fbpx

Újra itt a 400 forintos euró: a gyengülés nem igazán meglepő

Elsősorban a nemzetközi geopolitikai kockázatokkal magyarázták az elemzők, hogy október elején ismét láttunk 4-essel kezdődő euró-árfolyamokat, vagyis egy euró több mint 400 forintba került. Valójában azért a hazai információk is inkább a gyengülés irányába hatottak.

Október elején ásfél éves mélypontra, az euró ellenében több mint 400 forintra gyengült a forint. A kerek számok már csak olyanok, hogy szimbolikus értékűek, jobban felkavarják a társadalmat, mintha a 398 forintos árfolyam eléréséről értekeznénk.

A közvetlen magyarázat úgy szólt, hogy mivel Izrael kiszélesítette a szárazföldi offenzíváját, nagyon leegyszerűsítve, nemcsak a palesztin Hamasz ellen harcol Gázában, de a síita Hezbollah ellen is Libanonban, világszerte nőtt a geopolitikai kockázat, és ez trendszerűen a fejlődő országok kisebb devizái ellen fordította a devizabefektetőket, spekulánsokat.

Mindez természetesen igaz, sajnos a geopolitikai kockázatok magasak, az orosz-ukrán fronton még nem érezni enyhülést és az amerikai elnökválasztáshoz közeledve az amerikai-kínai kereskedelmi háború is fokozódik, de azért sajnos nem lehet úgy tenni, mintha „mi ott sem jártunk volna”, vagyis bizonyára magyar okai is vannak a gyengülésnek.

A kamatvágások dilemmái

Egy deviza akkor vonzó,

  • ha szép kamatot fizet,
  • ha a gazdaság mögötte stabil,
  • ha a devizát használó államnak pozitív külkereskedelmi egyenlege van.

A legfőbb baj, hogy Magyarországon eléggé nehezen indul be a gazdasági növekedés, a fogyasztás, a beruházás, az ipar.

Magyarország külkereskedelmi egyenlege ugyan pozitív és szép nagy, nem kell már annyit fizetni az energiáért, a kisebb fogyasztás során nem is importálunk annyi árut, de a kamatszint – mégha van is pozitív reálkamat – már csökkenő és a makroszámok sem annyira erősek.

Láthatóan a döntéshozók is azzal a dilemmával küzdenek, hogy folytathatják-e a magyar kamatvágást, ami olcsóbbá teszi ugyan a hiteleket, kevésbé vonzóvá a megtakarításokat, azaz a beruházásokat és a fogyasztást élénkítheti, de a forintnak nem tesz annyira jót.

A növekedés hiányzik

A forint fő problémája tehát a nemzetközi kockázatok mellett alapvetően az, hogy a vártnál alacsonyabb a magyar növekedés.

Visszaesett a külső keresletünk is, például a német gazdaság gyengesége miatt, de a belső kereslet is, mert az emberek óvatosak, nem fogyasztanak olyan lelkesen, mint korábban.

Ameddig pedig olyan dilemmák vannak, hogy a magyar gazdaság meghatározó irányának tekinthető elektromos autó piac (akkumulátorok) beindulnak-e, addig nehezebben is tér magához a gazdaság.

Van persze egy olyan remény, hogy azért előbb-utóbb csak beindul a magyar fogyasztás is, hiszen mégiscsak nőnek a reálkeresetek, de a negyedik negyedév egyelőre nem látszik igazán erős trendfordulónak.

Maga a forint

Összességében tehát, ha nem is túl gyors ütemben, de csökken a forintkamat, viszont nem csökken, hanem inkább nő a bizonytalanság.

Ez nem egy nyerő kombináció.

Nem kimagaslóan fontos hatás, de az is egy kicsit gyengíti a forintot, hogy a magyarok is váltanak. Például azért, mert elég sokat utazunk külföldre, részben turisztikai céllal, de részben konkrétan vásárolni is.

A Magyar Nemzeti Bank élén Matolcsy György elnök ugyan elég határozottan képviseli, hogy számára az infláció kordában tartása az elsődleges, vagyis nem akar nagyon gyorsan kamatokat csökkenteni, de elég nagy rajta a fiskális (vagyis kormányzati) nyomás, hogy legyenek már alacsonyabbak a kamatok, a jegybank is segítse a gazdasági növekedés visszatérését.

A most 6,5 százalékos alapkamat év végére akár 5,5 százalékra is apadhat, és bár még az is érdemi reálhozamot jelent a 3,6 százalékos inflációhoz képest, de megvan a veszélye annak, hogy a forint gyengülése újabb lökést kaphat minden egyes kamatvágásnál.

Amíg pedig a deficit magas és nem tér vissza a növekedés, akkor ez kockázatot jelent, még akkor is, ha a külkereskedelmi egyenleggel, az inflácval, vagy a munkanélküliséggel most tényleg nincs nagyobb baj.

Millió globális kockázat

Azt talán le sem kell írni, hogy a geopolitika mindig szállíthat újabb és erősebb kockázatokat. Minden katonai támadás úgy indul, hogy korlátozott a cél, gyors lesz az egész, kevés áldozatra törekszünk, de szükséges – szokta volt mondani mindig a támadó fél.

Lehet, hogy Izrael csak a Hezbollah vezetését szeretné likvidálni és a határtól egy kicsit arrébb terelni a síita milíciát, de mégiscsak egy másik ország területére tévedt.

Vége lehet ennek gyorsan?

Esetleg abban lehet bízni, hogy mivel Libanonban is vannak olyan erők, amelyek a Hezbollah visszaszorításában érdekeltek, hátha egy ilyen erő kerül hatalomra. De azért a borzalmasan széttöredezett Libanonban nehéz bármit is megjósolni.

Az orosz-ukrán háború szintén eléggé lassú, eléggé állóháború jellegű, de nincs deeszkalizációs trend. Még jó ideig mindkét fél a másik kifárasztását látja fontosabbnak, nem a tárgyalások megkezdését. És jön az amerikai elnökválasztás, amitől sajnos igazán nem várhatunk nyugalmat, az előzetes ígéretek alapján az új elnök (akárki is lesz) vagy a kínaiak ellen vívott kereskedelmi háború fokozásával, vagy az ukrán támogatások reformjával okozhat majd újabb kavarodást és kockázatot.

Merre forint, fel vagy le?

Na de merre megy a forint? Nagyon leegyszerűsítve inkább gyengülhet, mint erősödhet, de azért túl nagy riadalom nem látszik.

Magyarország számára jó hírt jelentene a több uniós forrás, a jobb nemzetközi kapcsolatrendszer, a békésebb gazdaságirányítási közélet, bízhatunk a több fogyasztásban, a több ipari termelésben.

De azért, ha őszinték vagyunk, bár a hitelminősítők talán most nincsenek annyira kihegyezve ránk, de az október-decemberi utolsó negyedévben itt is inkább van esélye a rossznak, mint a jónak. Vagyis az elemzők felminősítést biztosan nem, leminősítést csak nagyon kicsi eséllyel valószínűsítenek.

De azért, ha beindul a gazdaság, ha a vártnál magasabbak maradnak a kamatok, akár erősödhet is a forint, de valójában a 400 forint körüli szint fundamentálisan is indokoltnak tűnik.

Eközben az euró erősödés trendszerűvé válhat, úgyis fogalmazhatnánk, hogy a forint a dollárhoz képest talán kisebb eséllyel, de az euróhoz képest nagyobb valószínűséggel fog gyengülni.

További hírek