Ön szerint hány ember járt már az űrben és nézte meg kívülről a Földet?

Tankönyvi adat és valószínűleg minden valamire való iskolában tananyag, hogy az első ember az űrben Jurij Gagarin szovjet űrhajós volt, aki 1961 április 12-én indult Bajkonurból Föld körüli útjára. Azt azonban kevesebben tudják, mostanáig hány ember élte át a súlytalanságot az űrben. Ennek megállapítása azonban nem is olyan egyszerű.

A kilépés bolygónk légköréből és eltávolodni az űr végtelen mélységeibe kétségkívül az emberiség nagy kalandjának számít.

Még akkor is, ha az eddigi űrhajósok zöme megmaradt a Föld körüli pályán, s kizárólag az Apolló programban részt vett asztronauták élték át azt az élményt, hogy egy másik égitest, jelesül a Hold vonzáskörébe jutottak, illetve szálltak le annak felszínére.

Mivel Trump elnöknek és különösen a SpaceX vezetőjének, Elon Musknak feltett szándéka, hogy felpörgeti az emberes űrrepülések utóbbi időben lelassulni látszó programjait s már a Holdat szinte kihagyva a Mars felé veti tekintetét, érdemes rápillantani az űrélményt átélt űrhajósok sorára és feleleveníteni néhány ehhez kapcsolódó érdekességet.

Nem egyértelmű, hogy hányan voltak eddig az űrben

Vissza a nagy nyitányra.

A Vosztok 1 űrhajó kabinjában felbocsátott 27. évét épp, hogy betöltött Gagarinra, a katonai R-7 „Szemjorka” nevű interkontinentális ballisztikus rakétából átalakított Vosztok-K rakétával elstartolt nevezetes űrhajó mindössze 108 perces keringése során egyetlen Föld körüli fordulatot tett meg, és a Volga parti Szaratov közelében szállt le.

A szokásos szovjet titkolózás miatt csak sokára derült fény arra, hogy 400 km híján még a teljes fordulat sem volt meg. Ennek ellenére a történelmi esemény óriási változásokat indított el, többek között az amerikai-szovjet űrversenyt, ami persze az űrhajózás műszaki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.

Ha az Egyesült Államok légierejének és a NASA-nak a definícióját tekintjük alapul,

mostanáig 681 ember érte el az űr – szerintük 80 kilométer magasságban kezdődő – határát, közülük 610-en Föld körüli pályáig jutottak, 24-en pedig kiléptek a Föld vonzásköréből és Hold körüli pályára jutottak, vagy bolygókísérőnk felszínére léphettek.

Az ennél szigorúbb Nemzetközi Aeronautikai Szövetség (FAI) szerint a 100 kilométer feletti magasság, az úgynevezett Kármán-vonal elérése számít az űrbe jutásnak, így ők csak 644 embert tekintenek űrhajósnak.

A leghosszabb egybefüggő űrben töltött idő rekordját Valerij Poljakov, orosz kozmonauta tartja, aki 1994-ben és 1995-ben 437 napot és 18 órát töltött az űrben egyhuzamban a Mir űrállomáson.

Ha az összes űrben töltött időt nézzük, akkor az eddigi csúcstartó Gennagyij Padalka (orosz kozmonauta), aki összesen 878 napot töltött az űrben öt különböző küldetés során.

Ezzel szemben a legrövidebb űrrepülések úgynevezett szuborbitális repülések voltak, amolyan űrugrások, például Alan Shepard és Gus Grissom Mercury–Redstone küldetései az 1960-as években, amelyek kb. 15 percesek voltak.

Alan Shepard volt tulajdoképpen az első amerikai űrhajós, akinek útjára 1961 május 5-én, tehát kevesebb mint egy hónappal Gagarin útját követően került sor.

A NASA ekkor még nem rendelkezett olyan tolóerejű hordozórakétával, amely egy űrkabint Föld körüli pályára tudott volna állítani, ám szovjetekkel folytatott űrverseny elvesztésétől félve az amerikai kormány rábólintott a vállalkozásra, még ha az orbitális repülésre még nem is készültek fel.

Az Mercury-Redstone hordozórakéta amúgy 187 km magasságig jutott, ez a magasság megközelítette a legalacsonyabb műholdpályák magasságát. Shepard egyébként később az ötödik amerikai űrhajós volt, aki a Hold felszínére léphetett.

Az utóbbi években újra feléledtek az űrugrások, most már az űrturizmus keretében és a Blue Origin járatai még rövidebb időt, kb. 10-11 percet töltöttek a súlytalanságban.

Az összes űrutazás 94 százalékán 8 nemzet osztozott

Ha Nemzetközi Aeronautikai Szervezetet tekintjük hivatalosnak, akkor mostanáig 47 nemzet állampolgárai lépték át bolygónk külső határát s 44 országból élték át a Föld körüli pálya élményét.

