A gazdasági mutatók, rangsorok és a lakosság életszínvonala is azt mutatja: Románia fejlődése szembetűnő a 90-es évek elejéhez képest – erről beszélt a Tudás.hu-nak adott interjúban Nagy Károly. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke megjegyezte: jelenleg nagy kérdés, hogy sikerül-e megőrizni az eredményeket, a fejlődés ugyanis kockázatos alapon jött létre, a költségvetés nem bírja a terheket. Nagy Károly szerint – aki egyben a Promelek XXI nevű áramrendszereket szolgáltató cég társalapítója és ügyvezető igazgatója – a romániai elnökválasztás megismétlése is bizonytalanságot okoz a gazdaságban. Románia mélyről jött, a román nép pedig nagyon ambiciózus – válaszolta arra a kérdésre, hogy mi áll a „bezzeg Románia” jelenség mögött.
Több mint 28 éve alapította társával elektromos rendszerekkel foglalkozó cégét Romániában. Mi a legfontosabb, hogy valaki meg tudjon maradni a vállalkozói pályán?
Paradox módon feladni és nem feladni a legfontosabb, hogy egy adott cég az első két évét túl tudja élni.
A kitartás nyilván kulcskérdés, ugyanakkor képesnek kell lenni elengedni azokat a dolgokat, amelyek csak laboratóriumi körülmények között tűntek jó ötletnek, a piac nem igazolja vissza azokat. Ez utóbbihoz hatalmas bátorságra, a felismerés képességére van szükség – tanulni kell a hibákból.
Fel tudja idézni, hogy mikor volt a legkritikusabb helyzetben a hosszú évek alatt?
Évekkel ezelőtt egy banki rendezvényen azt kérdezték tőlem, hogy a 2008-2009-es válságon hogyan lavíroztuk keresztül a céget. Elgondolkodtam, hiszen
Romániában amióta én céget vezetek, azaz 1996 óta egyik krízis érte a másikat.
Hol nem volt pénz finanszírozásra, hol drága volt a forrás, előfordult, hogy 100 százalékos inflációval kellett szembenézni, nem lehetett devizát venni, a törvényhozás közben gyakran változott. Néhány évvel ezelőtt, 2015-2017-ben már voltak előjelei annak a munkaerő krízisnek, amely mára súlyos problémává vált, nem is sejtettük akkor még, hogy ekkora lesz a nyomás a cégeken.
Ha most indítaná a vállalkozását, könnyebb vagy nehezebb helyzetben lenne?
Bizonyos szempontokból nehezebb, mert érettebb most a piac. Amikor elkezdtük a tevékenységünket kisebb volt a verseny, elég volt kicsivel jobb szolgáltatást kínálni ahhoz, hogy valaki sikeres legyen.
Mostanra a fogyasztók jobban odafigyelnek arra – függetlenül attól, hogy vállalati vagy lakossági az ügyfél -, hogy milyen értéket is képvisel egy ajánlat, több információval rendelkeznek, a konkurencia ajánlata egy klikkre vagy ChatGpt-kérdésre van tőlünk.
Ugyanakkor abból a szempontból könnyebb most vállalkozni, hogy nagyobb a vásárlóerő, szélesebbek az igények, lehet szolgáltatást kínálni a prémium kategóriától a gazdaságosig, egyszerűbb finanszírozáshoz jutni.
Bárki hozzáférhet a tudáshoz, több vállalatvezetési tananyag is rendelkezésre áll, továbbá képződött egy a saját hibáiból tanuló vállalkozói réteg, amely mentorál fiatal vállalkozókat.
Ha van egy jól kigondolt termék vagy szolgáltatás, akár a globális értékesítés is felmerülhet; mi annak idején gondolni sem mertünk arra, hogy Spanyolországban vagy akár Magyarországon is terjeszkedhetnénk.
Közel három évtized alatt hatalmas technológiai robbanás volt a világban, most pedig küszöbön van egy még radikálisabb ugrás. Mennyire volt nehéz az átmenet a cégnél a lineáris világból a digitálisba?
A technológiai fejlődéshez alkalmazkodni nagy kihívás volt és az ma is, egyébként minden változás menedzselése egy vállalkozásnál ellenállásba ütközik.
Egyik tréneremet idézném: az emberek két dolgot nem szeretnek, azt ahogy most vannak a dolgok és a változást. Mára már nem csak az eljárások megváltoztatására van szükség a gyors fejlődés miatt, de szembe kell nézni az emberek félelmeivel is, akik a munkahelyük elvesztésétől tartanak.
Nálunk a CIO felel a digitalizációért, ő szokta mondani: ennek a nagy hájpnak, ami a technológiai forradalom körül zajlik érdekes vonatkozása: a munkavállaló megszerette a robotolást, azaz nehezen engedi el a repetitív munkákat, a robotok pedig emberkednek. Ősztől nálunk kéthavonta képzések vannak, a tréningek között pedig workshopok segítik beépíteni a tudást a gyakorlatba – mi így adaptáljuk a mesterséges intelligenciát.
Az elektromos rendszerek piacát hogyan látja most Romániában?
Szerencsés üzletágban dolgozunk, a villamos energia igény folyamatosan nő, az előrejelzések szerint 2030-ban az egy főre eső fogyasztás a 2015-2017-es kétszerese lesz.
