fbpx

Rófusz Ferenc csodálatos animációja az egyedülálló Bosch kiállítás kapcsán

Közép-Európa valaha volt legnagyobb Hieronymus Bosch kiállítása, sőt a nemzetközi múzeumi világot tekintve is az elmúlt emberöltő legjelentősebb tárlata nyílt meg a budapesti Szépművészeti Múzeumban. Ehhez készült egy különleges animáció-demó Rófusz Ferenctől, akit a rejtélyes festőóriás vízióiról is kérdeztünk.

Baán László főigazgató szerint várhatóan minden eddigi sikerüket felülírhatja ez a páratlan anyag. A koncepciót majd’ tíz éve érlelték, beleértve a kölcsönzési procedúrákat is. A kiállítás hét szekcióban tárja a nézők elé a németalföldi mester életművét és a korszak művészetét.

Ma is titok Bosch festészetének magyarázata

Ernst Gombrich úgy fogalmazott, hogy Bosch alkotásai csakis abban a pillanatban jöhettek létre, amikor a hitvilág még közel állt az angyalok és az ördögök létezéséhez – idézte az neves osztrák művészettörténészt Tóth Bernadett, a kiállítás kurátora.

Fél évezred alatt sem sikerült egyértelmű választ adni arra, mi a magyarázata, az eszmei forrása ennek a látomásos festészetnek. De Bosch a víziója a világról velünk van – hangsúlyozta Baán László -, mert olyasmit érzett meg, ami most szörnyű tragédiaként számunkra is élő valóság.

A kiállításon az alkalomra aktualizált, nem egészen két perces animációs művet is láthat a néző, amelyben a Földi gyönyörök kertje című triptichon pokol szegmense mozdul meg, sajátos módon.

Rófusz Ferenc
Rófusz Ferenc
Forrás: Wikipedia

Alkotója, Rófusz Ferenc Oscar- és Kossuth-díjas animációs filmrendező, a Nemzet Művésze, osztja-e azt a nézetet, hogy Bosch víziói ma ugyanarról beszélnek a festészet nyelvén, mint aminek szenvedői és „csinálói” vagyunk.

A művészettörténészek 500 éve dolgoznak azon, hogy megfejtsék a Bosch rejtélyt. Mindenki másként értelmezi, másképp reagál ezekre a jelenetsorokra, főleg a pokolnál. Egyszerűen elképzelhetetlen, honnan jöttek az ecsetjére ilyen részletességgel ezek a látomások, szörnyek, démonok, hibrid állat-ember lények, nem létező furcsa hangszerek, rémisztő kínzóeszközök, égő házak.

Az eredeti képet a madridi Pradóban őrzik, sosem hagyja el a múzeumot, állítólag nincs is túl jó állapotban. Budapesten egy igen kvalitásos másolata látható és egy csodálatos, a képhez hasonló méretű falikárpit, amit pedig az Escorialból kölcsönzött a Szépművészeti. Véletlen, hogy akkorra készült el az animáció, amikor a kiállítás megnyílt?

Több ez, mint véletlen! A csapatommal már több éve foglalkozunk a Földi gyönyörök kertje témával. Amikor hírét vettem, hogy a Szépművészeti Múzeumban hamarosan Bosch kiállítás nyílik, meghívtam Baán Lászlót, hogy nézze meg, amit létrehoztunk. Őt is örömmel töltötte el ez a különös egybeesés, jött és látott, és azt kérte, hogy a kiállítás megnyitásáig egészítsük ki az anyagot.

A filmben láthatóvá válnak a részletek

Ami tulajdonképpen egy demó.

Abban az értelemben igen, hogy az elképzelésünk egy körülbelül nyolc perces filmet céloz meg. Ezzel az anyaggal pályázni fogunk és támogatókat szeretnénk megnyerni. A Pradóban, ahogy más műalkotásoknál, természetesen nem lehet megközelíteni a képet, nagyjából 5 méter távolságot kell tartani. Ebből a távolságból, nem láthatók a figurák olyan részletességben, mint ahogy mi megmutathatjuk a filmen a kamerával.  A pokol egészen sötét tónusban van, persze intenzív és szép színvilág. A filmben meg tudjuk azt csinálni, hogy ráközelítünk, és akkor rácsodálkozhat a néző, hogy milyen aprólékossággal vannak megfestve a figurák, a jelenetek.

Mégis mi motiválta?

Már rengeteg múzeumot végigjártam, de nem tudok mondani még egy művészt, akinek a képe előtt ennyit időzne el az ember. És tényleg úgy van, hogy bemegy valaki, ott tölt akár három órát is. De, amikor kijön, szinte csalódott, hogy jaj, a teremtésből még nem is láttam semmit. Mert – mondjuk – a pokol ábrázolása teljesen lekötötte. Képtelenség egyetlen alkalommal feldolgozni ezeket a látomásokat. Mi itt az üzenet? Mi is úgy jártunk most ezzel a majdnem két perces teszttel, hogy határozottan el kellett döntenünk, mit és hogyan mozdítunk meg.  Amikor Leonardo művét, Az utolsó vacsorát próbáltuk megmozdítani, nagyon megijedtünk, hogy hú, micsoda őrült feladat! Most döbbentünk rá, hogy az mennyivel egyszerűbb volt, hiszen ott egyszerre három apostolnál több nem volt a képkivágásban. Ültek az asztalnál, csak a kamerával mozogtunk, balról jobbra. Bosch képénél akármilyen képkivágás van, öt-hat karakter mindjárt megjelenik, mert annyira zsúfoltan van megrajzolva.

