A tehetség valóban minden körülmények között utat tör magának?  Vagy a rendkívüli képességű fiatal embereket hathatósan segíteni kell? A téma oly szerteágazó, hogy mindenre és mindenkire érvényes válaszokat nem, csak különböző eseteket találtunk.

A leggyakrabban emlegetett klasszikus példa a Bach család.

Az Erfurttól Eisenachig terjedő türingiai vidék kisvárosaiban a Bach családnév kis híján a ’muzsikus’ szinonimája lett

– írja Christoph Wolff, a nagy Bach-monográfia szerzője. Johann Sebastian Bach, a tudós zeneszerző számos gyermeke közül négyen is jelentős műveket hagytak hátra, bár apjuk alkotói nagyságát nem érték el. Szinte közhelyszerűen szoktak példálózni Mozartékkal is, igaz, a muzsikáló apa-lány-fiú trióból csak a fiú, Wolfgang Amadeus futott be üstökösszerű, örökké maradandó pályát.

A zene ifjú zsenijei később sem kopnak el

A világhírű japán Gotó Midorinak hegedűművész édesanyja, Setsu Goto adta az első leckéket. Setsu a próbákra magával vitte a lányát, aki többnyire a széksorok közt szunyókált. Kétéves lehetett, amikor anyja felfigyelt rá, hogy a kislány egy Bach-concerto részletét zümmögi. Három év elteltével szülővárosában, Oszakában került sor a gyerek első nyilvános koncertjére. Rövidesen New Yorkba költöztek, ahol 1982-ben felfedezte Zubin Mehta: a 11 éves Midorit a New York-i Filharmonikusok meglepetés vendégeként mutatta be, a nagyközönségnek. 1986-ban a New York Times arról írt, hogy a

14 éves lány három hegedűvel hódította meg Tanglewoodot.

Goto Midori Forrás Flickr

Leonard Bernstein Szerenádjának előadására kérték föl ugyanis a fesztiválon. Előbb a kölcsön Stradivari e-húrja, majd a koncertmester hangszerének e-húrja pattant el, végül egy másik zenekari tag Guadagnini instrumentumán fejezte be a darab előadását.
A kontinensek közt ingázó muzsikus 1992-ben alapította a Midori&Barátai szervezetet, amely New York és környéke hátrányos helyzetű fiataljait ismertette meg a zene világával. Érzékenysége az elesettek, a bajban lévők iránt, személyes pokoljárásából adódik. 1994 őszén felfüggesztette koncertjeit, kórházba került, ahol anorexiát és depressziót diagnosztizáltak nála. Nehézségeiről, amiket nyilván a csodagyermekből felnőtté válás problémái okoztak Einfach Midori (Egyszerűen Midori) című, németül olvasható könyvében számolt be. A betegséget tudatosan „kidolgozta” magából, 2005-ben pszichológiai és gender tanulmányokból szerzett mesterdiplomát a New York Egyetemen. Pályája újra töretlen, Eötvös Péter zeneszerző exponálta nevének játékosságát: 2013-ban DoReMi címmel ajánlott neki darabot.

A világszerte sztárolt 40 éves karmester, Gustavo Dudamel a venezuelai zenei nevelési módszer, az El Sistema arcaként vált ismertté. A programot José Antonio Abreu, zenész és közgazdász 1975-ben hívta életre. Az El Sistema célja: zenével nyitni perspektívát a Caracas szegénynegyedeinek utcáin csellengő gyerekeknek. Dudamel azoknál jobb körülmények között nőtt fel, apja harsonaművész, anyja énektanár. Tíz éves korától hegedült és igen korán, már 13 évesen elkezdte karmesteri tanulmányait. A „rendszer” neveltjeiből alakult a Simon Bolivar Szimfonikus Zenekar, amelynek ma is zenei vezetője. De már várja őt a Párizsi Operaház zeneigazgatói széke. Direktori bemutatkozásán, november 8-án szimfonikus estet dirigál.

A fiatal Kocsis Zoltán Forrás: Wikimedia

Kocsis Zoltán (1952-2016) a csodagyerek mivoltához fűződő várakozásokat korai halála ellenére beteljesítette. Három éves korától zongorázott, a hangszer megszállottja volt. Zeneakadémiai tanulmányai csúcsán két híres mesterhez, Kadosa Pálhoz és Rados Ferenchez került. Itt tehetjük hozzá, hogy valóságos „csodanemzedék” tagja volt melyet rajta kívül Jandó Jenő, Ránki Dezső és Schiff András fémjelez. Türelmetlenségével kitűnt közülük.

Ő is, akárcsak Mahler, örökös harcban állt a tradícióval, amelyet egyfajta elporosodásnak, slamposságnak tartott

– emlékezett rá Antal Mátyás, a Nemzeti Énekkar volt igazgatója. Habzsolta a kultúrát, elemzéseket írt a Holmi című folyóiratnak, irodalmi-zenei-képzőművészeti esteket szervezett a Gundelben, születésnapjain bele-belekóstolt a konyhaművészetbe.

