Éves összevetésben 2,4 százalékkal mérséklődött a hazai GDP a nyers adatok szerint a második negyedévben. A nemzetközi összehasonlításhoz használt szezonálisan és naptárhatással igazított 2,3 százalékos hazai csökkenés az Eurostaton jelenleg elérhető 24 európai uniós tagország rangsorában 23., mindössze Észtországot megelőzve az utolsó előtti helyet jelenti – olvasható az MNB honlapján megtalálható elemzésben.
A kelet-közép-európai régió országai közül Észtországban a GDP hazainál nagyobb, míg Lengyelországban, Csehországban és Lettországban a kisebb visszaesést mutatott.
A második negyedévben Szlovákia és Litvánia gazdasága 1 százalék körüli, míg Horvátország és Románia GDP-je 2 százalék feletti ütemben bővült.
Az Európai Unió gazdasága átlagosan 0,5, az eurozónáé 0,6 százalékkal növekedett.
A GDP éves változása 2023 második negyedévében az Európai Unió országaiban
A hazai GDP 2023 második negyedévében az egymást követő negyedik negyedévben csökkent.
Az immár egy éve húzódó recesszió hátterében a magas inflációs közegben általánosan csökkenő belső kereslet és az állami beruházások visszaesése áll.A reálbérek csökkenése miatt a kiskereskedelmi forgalom volumene hét hónapja mérséklődik éves alapon, a második negyedévben átlagosan 11,4 százalékkal esett vissza.
A felhasználási tételek hozzájárulása a 2023. második negyedévi éves változáshoz
A szolgáltatások iránti keresletét kevésbé csökkentette a lakosság, így a háztartások fogyasztása az első negyedéves 3,9 százalékos visszaesése után a második negyedévben 3,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.
Az építőipari termelés volumene január óta mérséklődik éves bázison és harmadik hónapja a 2019 végi szintje alatt alakul. 2023 második negyedévében 6,3 százalékkal csökkent a termelés volumene. A visszafogott építőipari aktivitással párhuzamosan a beruházások terén is folytatódott a visszaesés. A második negyedévben 15,6 százalékkal kevesebb beruházást hajtottak végre hazánkban, mint 2022 azonos időszakában, amihez jelentős mértékben hozzájárult az állami beruházások visszafogása.
A nominális beruházási ráta továbbra is magas szinten, a GDP 27,4 százalékán alakult (a négy negyedéves gördülő ráta szerint), ez azonban elsősorban a beruházási árak gyors növekedését tükrözi. A fix áron számított beruházási ráta tovább csökkent és 23,6 százalék volt a második negyedévben.
Az ipari termelés havi volumene az építőiparhoz hasonlóan január óta mérséklődik éves bázison, a második negyedévben 6,3 százalékos csökkenést regisztráltak. Az ipari alágazatok között kettősség mutatkozik. Elsősorban a belföldre termelő szektorok teljesítménye maradt el az egy évvel korábbitól, míg a hagyományosan az exportpiacot célzó ágazatok (elsősorban a járműgyártás) teljesítménye kedvezőbben alakult. A külpiacra termelő ipari alágazatok relatíve jó teljesítményét támasztja alá, hogy az árukivitel hozzáadott értéke 1,8 százalékkal bővült. A szolgáltatások exportja ezzel szemben 6,2 százalékkal csökkent, így összességében a hazai export csak enyhén, 0,2 százalékkal bővült a második negyedévben.
A mérséklődő belső keresleti tételekkel (lakossági fogyasztás és bruttó állóeszközfelhalmozás) összhangban az import érdemben visszaesett, a második negyedévben 5,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi értékétől. A csökkenő importigény következtében a nettó export
jelentősen, 5,4 százalékponttal emelte a GDP-dinamikát, így tompítani tudta a gazdaság visszaesését.
A magas infláció és a bizonytalan keresleti környezet is hozzájárulhatott a készletállomány nagymértékű csökkenéséhez. A készletváltozás hatása így az első negyedévhez hasonlóan érdemben, 2,3 százalékponttal visszafogta a gazdasági aktivitást a második negyedévben.
A mezőgazdasági termelés 2023 második negyedévében 67,9 százalékkal haladta meg az előző évi aszályos év alacsony bázisát. A búza betakarítása a legfrissebb információk alapján 5,7 millió tonna termést eredményezett, az 5,8 tonna/hektáros termésátlag meghaladja a 2017-2021 évek átlagos
terméshozamát. Szintén az átlagosnál jobb hozamra van kilátás a kukorica esetében.
