Ritka az a periódus, amikor a lakosság, az intézmények, de még a külföldiek is nagyon jól járnak a hazai állampapírokkal. A nyugati szinteknél magasabb kamatok és az erős forint ilyen Kánaánt hozott el.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) alapvetően három befektetőtípust különböztet meg az állampapírpiacon:
- a hazai lakossági befektetőket (Households),
- a magyar intézményi befektetőket (HUF, Institutional)
- és a külföldieket (FX Instituional).
Az angol nyelvű kifejezéseket is betettük, ha valaki utána nézne az egyes szegmenseknek az ÁKK ezzel kapcsolatos közléseinek. Legutóbb ugyanis angol nyelvű prezentációt publikált az ÁKK és a 21. oldalon látható, hogy
tavaly 23 százalékban a magyar lakosságra számított, 29 százalékban a külföldiekre, míg 48 százalékban a magyar intézményekre (bankokra, biztosítókra, nyugdíjpénztárakra, befektetési alapkezelőkre).
2026 februárjában egy olyan speciális időszak van, amikor mindhárom befektetőtípus nagyon boldog lehet a magyar állampapírokkal.
Ez elsőre nem hangzik túl jól, hiszen a magyar emberek nemcsak megtakarítók, hanem adófizetők is, ha minden befektető nagyon boldog, akkor joggal gondoljuk azt, hogy az állam túl sokat fizet az állampapírokra. Ez részben igaz, de azért hozzátehetjük, hogy olyan szépen lejöttek a hozamok, hiszen csökkent a magyar infláció és főleg a lakossági inflációkövető állampapírokra kevesebbet kell fizetni, hogy most az ÁKK sem elégedetlen.
A lakossági befektetők
Kezdjük a magánszemélyekkel!
Az ÁKK minden héten közzéteszi, hogy a magyar lakosság a megelőző héten melyik papírból mennyit vásárolt, és mivel a magyar emberek nagyon tudatosak, ha a pénztárcájukról van szó, jó eséllyel valóban a legjobb befektetéseket találják meg. Természetesen mindez nem ilyen faékegyszerűségű, hiszen az egyes embereknek más a befektetési futamidejük, vagy az inflációs várakozásuk, tehát más és más papírban láthatnak fantáziát.
A február 9-i publikációszerint a megelőző héten, ahogyan a korábbi hetekben is,
három állampapír volt népszerű, ezek rendre a FixMÁP (a 6. héten ebből 51 milliárd forintnyi fogyott), a MÁP Plusz (30 milliárd forint) és a Kincstári Takarékjegy (13 milliárd forint).
A többi forgalmazott lakossági papírból (Prémium, Bónusz, „nyomdai)” együtt is csak 4 milliárd.
Gyorsan hozzátehetjük, ezek a kifejezetten lakossági papírok, de semmi nem akadályozhatja meg a magyar állampolgárokat, hogy egyéb állampapírokat is tartsanak (például Diszkont Kincstárjegyet, vagy hosszabb államkötvényeket).
A legnépszerűbb: FixMÁP
A FixMÁP nem véletlenül a legnépszerűbb. Ez egy olyan konstrukció, ahol
a lakossági befektető a következő öt évben évi fix 7 százalékot kap.
Ha minden létező kormányzati anyagban azt olvashatja a befektető, hogy az éppen 3,3 százalékos infláció további mérséklése a cél, de még a piaci elemzők sem írnak arról, hogy visszaemelkedne mondjuk 5 százalékig a pénzromlás, akkor ez a papír a következő öt évben rendre a pénzromlás feletti hozamot ígér.
Ha például átlagosan 3,5 százalék lesz ebben az időszakban az infláció, akkor 3,5 százalék lesz a FixMÁP reálhozama, vagyis infláció feletti megtérülése, ha csak 3 százalék lesz az infláció, akkor pedig egyenesen 4 százalék.
Miért fizet ilyen jól az ÁKK?
Ha pikírtek szeretnénk lenni, akkor felmerülhet, hogy talán ő magának is vannak inflációs félelmei, de a magyarázat inkább abban rejlik, hogy amikor nagyon leesett az infláció Magyarországon és az inflációkövető PMÁP már nem volt olyan vonzó, akkor valamiképpen szerette volna az ÁKK egy jó ajánlattal megfogni a befektetőket.
MÁP Plusz és Kincstári Takarékjegy
A következő legnépszerűbb papír a MÁP Plusz, ennek szinte ugyanaz az ígérete, mint a FixMÁP-nak, csak ez annyiban más struktúrájú termék, hogy ez jutalmazza a türelmet.
