2025-ben átlagosan 4,4 százalék lett így az évesátlagos infláció, amely nem tűnik kezelhetetlenül magasnak. A probléma csak az, hogy annyi minden fogja vissza a pénzromlást: a gyenge növekedés, az erős forint, az árrésstopok, hogy a jövőben elég sok az inflációt megemelni képes hatás. Nem véletlenül óvatos továbbra is a jegybank.
Január 13-ám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a 2025. decemberi inflációs adatot és ezzel, mint az utolsó hiányzó puzzledarabbal nyilvánossá vált a 2025-ös egész éves átlagos infláció is.
2025 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, 0,1 százalékkal pedig az előző havikat. 2025-ben átlagosan 4,4 százalék lett így az évesátlagos infláció.
A decemberi közlés előtt már novemberben is érdemben apadt az infláció Magyarországon, akkor 3,8 százalék volt az év/év adat.
A pénzromlás egy érdekes jelenség, mert az infláció úgyis tud csökkenni, hogy valójában az árak emelkednek,
ennek az az oka, hogy az év/év adatban nemcsak a számláló, vagyis az aktuális árak), de a nevező (az egy évvel korábbi árak), azaz a bázis is változik. Márpedig, ha a bázisidőszakban novemberről decemberre jobban nőttek még az árak, akkor a tárgyévben könnyű szebb inflációs számokat produkálni.
Márciusig még csökkenhet az infláció
Éppen ezért az elemzők elég pontosan előre tudják jelezni azt is, hogy például a következő hónapokban milyen inflációs folyamatok várhatók.
Eszerint egy ideig még apadhat az infláció, de aztán sajnos erős nyomás lesz arra, hogy márciustól újra emelkedjen.
A fő probléma ugyanis az, hogy bár önmagában nem olyan rossz a decemberi adat, de annyi mesterséges hatás is segítette az alacsony inflációt, hogy akár úgyis fogalmazhatnánk, hogy
az infláció most kicsit olyan mint egy visszahúzott, megfeszített rúgó, ami elég gyorsan kipattanhat, ha a külső körülmények változnak.
Csökkentő tényezők az inflációban
Soroljuk fel gyorsan ezeket a tényezőket, amelyek megindokolták az alacsonyabb inflációt!
A magyar gazdaságban gyakorlatilag három éve nincs érdemi növekedés,
a GDP stagnál, az ipari termelés csökken, igaz a lakossági fogyasztás azért nő. Minden rosszban van valami jó, öröm az ürömben – ismerünk ilyen magyar mondásokat, itt a gyenge GDP azt is jelenti, hogy a gazdaságban nincs nagy kereslet, ez elvileg visszafogja az árakat.
A következő pont, hogy a forint erős.
E sorok írásakor éppen 386 forintot kellett adni egy euróért, egy éve, 2025. január 13-án még 414 forintba került egy euró.
Az erősebb forint is inflációellenes környezeti tényező, mert az importált áruk forintban kimutatva kevesebbe kerülnek.
Legyen a példánk a narancs. ha egy kiló narancs 2 euró, akkor 414 forintos euró esetében forintban 828 forintba került az importőrnek, 386 forintos euró esetén csak 772 forintba. És ehhez hozzátehetjük, hogy a dollárban denominált importtermékek (például olaj) még nagyobbat eshettek, hiszen a dollárral szemben a forint többet erősödött.
Végül jöjjenek a kormányzati adminisztratív intézkedések, vagyis
az állam is igyekszik visszafogni az inflációt.
Az árrésstopok, illetve az egyes szektoroktól kért önkéntes ármérséklések mesterségesen tartanak alacsonyan bizonyos árakat. ez azonban örökké nem tartató fenn, ha pedig majd eltörlik ezeket a szabályokat, akkor ismét csak lehet némi áremelkedési hatás.
Emelő tényezők az inflációban
Ha az infláció belső összetételét nézzük, elég régóta azt látni, hogy valójában két tétel felelős az infláció nagyobbik részéért, az egyik az élelmiszerek ára (ez most átlagosan 2,6 százalékkal drágult), a másik a szolgáltatások ára (6,8 százalékos emelkedés).
Novemberben és decemberben itt azért volt némi fékezés, például ilyenkor kevesebb a turisztikai szolgáltatás igénybevétele, és némi meglepetésre az élelmiszerárak is stabilabbak voltak.
Ugyanakkor maga az élelmiszer kategória nagy belső eltéréseket mutat.
Csak érdekességképpen, miközben a csokoládé, kakaó 13,5, a kávé 12, az üdítőitaloké 6,6 százalékkal drágultak egy év alatt, addig a margarin 27,8, a liszt 11,6, a tejtermékek 14,3, sertéshús 9,8, százalékkal olcsóbb lett.
Általában az erős forint miatt fékezte az inflációt az olyan importtermékek csoportja, mint a tartós háztartási cikkek, az üzemanyagok, vagy a ruházati cikkek,
A jövő veszélyei
A probléma az, hogy ha innen előre tekintünk, elég sok az inflációra leselkedő veszély.
- A forint aligha erősödik tovább, egy korrekciónak nagyobb az esélye.
- A választások előtt elég sok a lakosság anyagi helyzetét javító kormányzati intézkedés, ami persze öröm az érintetteknek, de a keresletélénkítés miatt inkább emelheti az inflációt, ilyen a 13. havi teljes és a 14. havi részleges nyugdíj, a béremelések, az adócsökkentések és a fegyverpénz.
- A magas pénzforgalmi hiány arra utal, hogy az állam is több területen magasabb keresletet támasztott.
- A kétszámjegyű minimálbér-emelés is keresletnövelő lépés volt.
Éppen ezért az látszik, hogy az állam, de főleg a Magyar Nemzeti Bank, amelynek a fő feladata a pénzügyi stabilitás, nagyon óvatos, az MNB továbbra is úgy érzi, hogy még nem jött el a kamatcsökkentések ideje.
Az elemzői előrejelzések alapján
a 2026-os infláció valamivel a 2025-ös alatt, nagyjából 3,5 százalékos szinten alakulhat, míg 2027-re, a remélhetőleg tovább élénkülő belső kereslet miatt inkább 4,6 százalékos szinten várják az elemzők.
Ugyanakkor mindez eléggé kiszámíthatatlan, hiszen sok múlik olyan nehezebben előrejelezhető elemeken, hogy például a kormány mikor kezdi feloldani az árrésstop-intézkedéseket.