Mindenben, amit tudott, megtalálta a kapcsolódási pontokat. Szerintem a kínai konyha és Mozart között is simán talált volna kapcsolatot

– jellemezte Antal Mátyás. Fischer Ivánnal létrehozta a Budapesti Fesztiválzenekart, és vezényelni kezdett. 1997-ben átvette a Nemzeti Filharmonikus Zenekar irányítását. Egy csodafelnőtthöz méltó operaciklust indított Richard Strauss darabjaiból a Müpában, és kezdeményezte a Bartók Új Sorozatot, a zeneszerző műveinek teljes, kritikai CD felvételeit. Ez a két hatalmas projekt halálával sajnos félbeszakadt.

Idekívánkozik a mozihőssé előlépett Rigó Jancsi (1858-1927) is, aki valóban elszerette a belga Chimay herceg ifjú feleségét. A románcból az enyhülés éveiben, 1959-ben film készült Fekete szem éjszakája címmel, a francia Nicole Courcel és Buss Gyula főszereplésével. A világhírű prímás öt éves korától húzta a vonót, bejárta nagyvilágot, előkelőségekkel parolázott. Szerencséje azonban forgandó volt, New York-ban nagy szegénységben hunyt el. A róla elnevezett csokoládés finomsághoz viszont nincs köze, a sütemény egy ravasz cukrász marketing fogásaként vonult be a magyar gasztronómiába.

Egyes roma családokban hagyomány a zenészi hivatás öröklése. A gyerekek olyan közegben nőnek fel, amelyben a muzsikálni éppoly természetes, mint a levegővétel, ezért a csodagyerek fogalma nehezen értelmezhető, inkább a „csodafelnőttség” firtatható. A klasszikus és néhány évtizede még megbecsült szórakoztató cigányzene viszont kihalófélben van. Az alap- és középfokú zeneiskolai, majd egyetemi oktatás azonban új távlatokat nyitott a jelenlegi középgenerációnak. Idősebb Balázs Elemér klarinétosként szerzett hírnevet a Honvéd Művészegyüttesben. Fia, a Balázs Elemér Group alapító-vezetője. A dob szerelmesének munkássága a jazztől a reneszánszon át a barokk zenéig ível. Fia, a Junior Prima-díjas ifj.Balázs Elemér György a Zeneakadémia zongora szakán Dráfi Kálmán növendéke, de zeneszerzési tanulmányokat is folytat. A napokban jelenik meg különleges Chopin CD-je.

A gyermek bíborostól a csöppnyi világsztárig

A kis prímás – nem egy másik hegedűsről van szó, hanem Mikszáth Kálmán regényének valódi hőséről. A ferrarai hercegi család fia, Estei Hippolit (1479-1520) igen fiatalon került egyházi pályára.

Estei Hippolit Forrás: Wikipedia

Hét évesen (!) nevezték ki pápai főjegyzővé. Anyja révén rokonságban állt Aragóniai Beatrix-szal, Mátyás királyunk hitvesével, s a király ugyanebben az évben esztergomi érsekké emelte. Ám Hippolit hazatért Ferrarába, és később sem időzött túl sokat Magyarországon. 1497 végén az esztergomi érsekséget cserébe az egri érsekségért átadta Bakócz Tamásnak. 1503-ban megkapta a ferrarai püspökséget, a capuai érsekséget, de volt modenai püspök és tapolcai apát is, bár hivatalosan soha nem szentelték püspökké. 1509-ben részben ő honosította meg Itáliában a magyar eredetű kocsit. (https://tudas.hu/a-kocsi-is-magyar-eredetu/) A ferrarai humanista udvarban központi szerepet töltött be: számos költeményt írt. Szolgálatában állt Lodovico Ariosto költő, aki neki ajánlotta Őrjöngő Lóránd (Orlando furioso) című eposzát. A mű megihlette Antonio Vivaldit, népszerű operát komponált a történet alapján. Az ínyenc Hippolit 1520-ban egy lakomán túl sokat evett a garnélarákból, a gyomorrontás végzett vele.

