Manapság nem szokatlan járványokról beszélni, azonban a Parkinson-kórt belekeverni ebbe a témába mégis meglepő. Az utóbbi néhány évtizedben a Parkinson-kórral diagnosztizált betegek száma azonban olyan mértékben nőtt meg, hogy egyes szakértők már Parkinson-járványról beszélnek. Egyelőre nem világos, hogy mi áll a jelenség hátterében, azonban számos érdekes elképzelést fogalmaztak meg a kutatók és még a koronavírus-járvány is képbe került.
A Parkinson-kór az egyik leggyakoribb neurodegeneratív betegség. Ezek a betegségek az idegsejtek pusztulásával járnak. A Parkinson-kór tünetei általában 50 éves kor felett jelentkeznek és elsősorban a mozgást érintik. A legjellemzőbb tünete a remegés, az izommerevség, és a lassúság. A tünetek eleinte enyhébb formában jelentkeznek, majd idővel súlyosbodnak, ezért nevezik a Parkinson-kórt progresszív, vagy elfajuló betegségnek.
A betegek gyakran már évekkel azelőtt tapasztalnak például enyhe remegést, vagy izommerevséget, mielőtt orvoshoz fordulnának. A tünetek pedig rohamosan elfajulnak, amennyiben nem kezdődik meg az orvosi kezelés. A kezeletlen Parkinson-kór nagyjából a diagnózistól számított 10 éven belül olyan mértékben hatalmasodik el a betegen, hogy képtelenné válik az önellátásra. A modern gyógyszeres kezelések, kiegészítve a megfelelő fizioterápiás gyakorlatokkal, azonban évekkel tolhatják ki a betegség legsúlyosabb fázisának megjelenését.
Vajon miért gyakoribb a Parkinson-kór?
Az utóbbi idők egyik legváratlanabb megfigyelése, hogy fokozatosan nő a Parkinson-kór gyakorisága. Ez önmagában nem túl szokatlan, számos más betegségnél is megfigyeltek hasonlót (pl. depresszió). Ha egy betegség gyakorisága hirtelen elkezd fokozódni, az egyik legkézenfekvőbb magyarázat, hogy valószínűleg jobban figyel rá a társadalom és hatékonyabbá vált az orvosi diagnosztika.
A Parkinson-kór esetében azonban a diagnosztika nem fejlődött különösebben, ma is elsősorban mozgásos tünetek alapján történik a kórmeghatározás. A diagnózist halál után lehet megerősíteni, méghozzá az agy szövettani vizsgálata révén. Ettől függetlenül persze elképzelhető, hogy a társadalom és az orvosok jobban informáltak manapság a Parkinson-kórral kapcsolatban és nagyobb valószínűséggel ismerik fel a betegeket. Ez azonban a szakértők szerint más neurológiai zavarok esetében is hasonló növekedést kellene, hogy kiváltson a diagnózisok számában. A Parkinson-kór gyakorisága azonban kirívóan nőtt meg az utóbbi időkben, annak ellenére, hogy más neurológiai zavarok, például a szklerózis multiplex diagnosztikájában például fontos előrelépések is voltak.
Mi a helyzet az Alzheimer-kórral? Az Alzheimer-kór gyakorisága is folyamatosan növekszik az elmúlt években. Ezt a trendet viszont jól magyarázza a népesség öregedése: az Alzheimer-kór esetszáma ugyan növekszik, de a betegek aránya a korcsoportokban nem mutat kirívó változást.
