmas berendezések voltak, és senki sem gondolta, hogy egyszer akár hordozható méretűekké válnak. A fénymásolók esetében pedig a cég 1959-ben úgy vélte, hogy mindösszesen 5000 darabra lesz szükség világszerte.

Egy 1960-as évek beli számítógép, a szovjet gyártmányú URAL2 a Műszaki Tanulmánytárban. Akkoriban a nyugati típusok sem voltak sokkal kisebbek.

Egy 1960-as évek beli számítógép, a szovjet gyártmányú URAL2 a Műszaki Tanulmánytárban. Akkoriban a nyugati típusok sem voltak sokkal kisebbek.

Pár évtizeddel később, 1977-ben, amikor már 5 számítógépnél jóval több volt a világban, Ken Olsen, a DEC alapítója kijelentette, ő nem lát olyan okot, amiért valaki számítógépet akarna az otthonába. A számítástechnikánál maradva, Bill Gates 1981-ben tette azt a megjegyzést, amit később sokszor a fejére olvastak, miszerint

640 kilobájt mindenkinek elégnek kell lennie.

A szórakoztatóiparban dolgozók sem látták mindig pontosan a jövőt, pl. Charlie Chaplin 1916-ban úgy vélte, hogy a film nem több, mint múló hóbort, szerinte ugyanis a közönség hús-vér embereket akar látni a színpadon. Neves kollégája,  D. W. Griffin filmrendező 8 évvel később a hangosfilm bármikori létrejöttében nem hitt. Ugyancsak bolondságnak, múló hóbortnak tartotta a televíziót Darryl Zanuck, a 20th Century Fox filmproducere, aki 1946-ban kijelentette:

A televízió képtelen lesz megtartani a piacát hat hónap elteltével, mivel az emberek bele fognak fáradni, hogy minden este egy furnérlemezt bámuljanak

Előfordult, hogy egy szakember nyilvánosan megbánta korábbi kijelentését. Így járt Robert Metcalfe számítástechnikai szakember, a 3Com alapítója, aki 1995-ben a következőket mondta egy konferencián:

 

Az internet üstökösként jelenik majd meg, és 1996-ra katasztrofálisan össze is omlik. Ha nem így lesz, esküszöm, megeszem a szavaimat.

Valóban, 1996-ban az egy évvel korábbi beszédét nyilvánosan leturmixolta és megitta, hiszen az internet akkorra, és azóta sem omlott össze.

A XX. században az atomenergiát hol megváltónak, hol lehetetlennek tartották. Einstein eleve nem igazán hitt benne, 1932-ben úgy vélte, hogy a legkisebb jele sincs annak, hogy a nukleáris energia bármikor a jövőben elérhetővé válna, hiszen az azt jelentené, hogy az atomot bármikor fel lehetne bontani. Ernest Rutherford pedig úgy vélekedett, hogy a maghasadásból származó energia nagyon gyenge fajta, emiatt nem is hitt abban, hogy ebből hatékony energiaforrás lehetne.

Az atombomba, majd az atomerőművek megjelenésével azután változott a helyzet, az atomerőt épp ellenkezőleg, mindenhatónak képzelték el, pl, Lewis Strauss az Atomic Energy Comission elnöke 1954-ben kijelentette, hogy szerinte az atomenergia miatt nemsokára a villamos energia túl olcsó lesz ahhoz, hogy mérni kelljen.

Az atomenergiát nagyon sokféleképp kívánták felhasználni, amerikai és szovjet tervek készültek egyebek mellett atommeghajtású mozdonyokra, amerikaiak terveztek atommeghajtású személyautót is, persze csak papíron, de olyan repülőgép, amelyen atomerőművet helyeztek el, valóban repült. (Igaz a fedélzetén termelt árammal)

Atomerőmű egy repülőgépen, kísérleti jelleggel egy B-36-os bombázón.

Atomerőmű egy repülőgépen, kísérleti jelleggel egy B-36-os bombázón. (Fotó Wikipedia)

De sokkal kisebb berendezésekben is atomenergiával számoltak, Alexander M. Lewyt, a Lewyt Vacuum Company alapítója 1955-ben úgy gondolta, hogy 1965-re már az üzletek polcain lesz az atommeghajtású porszívó.

Azonban a korai látnokok nem mindent tévesztettek el. Jules Verne például nagyon sok dolgot eltalált, így megjósolta a telefaxot, a TV-híradókat, a videokonferenciákat, a világméretű kommunikációs hálózatot, a hologrammot, a tengeralattjárót, a napvitorlát, vagy az elektromos sokkolót, mindezt a XIX. században!

A XX. században is találunk érdekes és magvalósult jóslatokat, s nemcsak komoly tudományos háttérrel megírt sci-fikben, de pl. rajzfilmekben is. A 2001 Űrodüsszeiában az űrhajósok a mai tabletekhez hasonló berendezéseken olvassák a híreket, és a Jetson család tagjanak a csuklóján is ott van az okosóra. A 2001 Űrodüsszeia írója, Arthur C. Clarke ötlete nyomán fejlesztették ki a távközlési műholdakat, ugyanő a 2010. Második Űrodüsszeiában leírta a Google Maps-ot, de pl. az internetet, az internetes keresést és az e-maileket nem látta előre.

Kortársa, a lengyel Stanislaw Lem történeteiben ellenben az űrhajóknak még a távoli jövőben is fontos kelléke volt a logarléc.

Tablet az 1968-ban forgatott  2001 Űrodüsszeia filmben

Tablet az 1968-ban forgatott  2001 Űrodüsszeia filmben (Forrás Youtube)

Mindent összevetve nyugodtan kimondhatjuk, nem igazán tudjuk pontosan elképzelni a jövőt, hiszen 30 évre sem látunk előre. Nem repülünk autókkal, vagy légdeszkán, nem hordunk (bár létezik) önbefűzős sportcipőt. Egy-egy találmány, egy-egy apró változás annyira új irányt szabhat a fejlődésnek, ami teljesen megváltoztathatja az életünket. Ki tudja milyen lesz a világ 2050-ben?

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close