Az arany jó befektetés – ezt régóta tudjuk, az elmúlt 20 év hihetetlen volt a nemesfém piacán. Igen ám, de ami 2025-ben történt, az még így is őrületes drágulás volt, és a piac legalább három ok miatt, még 2026-ban is ralit vár.
4443 dollárba kerül egy uncia arany ára, ha ez így önmagában nem is mond sokat 2025 végére az éves drágulás 66 százalék, a féléves 28 százalék volt .
Ha azt gondoljuk, hogy ez párját ritkító, azért halkan hozzátehetjük, az ezüst még ennél is brutálisabban drágult, de most az arannyal szeretnénk foglalkozni.
Húsz jó év az aranynak
Az arany szerencsére ugyanazt jelenti az egész világon, így az ára, annak évtizedes alakulása remekül nyomon követhető. A Goldprice.org oldalon például mindig mindent azonnal lehet látni az arany áráról, ingyenesen és már a nyitóoldalon is, de pár információt „hangosítsunk ki”!
20 év alatt 764 százalékot drágult ez a termék.
Miközben nem, egyáltalán nem igaz, hogy az arany mindig csodálatos befektetés, ez valóban 20 varázslatos év volt, de
volt korábban 20 rettenetes év is, amikor két évtized alatt semmit nem nőtt az arany ára.
2010 és 2025 között viszont tényleg minden nagy nemzetközi devizában 10 százalék feletti volt az arany éves, átlagos drágulása (egyedül a svájci frankban csak 8,7 százalék, mert a frank annyit erősödött más devizához képest), de a befektetők még a csodaidőszakban sem csukhatták be a szemüket, valójában ebben a 15 évben is volt 5 mínuszos éve a nemesfémnek.
A befektetők még optimisták
Képzeljünk el valamit, ami eszelősen drágult, nemcsak 2025-ben, de valójában több szakaszban már elég hosszú idő óta, és mégis az elemzők nem azt mondják, hogy figyelem, itt az ideje csökkenteni a súlyokat, hanem
nagyon határozottan az arany további drágulására számítanak, vagyis felhalmozást javasolnak.
Természetesen van a szokásos, a mindig elismételhető érv, az aranykedvelő kultúrákban (Indiában, Kínában, az arab világban) egyre módosabb a középosztály, több aranyat vesznek esküvőkre, megtakarítási célból. Ám az arany eszelős drágulásának a hátterében a három fő ok mégsem ez, hanem
- a félelem mindentől,
- a globális dél dollárgyűlölete
- és a nyugati gazdagok portfólió-diverzifikációja.
A félelem tovább erősíti az aranyat
Kezdjük először az általános félelemmel, amelynek köze van Donald Trump amerikai elnökhöz is. Az elnök fújja a trombitát, erősíti a kiadásokat, az amerikai vállalatokat, a tőzsdét, a kriptópiacot, isteníti az aranyat, csak közben a piac kezdi azt hinni, hogy így a dollár tartósan el fog értéktelenedni. Trump amúgy imádja az aranyat, fizikai értelemben is, a The Guardian cikke például részletesen bemutatja, hogy milyen szinten aranyozta be az irodáit.
Közben valójában nem csak a dollár értéktelenedik le, hanem a világon mindenhol a sok költekező kormány pénze (az örök kivétel itt is a svájci frank).
Jöjjön most egy olyan kifejezés, ami soha nem hangzik el a hétköznapi beszélgetésekben, csak a közgazdászok elemzéseiben. Ez így szól:
általános a bizalomvesztés a fiat pénzekkel szemben.
A fiat pénz olyan törvényes fizetőeszköz, amelynek értéke nem valamilyen fizikai jószág (például az arany) fedezete miatt stabil, hanem azért, mert a befektetők bíznak a kibocsátó állam, kormány, központi bank stabilitásában. De ha nem bíznak az Egyesült Államokban, az EU-ban, Kínában, akkor nem ezek devizáit veszik a befektetők, hanem valamit, amit ettől függetlenül értékállónak gondolnak. Talán egyszer ilyen lesz a kripto, sokaknak már most is az, illetve biztosan ilyen az arany.
A „fiat” természetesen nem az olasz autóra utal, hanem latinul: azt jelenti, hogy legyen meg!
