Annyi változás történt az elmúlt pár hónap alatt a napelemek telepítése kapcsán, hogy művészet kiigazodni rajta. Ki maradhat szaldós, és kinek marad a bruttó elszámolás? Mikor lehet újra rácsatlakozni az országos hálózatra? Egyáltalán kifizetődik valaha a beruházás az új rendszerben? A Tudás.hu összegyűjtötte a legfontosabb kérdéseket, és szakértő segítségével meg is válaszolja.
Tavaly októberben derült égből villámcsapásként érte a napelemrendszer telepítését tervezőket, hogy lakossági hálózati betáplálási stopot vezetett be a kormány, azaz a rendszer hiányosságai miatt nem engedélyezte az új napelemes rendszerek csatlakozását a hálózathoz, köztük azokat sem, amelyek rendelkeznek beépített tárolóval.
Emiatt a napelemre vágyók kivártak. Idén augusztusban pedig jött az újabb pofon, Lantos Csaba energiaügyi miniszter egy videóban jelentette be, hogy 2024 januártól a lakossági napelemeknél megszűnik az éves szaldóelszámolás lehetősége, sőt a korábban telepített rendszereket is átteszik havi elszámolásba.
A kormány lépését olyan elemi felháborodás követte, hogy az eredeti verzión gyorsan finomítottak, de hogy állunk most? Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket, és meg is válaszoltuk Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnökének segítségével.
Ki maradhat szaldós, kinek jut a bruttó elszámolás, egyáltalán mit jelentenek ezek a fogalmak?
A szaldós, vagy éves elszámolás lényege, hogy a nyáron betáplált, és fel nem használt energiát télen a felhasználó ingyen visszakaphatja, évente egyszer van egy elszámolás, ha a megtermelt mennyiségnél kisebb a fogyasztás, a szolgáltató fizet, igaz nem sokat, mindössze 5 forint körüli összeget kilowattonként.
De természetesen ennél jóval nagyobb nyereség a fogyasztónak az, hogy a nyáron megtermelt energiát nem neki kell tárolnia, így télen, amikor a napelemrendszere kevesebbet termel, gyakorlatilag ingyen hozzájuthat a nyári többlettermeléshez.
Ez a rendszer rendkívül kedvező és nem véletlenül, egykor pont azért lett kitalálva, hogy ösztönözze a napelemrendszerek telepítését, hiszen ennek köszönhetően lehetett azzal számolni, hogy megtérül a közel sem olcsó beruházás.
Ezzel szemben a bruttó elszámolás esetében a napközben fel nem használt, és a rendszerbe feltöltött áramért a szolgáltató fizet 5 forintot kilowattonként, amit valós időben el is számol, azaz megszűnik az energiaátvitel lehetősége. Ezzel szemben a fogyasztó áramot vételez a rendszerből, azt a rezsicsökkentés határáig (2500 kilowattig) 38, afölött ebben a pillanatban 70 forintos áron kaphatja vissza kilowattonként, ami azt is jelenti, hogy jóval lassabban térül meg a napelem telepítése.
Nem véletlen, hogy óriási felzúdulás követte az energiaügyi miniszter augusztusi bejelentését.
A tiltakozás nem volt eredménytelen, noha továbbra is úgy tűnik, hogy a szaldós elszámolás nem lesz örökéletű. Annyit sikerült elérni, hogy a jövő évtől is fenntartják az éves elszámolást a már működő lakossági napelemes rendszereknél, a telepítéstől számított 10 éven át.
Sőt, akik az idei év szeptember 7-ig jelezték fejlesztési igényüket, szintén megkapták a lehetőséget, ráadásul számukra 2026. január 1-ig adnak majd a hivatali rendeletmódosítások a beruházások befejezésére időt, vagyis a már előkészületben lévő fejlesztések is az éves szaldóban maradhatnak tíz éven át, ha a kivitelezésük legkésőbb 2025 végéig lezárul.
Aki viszont most vágna bele, az pórul járt, neki marad a bruttó elszámolás.
Mikortól, kinek, és hogyan lehet újra csatlakozni a hálózatra?
Január elsejétől indul újra a napelemes rendszerek rácsatlakozási lehetősége. Még nem mindenhol, az ország területének mintegy 7-8 százalékán még zajlik a munka, – jelentette be a kormány hozzátéve, ahogy a szükséges hálózatfejlesztések haladnak, a fennmaradó területeken is feloldják a tiltást.
Mit tehet az, aki most kezdett el napelemrendszer telepítésén gondolkodni, érdemes egyáltalán belevágnia azzal együtt is, hogy a kedvezőtlenebb bruttó elszámolás jut neki?
Szilágyi László szerint a kérdésre a válasz igen, ugyanis annyi kedvezményt kapnak az új napelemesek, hogy ha éppen nincs termelt áramuk, és fogyasztaniuk kell, azt rezsicsökkentett áron tehetik meg.
Emellett az is megoldás lehet, hogy a szabadpiacon, energiakerekedőknek is el tudják adni a megtermelt feleslegüket.
A szövetség folyamatosan tárgyal az Energiaügyi Minisztériummal, hogy ez a gyakorlatban is megvalósulhason.
Ez az alelnök szerint is jó megoldás lehet a bruttó elszámolásba kerülőknek
Azt még nem lehet tudni, hogyan történne ez az értékesítés a gyakorlatban, sem azt, hogy milyen árat tudnak a napelemesek kialkudni, mert ilyen még nem volt. Január elején kezdenek el körvonalazódni a részletek, de az valószínű, hogy a szolgáltató által kínált 5 forintos kilowattonként árnál magasabb összeget lehetne majd így a többlettermeléssel megszerezni. Egy ilyen rendszerben az energiaközösségek létrehozása is könnyebben működne.
Az MNNSZ alelnöke arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormány jövőre egy 75 milliárd forint keretösszegű pályázattal készül, ennek segítségével a családok 65 százalékos támogatottsággal tudnának napelemes rendszert vásárolni, amelyhez kötelezően meg kellene venni a hozzá méretezett energiatárolót is, így csupán 35 százalékos önerőre lenne szükségük.
Ez így nagyjából 20 ezer családnak biztosítana lehetőséget a beruházásra, méghozzá úgy, hogy még a kevésbé kedvező elszámolási rendszerben is nagyon jó eséllyel meg fog nekik térülni a befektetett pénz.
