Nagy öröm és járvánnyal nehezített kihívás a hívők számára az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, s most megtudhatja, mit is jelent ez valójában

Kilenc évvel rövidítheti meg az indiai lakosság 40 százalékának életét a légszennyezettség
2021-09-03
Egy liter víz is árulkodik a halállomány összetételéről
2021-09-03

Nagy öröm és járvánnyal nehezített kihívás a hívők számára az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, s most megtudhatja, mit is jelent ez valójában

Az Eucharisztikus Kongresszus ünnep. Meríthetünk az afrikai, az amerikai, az ázsiai, az ausztráliai egyház kincseiből is, és megélhetjük, hogy Krisztus egyetlen nagy családjának a tagjai vagyunk, valódi testvérek – mondta a Tudás.hu-nak Székely János. A szombathelyi megyéspüspökkel a szeptember 5-12. között Budapesten zajló nemzetközi találkozó egyszerű és különleges résztvevőiről és a Kongresszus „üzenetéről” is beszélgettünk.

Elmagyarázná, mit jelent pontosan az eucharisztia?

Az „eucharisztia” görög szó, jelentése hálaadás. Az első keresztények így nevezték a misét, amelyben hálát adtak Istennek a teremtés és főként a megváltás ajándékáért, és amelynek során részesedtek Krisztus testéből és véréből. Ez a szó lett azután Krisztus testének és vérének, a kereszténység legfőbb szentségi ajándékának neve. A kereszténység meggyőződése szerint Isten, a világegyetem Ősforrása, nemcsak valamiféle személytelen erő, hanem személyes valóság (hiszen az emberi személy is Őbelőle származik, az Ő teremtő ereje által jelenhetett meg az evolúció során). Mivel Isten személy, ezért számára a legfontosabb teremtény a galaxisok és a csillagmilliárdok között az apró, porszemnyi ember, aki legalább egy kicsit képes Őt befogadni, aki tud szeretni, alkotni, álmodni, dönteni. Isten felettünk áll, egy más létszinten van, mint mi, emberek. Ezért, ha szeretné, hogy Őt megértsük és be tudjuk fogadni, akkor le kellett jönnie a mi létszintünkre, a térbe és az időbe, jelet kellett adnia Önmagáról. A kereszténység meggyőződése, hogy ez megtörtént. Isten, ahogyan lassan közel lépett az emberhez, először emberi lelkeket érintett meg, ihletett meg: így született a Biblia. Isten megszólalt emberi hangon, szent embereken, prófétákon keresztül. Azután az idők teljességében Isten ember lett, egy emberi életen keresztül mutatta meg Önmagát, adta oda Önmagát a világnak. Ahogyan Pilinszky írta:

átvérezte a történelem szövetét.

Ám még ez sem volt elég, egészen egy akart velünk lenni. A testét adta nekünk ételül, hogy egy testté, egy valósággá lehessünk Ővele. Ahogyan a férj és a feleség ezt mondják egymásnak: ami bennem szép és értékes, a testemet, a lelkemet neked adom, hogy táplálkozhass belőle – valami ehhez hasonlót tett velünk az Isten. Amire az emberi szerelem csak pillanatokra, csak megsebzetten képes, azt Isten tökéletesen megteszi: Önmagát adja ételül. Ez az eucharisztia titka, ezt ünnepeljük a Kongresszus napjaiban.

Közös titok

Kik vesznek részt és mi történik egy nemzetközi eucharisztikus kongresszuson?

A kongresszus ünnep. Ahogyan a Jeruzsálembe bevonuló Krisztust a gyerekek pálmaágakat lengetve köszöntötték, sokan pedig a ruháikat terítették eléje, valahogyan így szeretnénk mi is egy héten át ünnepelni a közöttünk jelen lévő Istent. Köszöntjük őt a város utcáin, az ünnepi miséken, a koncertekkel, az előadásokkal. „Boldog a nép, amely tud ünnepelni” – mondja a Biblia (Zsolt 26,16). Öltöztessük mi is ünneplőbe egy hétre a várost, a lelkünket. A Kongresszus minden érdeklődő számára nyitott, alkalom arra is, hogy a hittől távolabb levő emberek megsejtsenek valamit abból a titokzatos erőből, ami ragyogóvá teszi sok hívő ember arcát, ami széppé, szeretettelivé tesz sok keresztény családot, ami békével és örömmel tölti be olyan sokak életét.

Kik rendezhetnek ilyen találkozót? A magyar katolikus egyházdiplomáciát dicséri, hogy sikerült másodszor is Magyarországra hozni?

Az Eucharisztikus Kongresszusokat 1875 óta rendezik meg, az utóbbi időben általában 4 évente. Mindig egy-egy egyházmegye vállalja ennek megszervezését egy vatikáni bizottsággal együttműködve. Így például az első Fülöp Szigeteki Kongresszust a Manila-i egyházmegye (1937), a másodikat a Cebu-i egyházmegye szervezte (2016). Magyarország is másodszor rendez Kongresszust, mindkét alkalommal a Fülöp Szigetek után, és mindkét alkalommal az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye szervezésében. Nagy öröm a szervezés lehetősége, mutatja a magyar egyház életerejét, ugyanakkor igen nagy kihívás is, amit a járványhelyzet sokszorosan megnehezített. Ám a járványhelyzet az ünnep várásának örömét, a készület lelkesedését nem vette el.

Az egyszerű zarándokokon kívül számos magasrangú katolikus egyházi vezető érkezik Európából, a tengerentúlról, Afrikából és Ázsiából is. Mit jelent ez a résztvevők számára?