Bosch: A gyönyörök kertje
Forrás: Pxherecom

Az elkészült részletben repülőgépek húznak át a lángoló házak fölött. Miért?

Mert a festmény mondanivalója ugyanúgy aktuális ma, mint ötszáz évvel ezelőtt. Zajlik a szomszédunkban a háború. Talán nem szép jelző: letopisodott az erkölcs és az emberek mentalitása. Biztos, hogy ebben ludas az internet is, mert lehetővé teszi, hogy sokan gátlástalanul sértegessenek másokat. Az önzés, a gyarlóság, az anyagi javak hajhászása szintúgy áthatja a világot. Hihetetlen, hogy hova jutott az emberiség. Jó figyelmeztetés lenne, ha csak egy morzsányi pozitív üzenetet átvinnénk a filmmel.

Megmozdítják a Gyönyörök kertjét

Említette, hogy nehezebb lesz megmozdítani a Gyönyörök kertjét, mint 2018-ban Az utolsó vacsorát.

Nem kell lekövetnünk úgy a képet, mintha tárlatvezetés lenne. A mai emberek, főleg a fiatalság számára sokkal izgalmasabb, ha nem megyünk végig kronológiailag a triptichon részein – paradicsom – gyönyörök kertje – pokol. Szeretnénk filmszerű filmet készíteni, belecsempészni a 21. századot. Azt gondoljuk, hogy a kamera nem síkban mozogna, hanem ahogy A légyben is, mintha a művész szemében lenne a kamera, vagyis bemennénk a képbe. Az még érdekesebb lenne, ha oldalt fordulnék bent a képben, tehát nem síkban mozognék a kamerával, hanem bemennék térbe, elmennék különböző tárgyak, emberek mögött, és abból a szemszögből is megmutatnám, mélységében járnám be a teret.

Megmutathatnánk, amit a néző a Pradóban sosem, vagy csak nagyon ritkán láthat. Ha a triptichon két szárnyát behajtják, a hátoldalon gyönyörű monochrom festmény ábrázolja a glóbuszt. Kitaláltunk egy befejezést, amit még nem árulok el. A tesztet a Magyar Művészeti Akadémia támogatta, tervünk, hogy a potenciális finanszírozóknak megmutathassuk, mi az elgondolásunk a végleges film létrehozásánál.

Remélhetően előbb lelnek támogatókat, mint Az utolsó vacsora esetében…

Ennek a filmtervét először 1978-ban adtam be. Itt van az eredeti forgatókönyv, nem változtattam rajta, amikor 40 év elteltével ismét pályáztam, akkor már sikerrel. Lehetőséget kaptunk arra is, hogy Pacsay Attila, a film zeneszerzője kottát írhatott, így nem elektronikusan, hanem élő zenekarral vettük fel a kísérőzenét.

Itthon 2020-ban elnyerte az Év Animációs Filmje díjat, Argentínában a legjobb animációs rövidfilmje elismerést és több más díjat is kapott. Végig az volt számunkra a kihívás, meg tudunk-e felelni, a műhöz méltó dolgot produkálunk-e? Amikor elkészült a film, láttuk a visszajelzéseket, és mi is úgy éreztük, hogy ez rendben van, vállalható.

Ekkor felbátorodtunk és elhatároztuk, hogy megmozdítjuk Bosch megfejthetetlen festményét. Hatalmas kihívás ez is. Három és fél órát töltöttünk a kitűnően rendezett kiállításon a feleségemmel. Hazahoztuk a katalógust, nagyszerű munka az is. Lapozgatjuk és biztosan visszamegyünk a múzeumba.

Bosch: Az utolsó ítélet – részlet
Forrás: Flickr.com

****

A Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa című kiállításon kilencven műalkotással találkozhat a közönség. A németalföldi mester teljes festői életművének csaknem felét, tíz saját kezű festményt – köztük a bruggei Utolsó ítélet-triptichont, A bolondok hajóját (Párizs, Musée du Louvre), a Királyok imádását (New York, Metropolitan Museum of Art), a Szent János Patmosz szigetént (Berlin, Gemäldegalerie) vagy az Ecce Homót (Frankfurt, Städel Museum) – mutatja be a múzeum. 

 Az északi reneszánsz festészet legnagyobb alakja Brabantban, a s-Hertogenboschi piactér melletti házban született 1450 körül. Eredeti neve Jeroen Anthoniszoon van Aken volt. Hogy magát festő-családja többi tagjától, apjától és fivéreitől megkülönböztesse, választotta szülőhelyére utalva a Bosch nevet. Életműve mintegy húsz-huszonegy igazolhatóan tőle származó képből áll. A teljes életmű jelentős része elveszett, de ami fennmaradt, az kétarcú. Egyes festményei vallásos témájúak, hasonlóan, mint a kortársaké, a mai néző meg sem mondaná, hogy Bosch művet lát. A festő a Miasszonyunk egyesület tagja volt, amely jó kapcsolatot ápolt a város előkelőségeivel, így számos megrendeléshez jutott. A rejtélyt ez a tény csak fokozza.

További hírek