Bemutatták a nyolcadik alkalommal elkészült Német-Magyar Barométer elnevezésű tanulmányt a Konrad Adenauer Alapítvány és a Nézőpont Intézet rendezvényén Budapesten, a felmérést Magyarországon a Nézőpont Intézet, Németországban pedig az INSA-Consulere készítette.
Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke a köszöntőjében egyebek mellett kifejtette: a magyar-német kapcsolatok több mint ezer évre nyúlnak vissza, a Duna és a közös történelem összeköti a két népet, a jelenlegi tendenciák ugyanakkor kedvezőtlenek. Az elkészült tanulmány nem fest rózsaszín képet – mondta.
Az Országgyűlés alelnöke úgy látja, hogy a valóságnak nagyon sok pozitív eleme van. Jelezte: 200 ezer magyar él Németországban, valamint 200 ezer magyar dolgozik Magyarországon német cégeknél, erősek a kapcsolatok.
A világ most fordulóponthoz ért, ami remek alkalom arra, hogy „újragomboljuk a mellényt”, és a jó gazdasági kapcsolatok mellett a kapcsolatokat más téren is javítsuk – hangsúlyozta Hende Csaba.
A tanulmány nyolcadik alkalommal vizsgálja a németek Magyarországról és a magyarok Németországról alkotott képét reprezentatív közvélemény-kutatás segítségével. A magyarországi adatfelvétel 1000 válaszadó telefonos megkérdezésével készült, Németországban pedig 1020 embert kérdeztek meg telefonon és online – ismertette a tanulmányt bemutató Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatója és Hermann Binkert, az INSA-Consulere GmbH ügyvezető igazgatója.
Az előadók a tanulmány legfontosabb megállapításai közül egyebek mellett kiemelték: a fontos témákat érintő véleménykülönbségek időszakos elidegenedéshez vezettek a két nemzet egymásról való vélekedésében.
A 2024-es barométerben a magyarok németekről alkotott véleményében enyhe, míg a németek magyarokról alkotott véleményében jelentősebb mértékű a visszaesés. A magyarok 53 százalékának véleménye továbbra is pozitív a németekről, míg a németek közül az egy évvel ezelőttihez képest több mint 10 százalékponttal kevesebben vélekednek pozitívan a magyarokról, 43 százalék ez az arány. Németországban általában az idősebbek, illetve az ország keleti részén élők szemlélete pozitívabb, míg a magyarok közül a fiatalabbak gondolkodnak pozitívabban a németekről.
A két nemzet kapcsolatainak megítélésében a magyarok körében 2023-ban tapasztalt jelentős romlás 2024-ben a németek esetében is megtörtént. A magyarok 39 százaléka, a németek 26 százaléka tartja jónak a két ország viszonyát.
A tanulmány szerint a véleménykülönbségeket felerősíti Magyarország aránytalanul negatív németországi médiaképe. A 2023-as német és magyar médiamegjelenések vizsgálata alapján a német sajtó csaknem hatszor kritikusabb a magyar kormánnyal és kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban, mint a magyar média a német kormány esetében.
A másik nemzethez tartozó emberek elvi elfogadása ugyanakkor továbbra is kölcsönösen magas. Ötből legalább négy magyar és német fogadná el a másikat országa lakosának, illetve szomszédjának, beosztottjának vagy barátjának.
A többség mindkét államban továbbra is hasznosnak tartaná a kapcsolatok mélyítését, a magyaroknak változatlanul a háromnegyede, míg a németeknek több mint a fele.
Szintén pozitívan értékelhető a tanulmány szerint, hogy a jelenlegi politikai viták ellenére 35 év után sem felejtették el Magyarország szerepét a berlini fal leomlásában, ennek ma is tudatában van a németek 54 százaléka.
