A Műszaki Múzeum sanyarú története

Átalakítható egy múzeum anyagvizsgáló intézetté? Elveszhet-e egy egész múzeum teljes gyűjteménye? Lehet országos múzeumot alapítani kiállítóhely nélkül? Hol, miképp működik ma a sanyarú történetű, háromszor megalapított műszaki múzeum?

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum mai formájában 2009-ben jött létre, 215 évvel az után, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum kebelében megalakult a Technológiai Osztály. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum egyik elődintézménye az Országos Műszaki Múzeum volt, amelyet 50 éve, 1973-ban alapítottak, és ez már időrendben a harmadik ilyen múzeuma volt az országnak. Zavaros? Igen. A hazai műszaki múzeumi helyzet alakulása az elmúlt 215 évben egy hosszú és zavaros történet, próbáljuk meg kibogozni.

Más fejlett országokkal ellentétben, ahol a műszaki múzeum az egyik legfontosabb és leglátogatottabb múzeum, itthon valóban önálló, nagyszabású, a kiállított tárgyak értékéhez méltó méretű állandó kiállítóhellyel a mindenkori műszaki múzeum sajnos soha nem rendelkezett.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának egyik terme, a Mobileum napjainkban
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának egyik terme, a Mobileum napjainkban
Forrás: MMKM.hu

Az első múzeum megalapítása

A Magyar Nemzeti Múzeumon belüli Technológiai Osztály a XIX. század második felében már nem volt elégséges, ezért 1882-ben önálló múzeum alapításról döntöttek. Az 1883-ban létrehozott Magyar Királyi Technológiai Iparmúzeum fő feladata valójában nem a régi ipari emlékek gyűjtése volt, hanem az iparfejlesztés népszerűsítése. A személyzet mindössze három főből állt, igazgatóból, a gyűjtemények őréből és egy tollnokból, az első igazgató pedig Taborszky Ottó gépészmérnök, a gyűjteményőr Straub Sándor elektrotechnikus volt.

Az új intézmény célját 1883 június 24-én, a megnyitón Trefort Ágoston közoktatási miniszter megnyitóbeszédében (amit a Magyar Ipar 1883 július 10-i száma közölt) az alábbiakban határozta meg:

„Társadalmi panaszaink egyike, hogy a kisiparos kézműves jóléte hanyatlik s sokan hiszik, hogy e bajt csak mesterséges korlátok által lehet orvosolni s hogy lehet megvédeni a vidéki kézművest a nagyvárosi, a nagyvárosit a gyárak s a külföld ellen. De ez úton a bajt orvosolni nem lehet, itt nincs más orvosság, mint az, hogy őt versenyképessé tegyük s ezzel tartozik az állam neki s józanul felfogott érdekében önmagának is. (ügy van!) Nevelni s oktatni szakszerűleg kell a kisiparos és kézművest; ez feladata az ipariskoláknak és oly intézeteknek, mint az, amelyet ma nyitunk meg.”

Az alapítók egy olyan intézetet képzeltek el, amely nem a régi dolgokat őrzi, hanem a legmodernebb megoldásokat, eljárásokat és berendezéseket mutatja meg az érdeklődőknek, azaz elősegíti a modern ipari eljárások meghonosítását. A múzeumot már 1884-ben összevonták a budapesti állami középtanodával, és a következő években előadásokat és képzéseket szervezett. A múzeum 1889-ben költözött be a Népszínház utca és a Nagykörút sarkán Hauszmann Alajos tervei alapján, a részben a múzeum, részben a vele összevont iskola számára felépített új épületbe. A századfordulón a múzeumot teljesen újjászervezték, és évekig, egészen pontosan 1907-ig újabb tanfolyamokat gyakorlatilag nem is indítottak. A múzeum feladata lett emellett az anyagvizsgálati vizsgálatok lebonyolítása is.

A mai értelemben vett múzeumi feladatokat így csak korlátozottan látott el az intézmény, a nagyközönség a kiállítást csak meghatározott napokon látogathatta, ahol a berendezéseket előadások keretében, működés közben tekinthette meg. Ezen felül tematikus szakkiállításokat is szerveztek.

Azonban még ez a viszonylag korlátozott múzeumi jelleg is háttérbe szorult, sőt 1927-ben az intézmény teljesen át is alakult Technológia és Anyagvizsgáló Intézetté, a múzeumi gyűjteményt ipari iskolák között osztották szét.

A Technológiai Iparmúzeum folyamatos átalakulása mellett már az I. világháború előtt, 1907-1908-ban felmerült egy önálló, valóban múzeumként működő technikai múzeum felállítása, erre a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1908-ban külön mozgalmat indított.