A fieri ige harmadik személyű parancsot, kívánságot kifejező alakja, mint a Fiat iustitia („Legyen igazság!”) arra utal, hogy az értékét a kormány és a közösség bizalma garantálja, de ha ez elvész, akkor valami más kell.
Most sokan érzik úgy, hogy a pénz, még a híresen értékálló dollár stabilitása sem fontos a vezetőknek, óriási a roham az aranyért.
A globális dél jegybankjai
A másik óriási trend a „globális dél” jegybankjainak aranyvásárlása. Először is tisztázzuk, hogy mi az a globális dél!
Ez a kicsit politikai és nem is annyira földrajzi besorolás eredetileg abból eredt, hogy északon vannak a fejlett államok (Egyesült Államok, Nyugat-Európa, Ázsia egy része) és délen a fejletlenebb régiók (Afrika, Latin-Amerika, Ázsia egy része).
Aztán ez eléggé elszakadt a valós égtájaktól, mert a nagyon délen levő Ausztrália és Új-Zéland a „globális észak” része, a nagyon északon levő Oroszország, illetve Kína pedig könnyedén lehet a globális dél fogalmi körének része.
Ez egy politikai és társadalmi-gazdasági kifejezéssé vált, ahol a dél a feltörekvő, a szegény, a politikailag instabil, a kevésbé integrált csapat, amely rendre megkérdőjelezi a meglévő globális rendet, más fogalmakkal ilyen a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) és még nagyon sok, az Egyesült Államokkal kritikus állam.
Ezek az országok eleve nem szeretik a dollár hegemóniáját, de azt sem, hogy az Egyesült Államok szankciókkal, vagy az Európai Uniós vagyonelemek befagyasztásával ki is használja az erejét a saját szempontrendszere alapján autoriter, antidemokratikusnak mondott államokkal szemben.
Ezek az országok, elsősorban a jegybankjaik révén szeretnének nem csak dollár- és nem csak eurótartalékokat fenntartani, és nagyon nagy mennyiségben vettek az elmúlt években aranyat. Ez a trend sem állt meg.
Magánbefektetői diverzifikáció
Végül ott van a harmadik nagy trend, a kockázatcsökkentési vágy a magánbefektetőkben.
Az elmúlt években a részvénpiacok és az az arany is sokat emelkedett, de ebből valahogy az következett, hogy
egyre több gazdag ember portfólióképzésében egyre nagyobb súllyal merül fel az arany, mert a megtakarításai között úgy érzik, hogy egy kicsit a részvénypiaci kockázatok ellen kell diverzifikálni.
Erről a World Gold Council (az Arany Világtanács) elemzése nagyon alaposan írt.
A fő következmények pedig ezek lettek:
- az arany volatilitása kicsit megnőtt,
- egyre nagyobb a piac forgalma
- és még mindig sokan diverzifikálnak.
A szakma szerint a vámokkal kapcsolatos bizonytalanságok, az inflációs nyomás és a geopolitikai feszültségek között a kisebb, vagy közepes befektetők, vagyis
az átlagos vagyonú és a kicsit gazdagabb magánszemélyek is egyre inkább beveszik a portfólióba az aranyat is.
Az arany viszonylag alacsony korrelációt mutatott ugyanis a részvényekkel és a fix kamatozású eszközökkel, és ez is kihangsúlyozta a diverzifikáció előnyeit.
Mindez nem tűnik rossz stratégiának. Tanulmányok mutatják ugyanis, mint a Citi írása, hogy az arany továbbra is milyen értékes szerepet játszik a teljes portfóliók kockázatának csökkentésében, megerősítve fontosságát a bizonytalanság közepette stabilitásra törekvő befektetők számára.
A legnagyobb tőzsdei összeomlások, az 1987. októberi Fekete Hétfő, Oroszország 1998-os csődje, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás, a 2008-2009-es Nagy Pénzügyi Válság, a Covid 2020-as kirobbanása, vagy Donald Trump 2025-ös első, sokkoló vámbejelentései idején, a tőzsdei indexek akár kétszámjegyű zuhanása idején is az arany ára jellemzően emelkedett.
A jelen cikk nem minősül befektetési ajánlásnak vagy befektetési tanácsadásnak. Bármely befektetési döntés meghozatala során szükség van egy olyan vizsgálatra, amely az adott befektető személyére van szabva.
