Több érvünk van a forint fokozatos leértékelődése mellett, mint az erősödés oldalán. Ugyanakkor az ingát erősen tompítja a felelős jegybanki politika, ami a túlzott gyengülésnek ugyanúgy gátat szabna, mint ahogy az erősödésnek is.
E sorok írásakor 403,3 forintba kerül egy euró, vagyis igazán nem túl meglepő jóslat, ha leírjuk, hogy
a különböző elemzők az év végére is 400 és 415 forint közötti eurót várnak, míg 2026 végére már inkább 405 és 420 forint közöttit.
Vagyis a jóslatokban továbbra is egy lassú leértékelődés látható.
Természetesen mivel a forint várható árfolyamát minden létező adat, amerikai vámintézkedés, magyar ipari, vagy beruházási mutató, kamatkülönbözet, külkereskedelmi egyenleg befolyásolhatja, így az elemzőházak is rendszeresen frissítik a modelljeiket.
Vagyis nem garantáljuk, hogy aktuálisan is ezt várják az adott házak, de a mostanában közzétett előrejelzéseik, sajtótájékoztaik alapján a következő prognózisokat lehetett látni.
A CIB elemzői 2025 végére 407,5, míg 2026-ra 414 forintos eurót várnak. Az Equilor valamivel optimistább volt, a cég táblázatában 400 forintos 2025-ös és 405 forintos 2026-os euró szerepelt. Az Erste 415 forintos idei és 420 forintos jövő évi eurót vár.
Ha pedig a mozgatórugókat nézzük, a következő szempontokon mindenképpen érdemes végigmenni, jegybanki kamatpolitika, nemzetközi vámháború, a választások, a magyar makrogazdaság és az infláció.
1. Az MNB kamatpolitikája: ez a horgony
A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) új elnöke van Varga Mihály személyében, aki remek csapatot válogatott össze (első, már hivatalba lépett alelnöke, Kurali Zoltán az ÁKK éléről érkezett), és az új seprűk akkor sepernek jól ebben a ligában, ha megbízhatóságot sugároznak.
Vagyis a Monetáris Tanács véletlenül sem fog kapkodni, valójában a kamatdöntő üléseken sem kamatemelés, sem kamatcsökkentés nem várható igazán, a „minden marad a régiben” pedig kit érdekel?
Ennek ellenére a jegybanki kamatpolitika valójában a legfontosabb vasmacskája, vagy horgonya a forint árfolyamának. Ezt úgy kell érteni, hogy
az elemzők azért nem várnak túl nagy ingadozást, mert tudják, hogy amennyiben a forint végre erősödne, azt az MNB ki fogja használni kamatcsökkentésre, ha pedig a forint vészesen gyengülne, akkor az MNB nem rest kamatot emelni.
A mechanizmus anticiklikus, vagyis ha a jegybank csökkenti a kamatot, azzal mérsékli a forint vonzerejét és gyengülést okoz, ha pedig kamatot emel, azzal növeli a forint vonzerejét és erősíti az árfolyamot.
2. A vámháború, ami rángat
Az elsősorban Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan vámbejelentései által meghatározott kereskedelmi háború elég jól leírható módon hat a magyar forintra. Ha úgy tűnik, hogy nőnek a vámok, emelkednek a kockázatok, az a kicsi, de nagyon nyitott magyar gazdaságnak rossz hír, gyengíti az árfolyamot. Ha pedig Trump visszavon, vagy halaszt valamilyen vámot, az jó hír és erősíti az árfolyamot.
Igen ám, de ebben a mintázatban van néhány csavar. Például az, hogy a sok, változékony intézkedés miatt egy kicsit már az egész komolyan vehetetlen, ráadásul a bizonytalanság a legtöbb rosszat éppen az amerikai dollárral teszi, ami úgy zavarta meg a rendszert, hogy az elnöknek azzal is szembesülnie kellett, hogy az amerikai gazdaság megerősítéséhez szánt intézkedései fordítva sültek el.