Nagy kincse egy ilyen nemzetközi találkozónak az, hogy a világ minden tájáról érkeznek előadók, egyházi vezetők és zarándokok is. Meríthetünk a hét folyamán az afrikai, az amerikai, az ázsiai, az ausztráliai egyház kincseiből, tapasztalataiból is. Megélhetjük, hogy Krisztus egyetlen nagy családjának a tagjai vagyunk, valódi testvérek.

Ez elsősorban Jézus evangéliumával való feltétlen azonosulás kifejezésének a terepe, vagy azért a Kongresszuson teológiai viták is folyhatnak?

A Kongresszus elsősorban ünnep, nem a teológiai vagy egyéb viták alkalma. Nagy öröm és újdonság a Kongresszusok történetében, hogy mind a protestáns egyházak, mind a zsidó vallás hagyományai, hitvilága és művészete hangsúlyos helyet kap a rendezvénysorozatban, kiemelve azt a sok-sok közös pontot és értéket, amelyek az európai, a nyugati kultúrát, sőt az egész emberiség kultúráját megtermékenyítő bibliai üzenetben megtalálhatóak.

Szent István öröksége

A magyar államalapító Szent Istvánról lesz szó a magyarországi kongresszusi események során?

Szent István király 1000 évvel ezelőtt a kereszténység kincsét adta át a népének, erre a sziklára építette népe jövőjét. Ennek köszönhetjük, hogy megmaradtunk. Nálunk hatalmasabb népek, a kelták, avarok, gepidák, besenyők eltűntek a Kárpát-medencéből és a történelem színpadáról, mi azonban, ha hősies küzdelmek árán is, de megmaradtunk. Nem azért mert olyan erősek, vagy bölcsek voltunk, hanem mindenekelőtt a keresztény hit megtermékenyítő ereje által, amely a kultúránkat nem megcsonkította, hanem megtisztította, megerősítette, felemelte. A Kongresszus egész léte Szent István döntésének, államalapítói bölcsességének és hitének is köszönhető, így bizonyos értelemben az egész Kongresszus felett ott lebeg a szent király szelleme. A Szent István Bazilikában megrendezendő eseményeken különösen is a középpontba kerül majd az ő alakja. Mivel őt az ortodox kereszténység is szentként tiszteli, alakja összeköt minket keleti keresztény testvéreinkkel is.

Szokatlan dolog, hogy egy ilyen alapvetően római katolikus eseményre több ortodox pátriárka is eljön. Vajon a keleti és a nyugati egyház újbóli közeledését jelzi, hogy a keleti egyház feje is látogatást tesz a kongresszuson, beszédet mond az utolsó előtti napon és jelen lesz majd a pápai zárómisén is?

Óriási dolog, hogy a Kongresszusra elfogadta a meghívást I. Bartholomaiosz Konstantinápolyi Pátriárka. Ő volt az, aki 2000-ben az ortodox egyház szentjeként ismerte el Szent Istvánt (és Szent Hierotheoszt). Az 1054-es szakadás óta először történt meg, hogy egy nyugati szentet az ortodox egyház is hivatalosan elismer, és a tiszteletét bevezeti. Erdő Péter bíboros hosszú évek óta ápolta és építette az ortodox kereszténységgel való kapcsolatokat. Mint az Európai Püspöki Konferenciák elnöke, több olyan találkozót szervezett, ahol katolikus és ortodox egyházfők, teológusok, tudósok beszélgettek a kereszténység mai helyzetéről, az egyház társadalmi tanításáról és más kérdésekről. Most ennek a hosszú munkálkodásnak az egyik gyümölcse érik be.

Mit gondol, a koncertekkel, szórakoztató kísérőprogramokkal sikerül esetleg nem hívő fiatalokat is „bevonzani”?

Volt egy papnövendékünk, aki az 1991-es pápalátogatás tévéközvetítéseit nézve vált hívő emberré. Azelőtt egy nagy cég menedzsere volt, gazdag és csillogó életet élt, de mégis üres, céltalan volt az élete. A pápai misék közvetítése során először az döbbentette meg, hogy mennyi boldog embert lát, mennyi szép családot, ahol férj és feleség fogják egymás kezét, mennyi tiszta gyermekarcot. A Hősök terei zárómisét nézve pedig megérezte, hogy itt a sok-sok emberen kívül még van Valami. Néhány nap múlva kopogott egy plébánia kapuján, hogy szeretne megkeresztelkedni. Majd néhány hónappal később érezte, hogy papnak kell lennie. Bízunk benne, hogy minél több fiatal, és a hittől esetleg távolabb álló ember megsejt valamit az eseményeken, a koncerteken, az emberarcokon keresztül abból a Titokból, Amit, Akit ünneplünk.

A szeretet hatalma

Annakidején, 1938-ban a háborús készülődés árnyékában zajlott a kongresszus. Idén a pandémia, a rémisztő klimaváltozás és számos helyi háborús konfliktus következtében megindult népvándorlási hullám sújtja a Földet. Mit adhat ebben a helyzetben egy ilyen találkozó?

A kereszténység üzenete nem idejétmúlt, nem is modern, hanem örök. Ma is éppolyan aktuális, mint bármikor volt. A Kongresszus ezt az örök üzenetet sugározza, ünnepli. Azt, hogy nem a semmiből a semmibe tart az ember élete, hanem a létünknek van oka, és van célja, beteljesedése. Ez a világ szeretetből lett, és mi emberek arra születtünk, hogy megtanuljunk szeretni, s majd a halál kapuján átjutva beléphessünk az Örök Szeretet hatalmas szimfóniájába. Minden konfliktus, zűrzavar, szenvedés és rossz ellenére a szeretet mozgatja a csillagokat (vö. Dante) és mindent.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close