Szergej Akszjonov, a 2014-ben elcsatolt félsziget vezetője közölte, hogy Mihail Razvozsajevvel, a kikötőváros kormányzójával együtt „elsősorban a gazdasági jellegű kérdések rendezése érdekében” vezettek be rendkívüli állapotot. A tisztségviselő szerint a rendkívüli állapotra vonatkozó jogi szabályozás lehetővé teszi, hogy a polgárok létfenntartását biztosító valamennyi terület stabil működésével kapcsolatos kérdéseket a lehető leggyorsabban oldják meg.
A Krím és Szevasztopol áram- és üzemanyagellátásában, valamint közlekedési infrastruktúrájában az elmúlt hetek ukrán dróntámadásai komoly károkat okoztak. Korábban, logisztikai nehézségekre hivatkozva, mindkét régióban korlátozták a töltőállomásokon a benzineladást.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy az orosz üzemanyagpiacon kialakult „izgalom” mesterségesen 20-30 százalékkal növelte meg a keresletet. Novak szerint Oroszország elegendő nyersanyagkészlettel rendelkezik.
A Kommerszant szerint Szevasztopolban 43,1 százalékkal csökkentek a július-augusztusi szállodai foglalások. A lap azt írta, hogy az orosz turisták a Krím és az Észak-Kaukázus helyett inkább az ország középső részébe, Szibériába és a Távol-Keletre utaznak.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Oroszország és Ukrajna egyaránt 160 hadifoglyot adott át a másik félnek. A tárca megköszönte az Egyesült Arab Emírségeknek a közvetítést. A szabadon bocsátott orosz hadifoglyokat a moszkvai tájékoztatás szerint először Fehéroroszország területére szállították.
Az ukrán-fehérorosz határon Jana Lantratova orosz emberi jogi biztos és Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa listát cserélt a még fogságban lévő katonákról. Megállapodtak róla, hogy közösen fogják felkeresni őket, és gyakoribbakká válnak a családegyesítések.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az éjjel az orosz hadsereg csoportos csapást mért Kijevben a területi hadkiegészítő központra és fegyverraktárakra, a Poltava megyei Kremencsuk városában pedig az olajfinomítóra.
A tárca szerint az orosz légierő három FAB-500-as sikló légibombával támadta az ukrán fegyveres erők 40. önálló tengerészgyalogos dandárjának ideiglenes állomáshelyét a Dnyipropetrovszk megyei Novopavlivkánál, néggyel az 1. operatív dandárjának drónirányító központját a donyecki régióban lévő Hruzszke településnél, és kettővel a 105. területi védelmi dandárjának drónirányító központját a Szumi megyei Velika Piszarivkánál.
A héten moszkvai tájékoztatás szerint további öt csoportos csapás történt, amelyek célpontjai ukrán hadiüzemek, az üzemanyag- és energiaellátás, valamint közlekedési infrastruktúra katonai célokra használt létesítményei, lőszer- és üzemanyagraktárak, drónok összeszerelésének és tárolásának helyszínei, továbbá az ukrán fegyveres alakulatok és külföldi „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyei voltak. A minisztérium a nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel és drónokkal végrehajtott csapásokat az oroszországi polgári célpontok elleni „terrortámadásokra” adott válasznak nevezte.
A heti hadijelentés szerint az orosz erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak nyomulni, és több mint tízezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A tárca szerint folytatódott Liman és Kosztyantinivka ostroma, ahol az orosz erők egy hét alatt 327, illetve 763 épületet vontak az ellenőrzésük alá.
A minisztérium a június 20. és 26. közötti időszakban megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között sorolt fel 85 páncélozott harcjárművet, 89 irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők hat rakétáját, öt brit Storm Shadow robotrepülőgépet, továbbá 4562 repülőgép típusú drónt.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a szibériai tomszki régióban őrizetbe vettek három helyi lakost, akit azzal gyanúsítanak, hogy információkat gyűjtöttek és továbbítottak az ukrán titkosszolgálatoknak az orosz katonákról, beleértve olyanokat is, akik elestek a háborúban. A gyanúsítottak ellen hazaárulás címen indult büntetőeljárás.
