Elsősorban a kamatkülönbözet értékeli fel a magyar forintot, vagyis az, hogy a forintra több kamat jár, mint az euróra, a zlotyra, a cseh koronára. A szigorú Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis nem csökkent kamatot, miközben a versenytárs devizákkal már kisebb kamat érhető csak el. De vajon mikor lesz annyira erős a forint, hogy a jegybank is merjen kamatot vágni?
A magyar gazdaság mostanában több kellemetlen hírt közölt (alacsony növekedés, a GDP-előrejelzés csökkentése, akkumulátoripari problémák). Ilyenkor biztosan leesett a forint árfolyama – gondolhatnánk, de mostanában nem ez történt, a forint jellemzően még a rossz hírek publikálása alatt sem rogyott meg, ilyenkor is 3-assal kezdődött az árfolyam euró ellenében, igaz, annak nagyon a tetején, valahol 397-399 forinton adták-vették a forintot az euróval szemben.
Meglepő hónapok
Amikor legutóbb alaposabban megvizsgáltuk a forint árfolyamát, arról írtunk, hogy több érvünk van a forint fokozatos leértékelődése mellett, mint az erősödése mellett, és három brókercég év végi várakozását mutattuk be.
Igaz, azóta akadt olyan elemzés is, amely már a 395-408 forint közötti sávot tartotta reálisnak, de összességében a forint mindenképpen pozitív meglepetést okozott az utóbbi időszakban.
Pedig, ha úgy vesszük a forint körül tényleg sok a negatív hír:
- gyengék a magyar növekedési adatok,
- a legfontosabb hazai iparágak a vártnál lassabban futnak fel,
- közeleg a választás, egyre több a jóléti intézkedés, csak nem biztos, hogy ezekre van fedezet,
- ha nem is nagyon, de azért kicsit aggasztó a fellazított adósságcél, a megnövelt inflációs cél, vagy az alaposan csökkentett növekedési előrejelzés.
Gyorsan hozzátehetjük, hogy a serpenyő másik oldalán is vannak érvek.
- A forintban nagyobb kamat érhető el, mint más devizákban,
- a magyar külkereskedelem mérlege tartósan pozitív,
- a nyári hónapok politikailag azért nyugodtabb időszaknak tűntek,
- több politikai nyilatkozat is arra utal, hogy óvatosan, de pozitív fordulat észlelhető a hitelminősítők és az európai intézmények irányába.
A legfontosabb a kamat
A szakemberek ezek közül első helyen a forint pozitív kamatkülönbözetét szokták az első helyen kiemelni. Elég, ha az euróval szemben nézzük a forint kamatszintjét.
Az Európai Központi Bank (ECB) 2024 májusa óta 4,5 százalékról 2,15 százalékra csökkentette az alapkamatot, ha eközben a magyar alapkamat végig 6,5 százalék maradt, akkor az azt jelenti, hogy a forint kamatelőnye 200 bázispontról, 435 bázispontra nőtt, ami fogalmazzunk úgy, hogy nagyon nem mindegy.
A közvetlen versenytársaink közül Lengyelországban 5 százalék a kamat,
Csehországban pedig 3,5 százalék.
Vagyis, miközben a Magyar Nemzeti Bank indokolt óvatossággal nem csökkenti a kamatokat, addig a környezetünkben alacsonyabbak a kamatok, fogalmazzunk úgy, hogy a forint tőkét vonz a versenytárs devizákkal szemben.
Ráadásul, mivel az európai gazdasági mutatók mindenhol gyengék, így mindenhol van nyomás a további kamatcsökkentésre, ami élénkít.
Természetesen nálunk is, hiszen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter sosem felejti el megemlíteni, hogy a kormány úgy próbál életet lehelni a magyar gazdaságba a mindenféle programjával, hogy közben az MNB nagyon restriktív. Vagyis nem segít az alacsonyabb kamatokkal.
Emellett is bőven vannak érvek, hiszen ha alacsonyabbak a kamatok, akkor az emberek valóban bátrabban vásárolnak, de ez az infláció felpörgésével fenyegetnek, és még alig vagyunk túl egy nagyon magas inflációval jellemezhető időszakon.
Kicsit csökkent a bizonytalanság
Abban azért bízhatnak az európai döntéshozók, hogy mivel Donald Trump és Ursula von der Leyen megállapodtak az új kereskedelmi szabályrendszerről, legalább a bizonytalanság már csökken, vagyis talán az Európai Központi Banknak azért nem kell élénkítenie, hogy a bizonytalanság miatt óvatos cégeket beruházásokra ösztönözze.
Na, de ha a forintra visszatérünk, valamennyire az is erősíti a forintot, hogy van egy természetes forintkereslet, vagyis a magyar cégek termékexportja nagyobb, mint a termékimportja.
A második negyedéves GDP-adat publikálása ugyan elhomályosította, de ugyanezen a napon, július 30-án azt is bejelentette a KSH, hogy júniusban 978 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet; a kivitel volumene 0,7 százalékal alul-, a behozatalé 6 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Vagyis a trend nem volt jó, de az egyenleg még mindig többletet mutatott, ami természetes forintkeresletet támaszt.
Lesz kamatvágás?
A jelen szintekről nézve, az lesz az izgalmas, hogy vajon mikor érzi úgy az MNB, hogy már van annyira erős a forint, hogy 25, esetleg 50 bázisponttal lehet vágni a magyar kamatokon.
Hiszen szépen lassan mennek előre a hónapok, mindig evidenciának vesszük, hogy az MNB a stabilitás és a változatlan kamatok mellett érvel, de ha belegondolunk, hogy már bőven Varga Mihály volt az MNB elnöke, amikor az elemzőházak azt tippelték, hogy 2025-ben (nyilván az év vége felé), de azért lesz hazai kamatvágás, vagy akár lesznek hazai kamatvágások.
Érdekes, hogy a nyugodtabb nyári időszaknak is van némi szezonális bája. Ha visszakeressük a 2024-es forinttrendeket, augusztusban még elég erős volt a forint, aztán szeptemberben valamiért elkezdett gyengélkedni. Egyáltalán nem biztos, hogy az idén is ez fog történni, de talán az uborkaszezon, a kevesebb hír mintha segítene a forintnak.
Végül érdemes egy kicsit arra is figyelni, hogy a magyar gazdaságpolitikai döntéshozók mintha egy kicsit jobban figyelnének a külföldre. Magyarország is igényli például az EU úgynevezett SAFE-forrását, és arra is deklaráltan figyel Magyarország, hogy a hitelminősítő cégeknél a befektetésre ajánlott kategóriában maradjunk. Ezek pedig olyan pozitív hírek, amelyek önmagukban is erősíthetik a forintot.