Az M. Kir. technológiai és Iparmúzeum a Nagykörút és a Népszínház utca sarkán 1889 körül
Az M. Kir. technológiai és Iparmúzeum a Nagykörút és a Népszínház utca sarkán 1889 körül Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.002

A háború után, már 1919-ben a kereskedelemügyi minisztérium is lépéseket tett egy új múzeum alapítására, és 1921-től e létesítendő új múzeum részére egyre több felajánlás érkezett, a munkát Lósy-Schmidt Ede mérnök, tudománytörténész, a Magyar Mérnök és Építész Egylet könyvtárosa fogta egybe.

A műszaki muzeológia intézményei időrendben: 1883-1927 Magyar királyi Technológiai Iparmúzeum, 1935-1945 Országos Magyar Műszaki Múzeum (1954-1973 Műszaki Emlékeket Gyűjtő és Nyilvántartó Csoport), 1973- Országos Műszaki Múzeum / 2009 – Az Országos Műszaki Múzeum és a Közlekedési Múzeum összeolvadásából létrejött a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

A második múzeum-alapítás

Az ő szervezési munkájának eredményeképp 1935-ben megalakulhatott az Országos Magyar Műszaki Múzeum, amely a Mészáros utcában álló MÁV épületben -az egykori Déli Vasút igazgatósági épületében – kapott helyet. A múzeum nemcsak tárgyi felajánlásokat kapott, hanem adományokat is, az első ezer pengőt Goldberger Leo textilgyáros adományozta.

A múzeum itt szépen gyarapodott, egyre több szobát töltöttek meg a műtárgyak. Azonban 1939-ben a MÁV-nak szüksége lett az átadott épületrészekre. A vasúttársaság feladatai ugyanis megnövekedtek, hiszen több, Trianonban elveszett országrész is visszatért, és emiatt több alkalmazottra, és több irodára volt szüksége, így a múzeumnak költöznie kellett.

Az Országos Magyar Műszaki múzeum kiállítása Budapesten
Az Országos Magyar Műszaki múzeum kiállítása Budapesten
Forrás: Lósy-Schmidt Ede: Az Országos Magyar Műszaki Múzeum és a műszaki muzeális gyűjteményügy fejlődése hazánkban (Bp, 1941) c. könyvéből

A múzeum új helyszínét ráadásul nem is Budapesten, hanem egy vidéki városban képzelték el. A kiválasztott vidéki helyszín pedig a frissen az anyaországhoz visszatért Kassa lett. A gyűjteményt 1939-ben becsomagolták, és az egészet, ami összesen 13 vasúti kocsit töltött meg, elszállították Kassára, ahol több ideiglenes hely után 1943-ban nyitotta meg kapuját az akkori Dohány utca 2 szám alatti vasúti palotában. Erről a Pesti Hírlap ezt írta 1943 november 12-én:

„A hazatérésnek 5-ik évfordulóját ünneplő Kassán, díszes külsőségek között adták át hivatásának Magyarország legújabb kultúrintézményét, az Országos Magyar Műszaki Múzeumot. A maga nemében egyedülálló intézmény bemutatja több évszázados műszaki kultúránkat, világszerte elismert műszaki oktatásunk fejlődését, zseniális magyar technikusok találmányait és mindazt, ami a magyar műszaki tudományokkal szoros kapcsolatban van.”

Ám Kassa a háború után ismét elveszett, és a teljes gyűjtemény ott maradt Kassán, ez képezte a mai Szlovák Technikai Múzeum alapját.

A következő évek története kissé zavaros- Azt, hogy volt-e szándék, lehetőség a gyűjtemény egészének, vagy egy részének visszaszerzésére, jelenleg nem tudjuk, ennek kiderítésére jelenleg is folyik kutatómunka a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban.

A harmadik múzeumalapítás és előzményei

A háború után az, hogy valamiképp a műszaki emlékeket tovább is kell gyűjteni, világos volt. Új szervezeti keretként az 1954 évi 4. törvényerejű rendelettel a Népművelési Minisztérium szervezetében alakult meg egy szervezeti egység, a Műszaki Emlékeket Gyűjtő és Nyilvántartó Csoport, amely az első években csak nyilvántartásba vette az országban fellelhető műszaki emlékeket. A csoport ekkor még nem gyűjtötte az emlékeket, csak regisztrálta azokat.