Vagyis szintén 5 éves és a kamat 6,5-7,5 százalék között mozog, de itt a befektetők akkor jutnak a magasabb kamatkategóriába, ha kitartanak a befektetés mellett. Viszont ebből a sávos, lépcsőzetesen emelkedő kamatozásból valójában ugyanaz az átlagosan 7 százalékos hozam jön ki, amit a FixMÁP-nál már bemutattunk.
Végül a Kincstári Takarékjegy egy más jellegű termék.
Az egy-, illetve kétéves futamidőre vásárolható termék kamata nem olyan magas, előbbi 5,5 százalékos, utóbbi évente 6 százalékos kamatot fizet, viszont ennek a terméknek az az előnye, hogy rövidebb futamidejű (ez annak előny, aki rövidebb időtávra szeretné nélkülözni a pénzét).
Ez nem egy digitálisan forgalmazott termék, hanem a postafiókokban vagy a kincstári hálózatban fizikailag is megvásárolható, vélhetően idősebbek, a digitális világtól idegenkedő befektetők kedvelhetik. Természetesen ennek is van reálhozama a jelenlegi 3,3 százalékos inflációhoz képest.
Intézményi befektetők: hozamesésre fel!
A lakossági befektetők tehát választanak egy terméket és bezsebelik a jól kiszámítható reálhozamot. Mindezt megtehetik az intézményi befektetők is, de a korábban felsorolt pénzügyi befektetők spekulálnak is, vagyis vadásznak az extra hozamokra.
2026 elején itt az a nagy nyerési lehetőség, hogy nagyobb esélye van a hozamok csökkenésének, mint emelkedésének.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) régóta 6,5 százalékon tartja az alapkamatot, de amíg nincs valami pénzügyi havária, addig nem az a kérdés, hogy mikor fog kamatot emelni, hanem az az örök vita, hogy mikor fog végre kamatot csökkenteni az MNB.
A hosszabb távú papírok várható hozamesését megjátszó stratégiák abban bíznak, hogy a magyar kamatfelárak csökkenni fognak. Az már kicsit politikai ízlés kérdése is, hogy ki mitől vár kamatesést, jobb inflációs adatoktól, a választásoktól, a büdzsé rendbetételétől, de ha tényleg csökkenne az alapkamat, akkor a hosszabb állampapírok hozama is esne, ami azt jelentené, hogy az árfolyamuk viszont emelkedne és a befektetők azonnal nyernének, egy felértékelődést könyvelhetnének el.
A trend amúgy már beindult, a 10, 15, 20 éves papírokkal már az elmúlt hónapokban is lehetett ilyen extrát keresni.
Külföldiek: itt már az árfolyam is bejön
Végül az utolsó befektetőtípus, vagyis a külföldiek, na ők aztán igazán jó helyzetben vannak, nem véletlen, hogy a forint rekorderős. Ez amúgy egy érdekes kettős kölcsönhatás, mivel a magyar állampapírok vonzók, ezért sok külföldi vesz forintot, ami erősíti a forintot. És mivel erősödik a forint, a magyar állampapír még vonzóbb lesz.
MTI/Balogh Zoltán
E sorok írásakor 377 forint egy euró. Egy évvel korábban 405 forint volt.
A külföldiek befektetését nézzük meg egy példán! Nem állítjuk, hogy ők így fektetnek be, mert fedezhetik is a forintot az árfolyamkockázat ellen, de egy nagyon egyszerű szemléletes példán nézzük meg egy osztrák befektetési alap döntését, amelyik úgy döntött 2025 elején, hogy egymillió eurót befektet Ausztriában az állampapírpiacon és egy másik egymillió eurót Magyarországon az állampapírpiacon.
Ausztriában 3 százalékot fizet erre az osztrák állam, Magyarországon 6 százalékot fizet a magyar állam. Az osztrák befektetésből egy év alatt lesz tehát 1,03 millió euró. A magyar piacra szánt egymillió eurót 2025-ös 405 forintos árfolyamon átváltotta az alap, kapott érte 405 millió forintot. A 405 millió forintot egy éven át 6 százalékon fialtatta, lett belőle 429,3 millió forint. Ha ezt a befektetési alap, immár 377 forintos euróárfolyam mellett visszaváltja, akkor 1 138 717 eurót kap, hát így lett a magyar állampapírral a 3 százalékos osztrák hozam helyett euróban 13,9 százalékos hozam.
Természetesen ez a múlt, ekkorát nyerni a következő évben akkor lehetne, ha a forint még mindig erősödne, de a példa alighanem jól bemutatja, hogy a külföldiek most nagyon elégedettek.