Firenze és környéke, különösen a Mediciek idejében a neves festők és szobrászok sokaság adta az európai kultúrának. Műhely és iskola ugyanaz volt, gyermek inasok törték a porokat, tisztították a köveket, amelyekből a mesterművek készültek. Michelangelo Buonarotti (1475-1564) is így kezdte. Tizenhárom évesen állt be  Domenico Ghirlandaio festőhöz tanulónak. Majd Bertoldo di Giovanni szobrász tanonca lett, aki felfigyelt a tehetséges fiúra, és mint a Mediciek szoborgyűjteményének gondozója, a hercegi család pártfogásába ajánlotta. Úgy tartják, hogy isteni tehetsége morózus lelki alkattal párosult, hiányzott belőle Leonardo da Vinci és Raffaello derűje. Ám tény, hogy hosszú élete során – 88 esztendősen halt meg – festői, szobrászi, sőt költői talentuma örökérvényűen kiteljesedett. Megfestette a Sixtus-kápolna mennyezeti freskóját és oltárképét és „szóra bírta” a márványt, hogy alakot adjon Dávidnak, Mózesnek és a fiát gyászoló Szűz Máriának (Pietá) – hogy csak néhány alkotást említsünk.

Elizabeth Taylor (1932-2011) kilenc évesen állt először a kamerák elé. Sikeres gyerekszínészből zökkenőmentesen lépett át a felnőtt szerepekbe, amit számos Oscar és Golden Globe jelölés és két-két elnyert díj is igazol. Shirley Temple (1928-2014) még korábban, 3 évesen kezdett filmezni. Abban a korban minden kislány az övéhez hasonló loknis frizurát akart, nem véletlen, hogy a róla mintázott játékbaba 45 milliós dolláros bevételt ért el, de 1935 és 1938 között maga Temple a szerepeivel pénzügyileg is tarolta a mozipiacot. Angol nyelvterületen keresztneve gyakori lánynév lett. Népszerűségét azonban a felnőtt évekre nem tudta átmenteni, 22 évesen befejezte filmes karrierjét. Pályát változtatott: politizálni kezdett és diplomáciai feladatokat látott el, először az ENSZ Közgyűlésben, majd ghánai nagykövet lett. Gerald Ford elnöksége idején a Fehér Ház protokollfőnöki teendőit bízták rá. Utolsó állomáshelye Prága volt, méghozzá izgalmas periódusban, a bársonyos forradalomtól 1992-ig.

A kis Shirley Temple Forrás: Pixabay

Kormányfőnek és olimpikonnak is lehet tinédzserként kezdeni

A Covid-19 járványt eredményesen kezelő politikusok élmezőnyében van a 40 éves új-zélandi miniszterelnök. Jacinda Ardern 17 évesen lépett be a Munkáspártba, egyetemi tanulmányai alatt gyakornokként egy képviselő, majd az akkori kormányfő stábjában dolgozott – tehát eleve politikusnak készült. 2005-től két és fél évig Londonban, Tony Blair miniszterelnöki adminisztrációjában tevékenykedett. Végigjárta a szükséges lépcsőfokokat, majd 2017-ben elindult országa választásán és győzött, 2020 őszén pedig sikerrel újrázott. Társa Clarke Gayford televíziós újságíró, akivel már jelenleg két éves kislányuk (Neve Te Aroha Ardern Gayford) születése előtt együtt éltek. El is jegyezték egymást, de Jacinda a járvány megszűnéséhez és a választási győzelemhez kötötte az esküvőt. Most végre kitűzték a hozzávetőleges időpontot a déli félteke nyarára, amely decembertől februárig tart. Lakodalmat nem terveznek, egyszerűen házasságot kötnek majd.

Jacinda Andern Forrás: Wikimedia

És végül egy híresség a sport világából. Az olimpiai, világ, és Európa-bajnok Nadia Comănecit hatéves korában egy falusi iskolában fedezte fel a híres-hirhedt edző, Károlyi Béla. A gyereklány 13 évesen érte el első nemzetközi sikerét: 1975-ben a norvég Skienben tartott Európa-bajnokságon három arany- és egy ezüstérmet szerzett. Egy évvel később a montreali olimpia sztárja lett. Ő volt az első tornász, aki csak tízes pontszámot kapott gyakorlatára – a kijelzők üzemeltetői pedig fogták a fejüket, mert a szerkezetet nem készítették fel a maximális eredményre. Ezen az olimpián találkozott későbbi férjével Bart Conner kanadai tornásszal – a megismerkedés és a házasságkötés között 44 év telt el. Comăneci 1981 után visszavonult a versenyzéstől, és ifjúsági tornászok edzésében működött közre. Hogy a következő években hol volt, mit csinált, azzal kapcsolatban számos legenda keringett. Például, az hogy a Ceausescu fiú, Nicu szeretője lett – ezt azonban cáfolták. 1989 novemberében illegálisan Magyarországra szökött, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Férjével a Bart Conner Gymnastics Academy-t vezették. 2003-ban könyvet jelentetett meg Letters to a Young Gymnast (Levelek egy fiatal tornászhoz) címmel.

Sokkal keményebben dolgoztam, mint bárki más. Napi hat órát edzettem, kivéve csütörtökön és vasárnap, amikor csupán hármat. Ha sikeres akarsz lenni, akkor ezt teszed, vagy hazamész

írta könyvben, amely sokkal inkább szakmai üzenet, semmint életrajz.