Közülük 25 ország képviselőjének csak egyszer volt ebben része, hét nemzet, Ausztrália, Belgium, Bulgária, Hollandia, az Egyesült Arab Emirátusok, az Egyesült Királyság és Svédország űrhajósainak kétszer, Szaudi Arábia űrhajósainak pedig háromszor.

Az összes űrutazás 94 százalékán nyolc nemzet képviselői osztoztak.

A legtöbben amerikaiak voltak, 319 férfi és 60 hölgy, őket követik a szovjetek, illetve oroszok, 70-en, illetve 52-en, de közülük csak kettő és négy volt nő.

Az első női űrhajós Valentyina Tyereskova volt 1963-ban.

Az amerikaiakat és az oroszokat jócskán lemaradva követik a kínaiak, ahol a nemi megoszlás 21 és 3.

Japánt és Németországot 12-12 férfi űrhajós, Japánt ráadásul két hölgy is képviseli, őket 9-9 francia és kanadai űrhajós férfiú követi, ám a hölgyek terén Kanada vezet, tőlük két nő volt az űrben, míg a franciáktól csak egy. Végül nyolc olasz űrhajós és egy űrhajósnő zárja a 94 százalékos tömböt.

Az eddigi legidősebb űrhajós a 90 és fél évesen szuborbitális űrugrást végrehajtott William Shatner ismert kanadai színész (a Star Trek Kirk kapitánya) volt, aki 2021. október 13-án vett részt a Blue Origin New Shepard küldetésén. Korábban ezt a rekordot a Földet 1962 február 20-án első amerikai űrhajósként megkerült John Glenn tartotta, aki 77 évesen repült ismét az űrbe a STS-95 (Discovery) küldetésen 1998-ban.

A legfiatalabb ember az űrben a második szovjet űrhajós German Tyitov volt, aki 25 évesen és 329 naposan repült a Vosztok–2 küldetésen 1961-ben. Ha az űrturistákat is számoljuk, akkor a legfiatalabbként, Oliver Daemen, egy holland űrturista 18 évesen és 334 naposan repült a Blue Origin New Shepard küldetésével 2021-ben.

Mint tudjuk, ha Charles Simonyi kétszeres Szojuz űrhajóval 2007-ben és 2009-ben tett űrturistaságát a Nemzetközi Űrállomáson nem tekintjük (mindamellett ő az egyetlen ember, aki már kétszer is fizetett űrturistaútért), eddig egy magyar, Farkas Bertalan járt a Föld körül 1980-ban, de már készül az új magyar űrhajós is.

A 2021-ben indult Magyar Űrhajós Program, azaz HUNOR (Hungarian to Orbit) keretében tavaly május 26-án választották meg Kapu Tibort Magyarország új kutatóűrhajósának, és Cserényi Gyulát tartalékos űrhajósnak.

Az űrhajós az amerikai Axiom Space segítségével jut majd el a Nemzetközi Űrállomásra, ahol egy két hétig tartó küldetés során többek között tudományos munkákat is végez, de a küldetés pontos dátumáról még nincs hír. Az Ax-4 nevű küldetés ideje alatt a parancsnok szerepét Peggy Whitson tölti be, a pilóta az indiai Shubhanshu Shukla lesz, Kapu Tibor és a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski pedig küldetésspecialistaként vesznek részt a misszión, amelyet a SpaceX Dragon űrhajója visz a Nemzetközi Űrállomásra, legkorábban idén tavasszal.

Csúcsforgalom az űrben

Az űrutazásokhoz szomorú statisztikák is járultak. Eddig Összesen 19 ember halt meg közvetlenül az űrrepüléshez köthető balesetekben.

Az űrben, vagy annak határán hárman haltak meg 1971-ben a szovjet Szojuz-11 balesetében. Őket 1986-ban a Challenger űrsikló katasztrófája követte, ahol 7 űrhajó vesztette életét, s ugyancsak 7 életet követelt a Columbia űrrepülőgép felrobbanása 2003-ban.

Végül 2014-ben a turisztikai célú űrugrásra kifejlesztett Virgin Galactic VSS Unity tesztrepülése során halt meg egy pilóta. Meg kell azonban említeni, hogy számos földi teszt és kiképzés során is történtek halálos balesetek, ilyen volt az Apollo-1 kabintüze 1967-ben, ami három halottat követelt.

A legtöbb űrhajós egyidőben tavaly szeptember 11.-én tartózkodott az űrben, szám szerint 19 fő. Közülük 12-en a Nemzetközi Űrállomáson, hárman a kínai űrállomáson tartózkodtak, négyen pedig a Polaris Down nevű magán űrrepülés legénységét képviselték, akik a SpaceX által üzemeltetett Crew Dragon űrhajóban indultak az első kereskedelmi célú űrséta végrehajtására.

Mindez a statisztika egy pillanatot képvisel és 2025-ben a számok várhatóan tovább nőnek, hiszen az űrkutatás nem csak az emberiség nagy intellektuális vállalkozása, de óriási üzlet is, amelyik a háborús feszültségek ellenére, vagy éppen azért tovább dübörög.