A Műszaki Emlékeket Gyűjtő és Nyilvántartó Csoport által elsőként beleltározott tárgy, egy Jedlik Ányos megrendelésére készített elektromos motor. Forrás: MMKM
A Műszaki Emlékeket Gyűjtő és Nyilvántartó Csoport által elsőként beleltározott tárgy, egy Jedlik Ányos megrendelésére készített elektromos motor. Forrás: MMKM

A helyzet 1965-től változott meg, ugyanis 1964-ben a XI. kerületben, a Prielle Kornélia és a Kaposvár utca sarkán felhúztak egy kétszintes raktérépületet, ahol pár irodát is kialakítottak. A gyűjtés ekkor kezdődhetett el, a műtárgyak leltározása 1965-ben indult meg. A raktárat ekkor még kiállításokra is használták, de az viszonylag hamar megtelt, így a termek nem voltak látogathatók.

Az autójavító mögött a mai Műszaki Tanulmánytár épülete látható 1968-ban
Az autójavító mögött a mai Műszaki Tanulmánytár épülete látható 1968-ban
Forrás: Fortepan, FŐMTERV

A Műszaki Emlékeket Gyűjtő és Nyilvántartó Csoport alapjain 1973. január elsejével alakították meg az Országos Műszaki Múzeumot. A múzeum alapításakor 8 ezer tárggyal rendelkezett, de kiállítóhellyel nem. Az egyre gyarapodó gyűjtemény részére 1984-ben egy újabb, 3 szintes raktérépületet húztak fel a régi épület mellé. A gyűjtőmunka tovább folytatódott, a múzeum kiadta a Technikatörténeti Szemlét, időszaki kiállításokat rendezett más múzeumokban, de saját állandó kiállítóhellyel továbbra sem rendelkezett.

A rendszerváltást követően az addigi ágazati, vállalati múzeumok jó része átalakult: vagy önálló múzeummá alakult, vagy beolvadt más múzeumba. E folyamat részeként 1994-ben az OMM-be olvadt a Bem utcában működő Öntödei Múzeum, amely Ganz Ábrahám egykori öntödéjének épületében működik, és a miskolci Központi Kohászati Múzeum, amely Miskolcon két helyen, Felsőhámorban egy állandó kiállítással, és nem messze onnan Újmassán Fazola Henrik őskohója körül kialakított részben szabadtéri kiállítással várja a látogatókat. Egy évtizeddel később, 2004-ben vált az OMM tagintézményévé a székesfehérvári Alumíniumipari Múzeum, majd 2006-ban a budapesti belvárosban, a Kazinczy utcában működő Elektrotechnikai Múzeum.

Az Elektrotechnikai Múzeum kiállításának részlete
Az Elektrotechnikai Múzeum kiállításának részlete
Forrás: MMKM

Az Országos Műszaki Múzeumnak még ekkor sem volt saját, állandó kiállítási épülete, ám 2006-ban a meglévő raktárépület átrendezésével a raktárak egy része, Műszaki Tanulmánytár néven látogatható lett. A következő évben a várpalotai Thury várban működő Vegyészeti Múzeum csatlakozott az OMM-hez, és ebben az évben a Kaposvár utcai raktárban újabb raktár, a gőzgépeket, benzin és dízelmotorokat, valamint sugárhajtóműveket bemutató Mobileum vált látogathatóvá.

A várpalotai Thury várban működő Vegyészeti Múzeum kiállítása
A várpalotai Thury várban működő Vegyészeti Múzeum kiállítása Forrás: MMKM

Az addig önálló országos múzeumként működő Országos Műszaki Múzeumot 2009-ben összevonták a Közlekedési Múzeummal, azóta a két intézmény együtt, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum néven folytatja a munkáját.

(Az összevont intézmény részeként működött Közlekedési Múzeum egykori épülete a Városligetben állt, azt 2016-ban elbontották, jelenleg az új múzeum kialakítása folyik, amelynek helyszíne a MÁV volt Északi Járműjavító épülete lesz, ahol nyaranta ideiglenes kiállításokkal jelentkezik a Közlekedési Múzeum)

A szigorúan vett Országos Műszaki Múzeum ma a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytára, ahol ma már 20 ezernél is több tárgyat őriznek, és közel 16 ezer látható is a kiállításokon (az intézmény jelenleg téli szünet miatt zárva tart).

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum többi gyűjteménye télen szintén zárva tartott, de a tavaszi idénytől Miskolcon a Kohászati Múzeum, Székesfehérváron az Alumíniumipari Múzeum, Várpalotán a Vegyészeti Múzeum és Budapesten a Kazinczy utcában az Elektrotechnikai Gyűjtemény eltérő időpontoktól kezdve látogatható lesz.

 

További hírek