Ön is retteg a koronavírustól? Íme a megoldás

Felújítja Vers csak neked című akcióját az Örkény Színház
2020-12-02
A világon elsőként engedélyezték mesterséges csirkehús értékesítését Szingapúrban
2020-12-03

Ön is retteg a koronavírustól? Íme a megoldás

Mára milliók szenvednek a koronavírus fóbiától nap, mint nap. Érdemes tehát áttekintenünk, mi vezetett idáig és hogyan könnyíthetünk a helyzeten.

Járványok idején gyakran előfordul, hogy a betegség terjedésével egyidőben a fertőzéssel kapcsolatos félelmek is felszínre törnek, és nincs ez másként a SARS-CoV-2 koronavírus globális terjedése kapcsán sem. Megszokott régi életünk azonban most olyan hirtelen és olyan sok szempontból változott meg, hogy félelmeink forrása is jóval összetettebb, mint a korábbi járványok esetében.

Az Asian Journal of Psychiatry legfrissebb számában megjelent tanulmány szerint a megfertőződéstől való félelem, a családdal és munkahellyel kapcsolatos aggódás, a mindennapi rutin sérülése és a nyilvános helyek elkerülésének kényszere egyaránt ijesztően hat és félelmet kelt az emberekben.

Alisha Arora és kollégái szerint mindezt tovább fokozza az előre nem látható valóság és a véget nem érő bizonytalanság is. Nem tudjuk, meddig tart mindez, meddig kell még hordanunk a maszkot, mikor térhetünk vissza korábbi szokásainkhoz, mikor kaphatjuk meg a vakcinát, hogyan reagál majd rá a szervezetünk és meddig nyújthat számunkra védettséget.

Félünk odakinn és idebenn

Félelmeink ráadásul könnyen felülkerekedhetnek rajtunk, ha iskola, munka vagy vásárlás miatt el kell hagynunk lakásunkat, ha emberekkel találkozunk, ha sorba kell állnunk, vagy ha használjuk a tömegközlekedést és meg kell érintenünk például a kapaszkodókat.

Paradox módon szorongásaink akkor sem csökkennek, ha hazaérünk, vagy ha a kijárási korlátozások miatt teljesen elszigeteljük magunkat a külvilágtól, ilyenkor ugyanis szabad akaratunk szenved csorbát. Márpedig a karantén, az elszigetelődés és az év szavának választott lezárás ma széles tömegekre érvényes, holott a világjárvány előtt jobbára csak börtönökben fogvatartott rabokra használtuk ezeket a negatív felhangú, félelmet keltő kifejezéseket. Úgy tűnik tehát, hogy sem odakinn, sem odabenn nem jó.

Sokaknál megzavarta a mindennapi egyensúlyt a kötelező maszkhasználat és a rendszeres fertőtlenítés bevezetése is, korábbi életünk során ugyanis nem volt szükség ilyesmire. Egyik napról a másikra kellett megértenünk, hogy ezek megfelelő használatán mennyire sok múlik, és hogy mindeközben nem volna szabad megérintenünk az arcunkat, szemünket sem.

Egy korábbi kutatás szerint egy átlagos személy mindezt óránként 23 alkalommal teszi meg, így nem kis odafigyelést igényel, hogy biztonságunk érdekében leszokjunk róla. Mindezek pedig további szorongást és félelmet keltenek, szakértők szerint ugyanis egy mélyen berögzött szokás átprogramozásához normál esetben 68-254 napra volna szükség, nekünk pedig nem volt ennyi.

Könnyen lehetünk hipochonderek is. Ha egyet köhintünk vagy elkezd fájni a fejünk, máris koronavírus-fertőzésre gyanakszunk és a tünetek súlyosbodásától tartva vizionálni kezdjük szeretteink megfertőzését és munkahelyünk elvesztését, ami félelmeink mellett bűntudatot és haragot is gerjeszt. Az sincs kizárva, hogy szédülést, remegést, heves szívdobogásérzést, nehézlégzést vagy alvászavarokat érezve kiáltjuk ki magunkat koronavírusosnak, holott elképzelhető, hogy ezek a tünetek inkább az állandó szorongással függenek össze.

A szorongás gyengíti az immunrendszert

A tanulmány szerint azonban az sem ad igazi megnyugvást, ha jelen pillanatban egészségesnek érezzük magunkat. Ilyenkor ugyanis felmerülhet, hogy vajon tényleg azok vagyunk-e, vagy netán akaratunkon kívül terjesztjük a betegséget tünetmentes hordozóként.

Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy ez a félelemspirál még nem jelent egyértelműen fóbiát. Ez utóbbi kifejezés ugyanis a pszichológiában egy tartós, túlzó, irracionális félelmet takar valamely helyzettől, tevékenységtől, személytől, vagy állattól, ami arra készteti az érintettet, hogy elkerülje a félelem kiváltó okát, ha pedig ez nem lehetséges, az szorongásos tüneteket és lelki gyötrelmet okoz számára.

Ebben az esetben azonban a koronavírusos betegek magas száma és a fertőződés viszonylag nagy esélye miatt nehéz megmondani, hogy félelmünk mégis mikortól számít túlzónak. Ám ha aggódásunk hetek, netán hónapok óta tart,ha túl sok időt töltünk vélt, vagy valós tüneteink elemzésével, továbbá azt vesszük észre, hogy állandóan fertőtlenítünk és bizonytalan hitelességű koronavírusos híreket böngészünk a neten, kezdhetünk gyanakodni.

És akár félelemnek, akár szorongásnak, akár fóbiának hívjuk, ez az állapot több szakértő szerint legyengíti szervezetünket, így elővigyázatosságunk ellenére paradox módon mégis nagyobb eséllyel fertőződhetünk meg.

Könyv, zene, testmozgás, kirándulás segíthet

Lelki békénk visszanyerése érdekében tehát tanácsos figyelmünk tudatos elterelése, mely történhet például egy szórakoztató könyv elolvasásával, inspiráló, meditatív zenék hallgatásával, rendszeres testmozgással, kirándulással és a közösségi médiában hemzsegő koronavírusos rémtörténetek szándékos elkerülésével.

Nehézséget jelent azonban, hogy a koronavírussal kapcsolatos rendelkezések éppen olyan tevékenységeket korlátoznak, melyek segíthetnének kirángatni minket az állandó pánikhangulatból. Nem mehetünk el moziba, koncertre, vagy edzőterembe, és nem ülhetünk be egy bárba, vagy étterembe sem, holott a szorongásos megbetegedések esetén a sport és a társasági élet legtöbbször a kezelés részét képezi.

A kirándulás viszont – egyedül vagy a védőtávolság betartása mellett – nem tilos, a természetben átélt élmények pedig több kutató szerint is pozitív hatással vannak az ember mentális egészségére.

Ehhez ráadásul még messzire sem kell menni. Egy 263 fő válaszait vizsgáló kutatás során ugyanis az derült ki, hogy aki lakóhelye közelében számos fát és cserjét lát, illetve délutánonként több madárral találkozik, annál kevésbé jelentkeznek a depresszió, a stressz és a szorongás tünetei. A Bioscience szaklapban közölt eredmények szerint ráadásul a legtöbb ember csak kismértékben képes az egyes madárfajok megkülönböztetésére, így bármelyikük megteszi a maga pozitív hatását. Csak legyünk elég bátrak kilépni a lakásból, hogy gyönyörködhessünk bennük.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close