Az amerikai elnökválasztás előtt, a különböző geopolitikai kockázatok figyelembe vételével most több esélye van a további forintgyengülésnek. Aztán, ha a nemzetközi konfliktusok stabilizálódnak és a magyar gazdaság is jobb növekedési adatokat produkál, talán újra látunk majd 400-nál erősebb forintszinteket.
Soha ne mond, hogy soha – vagyis természetesen nem lehet kizárni a forint érdemi visszaerősödését, de azért most nagyon nem ennek áll a zászló.
A helyzet röviden úgy írható le, hogy a forint az euró ellenében már rendre 403-404-es szinten áll, és a potenciális változások sajnos inkább a „szinten maradás, vagy további gyengülés” kérdést vetik fel, nem pedig a „szinten maradás, vagy erősödést”.
Úgyis fogalmazhatunk kissé pesszimistán, hogy nem túlzás azt állítani, jó hír most kevesebb van, de ha mégis, azok kevésbé hatnak, míg rossz hír eleve több érkezik, de azoknak erősebb is a következménye a forintpiacon.
Kezdjük a geopolitikával!
Az első forintkockázat ugyanis mindig a nemzetközi helyzet, márpedig ebben, ha négy tényezőt emelünk ki, mindegyikben inkább a forint szempontjából negatív változásoknak van esélye, és valójában a jobbik forgatókönyve, vagyis a status quo sem erősíti a forintot. Ez a négy pont
- az amerikai elnökválasztás,
- a közel-keleti konfliktus,
- a Kína körüli kérdések
- és az orosz-ukrán front.
Amerikai választás: A Trump-rizikó
Magyarországon elsősorban Orbán Viktor és a Fidesz határozott elkötelezettsége miatt talán többen érzik úgy, hogy a magyar-amerikai viszony és így Magyarország szempontjából a republikánus Donald Trump győzelme lenne a jobb.
Ugyanakkor az amerikai elnökválasztás ezen kimenetele határozottan nyomás alá helyezné a forintot. Valójában nem kifejezetten a forintot, hanem mindenféle feltörekvő devizát, de ez alól a hatás alól a forint aligha tudná függetleníteni magát.
Már ma is úgy áraznak a nemzetközi piacok, hogy mivel Trumpnak jó esélye van nyerni, ezért a részvénypiacok elindultak felfelé és a dollár is erősödött. Trumptól ugyanis markánsabb protekcionizmust és az amerikai gazdaság erősítését várja a piac. Ugyanakkor, ha majd valóban győz, akkor a tényre még biztosan emelkednek a tőzsdék és a dollár, hiszen ma még senki sem veheti biztosra a republikánus győzelmet.
Az pedig különösen felértékelné a hatást, ha a republikánusok nemcsak az elnöki posztot, de a szenátusi és a kongresszusi többséget is megszereznék.
Közel-Kelet: eszkaláció
A mostani gyengülésnek erős mozgatórugója volt a közel-keleti helyzet eszkalációja. Az, ahogy az Izrael és a Hamász háborúja előbb kiszélesedett Izrael és a libanoni Hezbollah, majd Izrael és Irán fegyveres konfliktusának irányába, érezhetően gyengítette a feltörekvő devizákat.
Ilyenkor, ha baj van, mindenki bújik vissza a legstabilabbnak gondolt dollár-, euró- és aranybefektetésekbe, vagyis romlik mindennek a megítélése, ami ennél kockázatosabb, vagyis a dollár ezért is erősödött. A forint (is) ezért gyengült.
Sajnos a rendkívül összetett közel-keleti konfliktusban kategorikusan kizárható, hogy érdemi rendeződésig eljussanak a felek, vagyis a legjobb forgatókönyv is egy elhúzódó, jó esetben lecsavart intenzitású konfliktus marad, de igazán pozitív hír nem remélhető.
Kína: Ébredezik a sárkány
Kínában talán nincs igazán erős fejlemény, de az amerikai elnökválasztás finisében a felek azért erősen fenekednek Kína ellen. Mindez Magyarországnak részben azért nem kedvez, mert viszonylag intenzív kapcsolatokat ápol Kínával és bízna a kínai működőtőkében, részben pedig azért nem jó, mert a büntetővámok és azok ellenintézkedései Németországot is sújtják, ami egy áttétellel máris a magyar gépiparnak is problémája.