A Parkinson-kór rizikófaktorai
Hogy megértsük a Parkinson-járvány további lehetséges okait, fontos megismerni a betegség kialakulásának rizikófaktorait. A rizikófaktorok olyan tényezők, amelyek összefüggést mutatnak egy betegség előfordulásával. Például ha a Parkinson-kóros betegek adatait összehasonlítják nem Parkinson-kórosokéval, kiderül, hogy a Parkinsonos személyek átlagéletkora jelentősen magasabb, mint a normál populációé. Ez azt jelenti, hogy az életkor a Parkinson-kór kockázati tényezője. A nyugati népességek folyamatosan öregednek, vagyis a társadalom egyre nagyobb hányada időskorú. Mivel idősebb korban nagyobb az esélye a Parkinson-kór kialakulásának, ezért a társadalom öregedése is magyarázhatná a Parkinson-kór gyakoriságának fokozódását. Az esetszám növekedése azonban túlmutat azon, mint ami pusztán az idősebb korosztály létszámának fokozódása miatt lenne várható.
A rizikófaktorok között számos genetikai tényezőt is találunk, azonban ezek esetében nehezen képzelhető el növekedés. A szakértők jelentős része azt tartja valószínűnek, hogy valamilyen környezeti tényező áll a Parkinson-járvány hátterében. Ilyen környezeti rizikófaktor például a traumatikus fejsérülés. A traumatikus fejsérülést a fejet ért erőhatások okozzák, az agy nekiütődik a koponyának, vagy rosszabb esetben az erőhatás közvetlenül sérti az agyszövetet. Az efféle fejsérülések gyakran fordulnak elő a Parkinson-kóros személyek kórtörténetében és olyan kutatási eredmények is vannak, amelyek ok-okozati összefüggést sejtetnek a fejsérülés és a neurodegeneratív betegségek kialakulása között.
Több a fejsérülés, kevesebb a dohányos?
Ha manapság gyakoribbak lennének a fejsérülések, az tehát magyarázhatná a Parkinson-kór gyakoriságának növekedését. De miért lennének gyakoribbak a fejsérülések? Egy lehetőség a profi sport népszerűségének óriási megugrása az utóbbi évtizedekben. A küzdősportokban és a rögbiben például kifejezetten gyakoriak a fejsérülések. Több vizsgálat eredményei is támogatják azt a megállapítást, hogy a futball is veszélyes az agyra. A gyakrabban fejelő játékosok között nagyobb eséllyel fordulnak elő neurodegeneratív betegségek.
Csakhogy a testmozgás egyébként védő hatású tényező, vagyis a rendszeres testedzést végző személyek között a Parkinson-kór ritkább, mint a populáció más csoportjaiban. Talán meglepő, de a dohányzás is védő faktor: a dohányosok körében szintén ritkább a Parkinson-kór. Egyesek szerint elképzelhető, hogy ez nem csupán véletlen egybeesés, hanem ok-okozati kapcsolat. Lehetséges, hogy a dohányzás például olyan biológiai folyamatokat befolyásol, melyek védenek a Parkinson-kór folyamataival szemben. Ebben az esetben a dohányzás visszaszorulása is tényező lehet a Parkinson-járvány hátterében.
Sokan azonban úgy vélik, hogy a Parkinson-kór és a dohányzás közötti összefüggés hátterében nem ok-okozati kapcsolat van. Egyszerűen arról lehet szó, hogy azok a személyek nagyobb valószínűséggel dohányoznak, akiknek aktívabb a dopaminerg rendszere. A dopaminerg rendszer fokozott aktivitása ugyanis hajlamosít az ún. szenzoros élménykeresésre. Ez azt jelenti, hogy az aktívabb dopaminerg rendszerrel rendelkező személyek nagyobb arányban keresnek rizikós élményeket és így gyakoribb körükben a dohányzás is. Az aktívabb dopaminerg rendszer ugyanakkor elképzelhető, hogy gátolja a Parkinson-kór kialakulását, hiszen a betegség hátterében éppen a dopaminerg rendszer egyik részének degenerációja áll. Eszerint tehát a dohányzás nem véd meg a Parkinson-kórtól, hanem olyan emberek hajlamosabbak dohányozni, akiknél egyébként is alacsonyabb eséllyel alakul ki a betegség. Talán a fejsérülések gyakoribbá válása és a dohányzás visszaszorulása okozzák a Parkinson-járványt? Elképzelhető, de egyelőre nem szól egyértelmű bizonyíték egyik felvetés mellett sem.