Mindenesetre 2025 eddig eltelt időszakában a forint árfolyamát elsősorban a külső tényezők alakították, és a forint biztosan érzékeny is marad a globális hangulat ingadozásaira.
3. A magyar választások: eddig inkább kockázat
Ahogy közeledünk a 2026-os magyarországi parlamenti választásokhoz, egyre többször beszélnek a devizapiacokon is a politikáról, de ez sajnos általában inkább volatilitást, kockázatot jelent.
Hiszen mi történhet? Ha új politikai erő nyer, az változást, bizonytalanságot jelent, mindenki próbálja majd kitapogatni, hogy ezek az újak mit fognak tenni, hogyan nyúlnak bele a rendszerekbe.
Ha folytonosság lesz, az természetesen a devizapiacokon egyszerre megnyugtató (hiszen a piac már ismeri a hatalmon levőket), viszont, ha a választások érdekében túl sokat kell ígérni és osztogatni, az megint egy kockázati tényező.
Az pedig már magyar unikum, hogy a választás előtt 10 hónappal leginkább arra lehet felkészülni, hogy ritka erős és kiélezett eseménysort fogunk átélni.
A választások előtt például kifejezetten izgalmas kérdés, hogy nő, vagy tovább csökken az EU-val kapcsolatos feszültség. Mő, vagy csökken az uniós források lehívásának az esélye?
4. A magyar makrogazdaság: jó hírekre várva
Egy deviza árfolyamát alapesetben természetesen a gazdaság helyzete határozza meg, talán már az is beszédes, hogy írásunkban három „politikaibb” szempont után csak negyedikként emlegetjük a magyar makrogazdaságot.
Röviden és velősen: nagyon ránk férnének már a jó hírek. Azt nem mondhatjuk, hogy ilyenek nincsenek, a magyar embereknek van munkája, még a reálbér is emelkedik, a külkereskedelmi egyenlegünk stabil. Ugyanakkor nagyon kellene már egy-két jó hír a növekedés, az ipar és a beruházások frontjain is, mert azok viszont bántóan hiányoznak.
Ameddig ez nem változik, addig a makrogazdaság inkább a forint fokozatos leértékelődését táplálja. Huszáros fordulatra nem lehet számítani a gyenge évkezdet után, de ha a német gazdaság egy kicsit végre húzza, és nem fékezi a magyar ipart, ha jobbak lesznek a járműipari és akkumulátoros kapacitások kihasználásai, akkor talán végre pozitív meglepetést is tapasztalhatunk.
5. Infláció: ellenünk dolgozik a különbözet
Az, hogy a magyar infláció magasabb, mint általában az euróövezet államainak pénzromlása, egy olyan különbözet, ami éves szinten átlagban 1,5-2 százalékos forintleértékelődést indokol.
Igen ám, de paradox módon, ahogy minden rosszban van valami jó, úgy a globális bizonytalanság egy kicsit segít az infláció elleni harcban. Ha Donald Trump visszafogja a növekedést, akkor az olajkereslet is gyengébb, az olaj ára alacsonyabb, az pedig minden más termék árába beépül. Ráadásul, ahogy az amerikai kereskedelmi kapcsolatok leértékelődnek, úgy felértékelődhetnek a kínai áruszállítások és a kínai áruk olcsóbbak, csökkentik az árszintet.
Mindez persze nemcsak Magyarországra, hanem a világ más részeire is igaz, de van némi esély egy inflációs csökkenő trendre.
Olyan tényezőket is említettünk, amelyek akár segíthetik a forint erősödését, de összességében azért erősebb a nyomás a lassú leértékelődésre. És végül a jó hír, szinte minden pontban változékonyságról, kihívásokról beszéltünk, de valójában a forint egyáltalán nem mondható vészesen változékonynak.
