Új tanulmányok szerint a szívrohamok kezelésére általánosan alkalmazott gyógyszer nem hatékony, és egyes nők esetében növelheti a halálozás kockázatát adta hírül a CNN.
Egy új kutatás szerint a béta-blokkolóknak nevezett gyógyszercsoport – amelyet évtizedek óta első kezelésként alkalmaznak szívroham után – a betegek túlnyomó többségének nem hoz hasznot, és egyes nőknél – de férfiaknál nem – hozzájárulhat a kórházi kezelés és a halálozás kockázatának növekedéséhez.
Ezek az eredmények átalakítják a béta-blokkolók férfiaknál és nőknél történő alkalmazására vonatkozó összes nemzetközi klinikai irányelvet, és elindíthatják a szív- és érrendszeri betegségek kezelésének régóta szükséges, nemekhez igazodó megközelítését
mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Valentin Fuster, a New York-i Mount Sinai Fuster Heart Hospital elnöke és a madridi Nemzeti Szív- és Érrendszeri Kutatóközpont főigazgatója.
Az Európai Kardiológiai Társaság kongresszusán bemutatatott, az European Heart Journal folyóiratban megjelent tanulmány szerint azok a nők, akiknek szívroham után csak kis mértékű szívkárosodásuk volt, és béta-blokkolókkal kezelték őket, szignifikánsan nagyobb valószínűséggel szenvedtek újabb szívrohamot vagy kerültek kórházba szívelégtelenség miatt – és közel háromszor nagyobb valószínűséggel haltak meg –, mint azok a nők, akik nem kaptak ilyen gyógyszert.
Ez különösen igaz volt a nagy dózisú béta-blokkolókat szedő nőkre
mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Borja Ibáñez, a madridi Nemzeti Kardiovaszkuláris Kutatóközpont tudományos igazgatója.
A béta-blokkolók használatának klinikai vizsgálatban részt vevő nők száma a valaha volt legnagyobb volt, ezért ez egy jelentős eredmény
mondta Ibáñez, a madridi Jiménez Díaz Alapítványi Egyetemi Kórház kardiológusa.
A tanulmány szerint azonban az eredmények csak azokra a nőkre vonatkoztak, akiknek a bal kamrai ejekciós frakciója 50% felett volt, ami normális működésnek számít. A kilökődési frakcióval mérhető, hogy a szív bal oldala mennyire hatékonyan pumpálja az oxigénnel dúsított vért a testbe.
Aki szívroham után 40% alatti értéket ér el, annak továbbra is a béta-blokkolók jelentik a standard kezelést, mivel ezek képesek megnyugtatni a szívritmuszavarokat, amelyek második eseményt válthatnak ki.
A gyógyszernek kellemetlen mellékhatásai lehetnek, mondta Dr. Andrew Freeman, a denveri National Jewish Health kardiovaszkuláris megelőzés és wellness igazgatója.
A gyógyszerek alacsony vérnyomáshoz, alacsony pulzusszámhoz, merevedési zavarokhoz, fáradtsághoz és hangulatváltozásokhoz vezethetnek
mondta Freeman, aki nem vett részt a kutatásban.
Bármikor is használjuk ezeket a gyógyszereket, mindig meg kell fontolnunk a kockázatokat és az előnyöket.
Miért több a béta-blokkolók káros mellékhatása a nők esetében?
Ez nem meglepő
mondta Freeman.
A nemnek nagy szerepe van abban, hogy az emberek hogyan reagálnak a gyógyszerekre. Sok esetben a nők szíve kisebb. Érzékenyebbek a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekre. Ez részben a méretükkel, részben pedig más, még nem teljesen ismert tényezőkkel függhet össze.
Mivel a szívvel kapcsolatos korai kutatások elsősorban a férfiakra összpontosítottak, az orvostudománynak évekbe telt, mire rájött, hogy a szívbetegségek a nőknél másképp jelentkeznek.
A férfiaknál általában a fő artériákban alakul ki plakk, és a szívroham hagyományosabb tünetei, például mellkasi fájdalom jelentkeznek.
A nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki plakk a szív kisebb ereiben, és a szívroham szokatlanabb tünetei, például hátfájás, emésztési zavarok és légszomj jelentkezhetnek.
A kezelés fejlődése csökkenti a béta-blokkolók szükségességét
A nőkkel kapcsolatos elemzés egy sokkal nagyobb klinikai vizsgálat, a REBOOT (Treatment with Beta-Blockers after Myocardial Infarction without Reduced Ejection Fraction, azaz béta-blokkolókkal történő kezelés szívinfarktus után csökkent ejekciós frakció nélkül) része volt, amely közel négy éven át követte nyomon 8505, szívroham miatt kezelt férfit és nőt 109 spanyol és olasz kórházban.
A tanulmány eredményeit a The New England Journal of Medicine folyóiratban tették közzé, és az Európai Kardiológiai Társaság kongresszusán is bemutatták.
A vizsgálatban részt vevő betegek közül egyiknek sem volt 40% alatti bal kamrai ejekciós frakciója, ami a szívelégtelenség jele lehet.
Nem találtunk előnyt a béta-blokkolók alkalmazásában olyan férfiak és nők esetében, akiknek szívműködése a szívroham után megmaradt, annak ellenére, hogy ez mintegy 40 éve a standard kezelés
mondta Fuster, a Journal of the American College of Cardiology korábbi főszerkesztője, valamint az American Heart Association és a World Health Federation korábbi elnöke.
Ez valószínűleg a gyógyszeres kezelés fejlődésének köszönhető, például annak, hogy a betegek kórházba érkezése után azonnal sztenteket és vérhígítókat alkalmaznak. Ibáñez szerint manapság a szívrohamot túlélő férfiak és nők többségének ejekciós frakciója meghaladja az 50%-ot.
Jelenleg azonban az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában a betegek mintegy 80%-át béta-blokkolókkal kezelik, mert az orvosi irányelvek még mindig ezeket javasolják
mondta.
Bár a tanulmány nem talált szükségét béta-blokkolók alkalmazásának azoknál a betegeknél, akiknek a bal kamrai ejekciós frakciója 50% felett volt a szívroham után, egy a The Lancetben közzétett, 1885 beteget vizsgáló külön elemzés előnyöket talált azoknál, akiknek a pontszáma 40% és 50% között volt.