Mit jelent, hogy „dopaminerg”? Azt az idegsejtet nevezzük dopaminerg neuronnak, amelyik az ingerületátvivő anyagot, dopamint termeli, s dopaminnal kommunikál a vele kapcsolatban lévő idegsejtekkel.
Talán a környezetszennyezés a ludas?
A Parkinson-kór legfontosabb jellemzője a középagyi dopaminerg idegsejtek pusztulása. Ez alapján állítható fel a halál utáni diagnózis is. Ezek a dopaminerg idegsejtek különösen érzékenyek egy bizonyos idegméregre, amely egy szintetikus ópiumszármazék előállítása során alakulhat ki. Ez a 80-as években derült ki az Egyesült Államokban, amikor a vegyület hatására négy fiatal ópiumszármazék-fogyasztónál jelentkeztek a Parkinson-kór tünetei, akik az említett vegyülettel szennyezett készítményt fogyasztottak.
Ehhez az idegméreghez kémiai szempontból nagyon hasonlít egy gyomirtóként használt vegyület, a parakvát. A parakvát számos vizsgálat szerint fokozza a Parkinson-kór kialakulásának esélyét. Egyes kutatók szerint a II. világháború utáni időszakban, a rohamosan növekvő népesség ellátása céljából fokozódó gyomirtó használat következménye a most tapasztalt Parkinson-járvány. Elvégre a betegek jelentős része ebben az időszakban, élete első éveiben volt kitéve a gyomirtók hatásainak (a parakvát azóta a világ számos pontján tiltott vegyület).
Vírusok okozzák? Az 1918-as influenza-járványt (a spanyolnáthát) követő időszakban rendkívül megszaporodtak a rejtélyes, neurológiai betegségek. A betegek között bőven akadt, aki a Parkinson-kór tüneteit mutatta, így felmerült, hogy ezek a betegek talán a vírusfertőzés szövődményétől szenvedtek. Ez alapján már felvetődött, hogy esetleg a COVID-19 is járhat hasonló következményekkel. Ez azt jelentheti, hogy a következő évtizedekben újabb sebességbe kapcsol majd a Parkinson-járvány.
Az ellátás is javult
Végül még egy tényező állhat a növekedő esetszámok hátterében: a javuló ellátás. A Parkinson-kór kezelésére használt gyógyszerek hatásosak, jelentősen javítják az életminőséget a betegség kezdeti szakaszában. Ráadásul úgy tűnik, hogy a betegség lefolyásának későbbi szakaszaiban sem rontanak jelentősen a betegek állapotán, ahogy azt korábban feltételezték. A fizioterápia is hatékony a mozgásos tünetek elfajulásának akadályozásában. A különféle műtéti eljárások, mint például a mély agyi ingerlés a súlyos tünetek enyhítését szolgálják. Ezek a módszerek jelentősen megnövelték a Parkinson-kórral diagnosztizált betegek várható élettartamát, így elképzelhető, hogy a növekvő esetszám valójában egy pozitív változást tükröz: a Parkinson-kórral diagnosztizált betegek tovább maradnak életben manapság, mint régen.
A Parkinson-járvány tehát sok forrásból táplálkozhat. A társadalom öregedése, a diagnosztika és az ellátás javulása, a traumatikus fejsérülések gyakoriságának fokozódása, a dohányzás visszaszorulása, a gyomirtók használata, mind része lehet a Parkinson-kór gyakoriságában tapasztalt változásnak. Bármi legyen is a magyarázat, a Parkinson-kór megértését és gyógyításának lehetőségeit célzó kutatások az esetszám folyamatos növekedése miatt fontosabbak, mint valaha.