Azt egyébként, hogy a nemzetközi befektetők mennyire a geopolitikai tényezők alapján árazzák a feltörekvő devizákat,és azt is, hogy ebben azért nem kifejezetten Magyarországot sújtják, jól mutatja, hogy a lengyel zloty mostanában nagyon hasonlóan mozgott a forinttal, pedig a lengyel gazdaság fundamentális adatai, növekedési számai most erősebbek.
Oroszország: Jó hír itt sincsen
Sajnos az orosz-ukrán hírekbe már kissé belefásultunk, talán nem ez határozza meg a legjobban a devizapiaci mozgásokat. Ugyanakkor az biztosan elmondható, hogy amikor éppen (kétséges hadi erejű) észak-koreai csapatok is harcolni kezdenek, vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök BRICS égisze alatt nemzetközi frontot szervez a Nyugat ellen, itt sem várható érdemi pozitív elmozdulás.
Magyarországnak ez a háború nemcsak a közelsége, de nemzetközi elszigeteltsége és negatív reputációja miatt is folyamatosan problémát okoz, és ez a konfliktus alighanem a legnagyobb gátja annak, hogy megnyúljanak az uniós pénzcsapok, mégha a konkrét indokolásokban nem az oroszbarátság, hanem igazságügyi és jogállamisági mérföldkövek vannak feltüntetve.
Magyar ügyek
Magyarország amúgy egyáltalán nem tétlen a forint védelmében. A 404-es árfolyamot annak tükrében kell értékelni, hogy a Magyar Nemzeti Bank közben kifejezetten határozottan védi a forintot. Például szavakkal, vagy hivatalosabb kifejezéssel, verbális intervencióval. Virág Barnabás alelnök arról nyilatkozott, hogy most nem lát esélyt a kamatcsökkentésre. Az októberi Monetáris Tanács ülésen a tagok nem is bolygatták a kamatot, és Kandrács Csaba alelnök is arról nyilatkozott, hogy huzamosabb ideig a 6,5 százalékos szinten maradhat az alapkamat.
Az összefüggés egyszerű, a magasabb kamatok mellett vonzóbb a forint, vagyis feltételezhető, hogy amennyiben nem csökkent alapkamatot a jegybank, azzal az árfolyamot is védi, mégha hivatalosan nem is ez a célja, hanem az infláció elleni harc.
Jól látszik, hogy a piac el is hitte az MNB üzeneteit, a határidős forint- és kamatjegyzésekből az látszik, hogy az elemzők csak nagyon óvatos kamatcsökkentésekre számítanak a közeljövőben.
Nemzetközi kamatelőny
Az MNB a következő hónapokban aligha csökkent kamatokat, óvatos monetáris politikát folytat, ahol a stabilitás és a türelem lesznek a kulcskifejezések. Ha van olyan tényező, ami a forint erősödésének irányába hathat, az részben éppen ez.
Az amerikai Fed az idén még akár 50 bázispontot is vághat, az európai EKB pedig 25 bázispontot, ha az MNB eközben nem változtat, akkor a magyar kamatelőny nagyobbra nő, ez a forint vonzerejét növelheti.
Ez egy hatás, ami erősítheti a forintot, de nekünk pénzbe kerül, fizesse azt az MNB, vagy az ÁKK a kamatokban, de sajnos a magasabb adósságfinanszírozás mindannyiunknak fáj.
A forint igazi, nem csak átmeneti kamatelőnyön alapuló erősödése pedig olyan tényezők függvénye, mint a hazai és nemzetközi befektetői bizalom, a magyar gazdaság jobb fundamentális teljesítménye, a barátibb viszony az Európai Unióval, a több Magyarországra érkező uniós forrás.
De, hogy még nehezebb legyen ez a képlet, ez a sok-sok hazai kapcsolódású tényező is csak akkor segít a forinton, mint feltörekvő devizán, ha a geopolitikai kockázatok csökkennek, ha számunkra nyugodtabb a helyzet az Egyesült Államokban, Kínában, Ukrajnában, Izraelben. Nem éppen egyszerű feltételrendszer, az biztos.