Óriási utat tettünk meg a 90-es évek elejéhez képest életszínvonalban, az embereknek egyre nagyobbak az igényeik, egyre több elektromos eszköz kerül beépítésre a lakóházakba, irodákba, szállodákba, többet fogyasztunk, még akkor is ha a készülékek egyre energiahatékonyabbak.
Romániában a kihívás az elektromos hálózatok erősítése, a termelési kapacitások beállítása ugyanis folyamatban van, csak legyen ami elvigye az áramot – ami egyébként a legkönnyebben ellenőrizhető és a legbiztonságosabb energiaforrás.
A német atomerőművek leállítása nem bizonyult jó döntésnek. Hogyan látja a zöldenergia jövőjét Európában?
Ennek komoly ára van, amit most fizetünk meg.
Az irány jó, azon kell gondolkodni, hogyan lehetünk zöldebbek.
Jelentősebb megújuló energia beruházások – napenergia és szélenergia projektek – három évvel ezelőtt indultak, amikor az orosz-ukrán háború kitörése miatt fellépett a félelem az energiahiánytól, miután nem fértünk hozzá Oroszország energiaforrásaihoz korlátlanul. (Itt megjegyzem, hogy minden nagy változás a szervezeteknél is a félelemből indul vagy a szenvedély az alap.)
Románia mára nettó áramexportőrből időnként importra szoruló ország lett, a Green Deal keretében ugyanis vállalta, hogy a kommunizmus idején épült korszerűtlen szén tüzelésű erőművei egy részét bezárja.
A cernavodai atomerőművet nem sikerült megfelelő ütemben fejleszteni, rendszeresen előfordul, hogy amikor lemegy a nap és eláll a szél, importálni kell elektromos áramot.
Hiába olcsó a zöld energia (ha a befektetés költségét nem terheljük rá), a hagyományos energia egyre drágább, ami miatt Románia is ársapkát vezetett be, illetve a termelőkre extra adót vetett ki. Ezt a rendszert most valószínűleg fel kell adni, a költségvetés ugyanis nem bírja a terheket.
Globális szinten kihívást jelent a technológiai vállalatok energiaigénye. Képes lesz fedezni ezt a piac?
Az új technológiák valóban aránytalanul nagy energiaigénnyel járnak, egy egyszerű lekérdezés a mesterséges intelligencia felületén keresztül is komoly energiamennyiséget vesz fel, akárcsak egy telefonos üzenet elküldése is.
Nem véletlenül kötnek a nagy technológiai cégek megállapodásokat atomerőművekkel, de vásárolnak is energiatermelő egységeket. Ez az energiaigény az adatközpontban keletkezik, amelyek a világon mindenütt vannak. Nemrég a Microsoft például Lengyelországban jelentett be egy hatalmas ilyen fejlesztést.
Azt mondta, hogy mára könnyebb Romániában finanszírozáshoz jutni. Minek köszönhető ez?
Sokkal nyitottabbak a pénzügyi intézmények a jó ötletekre, mint tíz évvel ezelőtt, igaz 2022-től a kamatok jelentősen megugrottak, de egy-két éven belül normalizálódhatnak.
Az ingyenpénz világa nem fog egyhamar visszajönni, a lehetőségek viszont igen széles körűek, rengeteg finanszírozási forma áll a rendelkezésre, ha jó ötletről van szó, legyen szó banki termékről, kockázati tőkéről, magánbefektetőről – a lényeg, hogy a stratégia megbízható és átlátható legyen.
A krízisekről beszélve szóba hozta a munkaerőhiányt, amely régió-szerte nagy probléma. Miért nehéz jó munkaerőt találni Romániában?
Nem csak jó szakembert, egyáltalán munkaerőt nehéz találni, bár az utóbbi 10-12 hónapban enyhült valamennyire a feszesség. A munkavállalók – érthető okból – egyre magasabb béreket szeretnének.
Romániában tizennégy év alatt négyszeresére, a 2010-es 460 euróról 1700 euró fölé nőtt az átlag bruttó jövedelem. A bruttó minimálbér 2014-ben 197 euró volt, mára viszont 700 euróra nőtt, miközben negatív a szaporulat és jelentős elvándorlás sújtja az országot.
Nekünk vállalkozóknak és munkáltatónknak a felelősségünk, hogy ki tudjuk termelni a meredek emelkedés fedezetét.
Tartanak-e a gazdaság szereplői az infláció visszatérésétől?
Idén komoly kihívás Romániában az infláció szinten tartása, a 3,5 százalékos előrejelzést máris módosítani kellett 3,8 százalékra. A jelek szerint az infláció velünk marad még egy ideig.
A túl meredek csökkenés nem is lenne szerencsés, hiszen a fogyasztásra épülő román gazdaság nem biztos, hogy jól viselné.
Miképpen befolyásolná a román gazdaságot, ha békét kötnének Ukrajnában?
Ez a háború sajnos megszokott tényezővé vált a régióban; azt szoktam mondani a mentoráltjaimnak, hogy tegyék félre azt, amire nem tudnak hatni.
Ha fegyverszünetre kerül sor, netán békét kötnek a felek, akkor majd szembesülünk a következményekkel.
Jó lenne, ha minél hamarabb megszületne valamilyen megállapodás, hiszen a háború rengeteg szenvedéssel és költséggel jár.
Ami a gazdasági vonatkozásokat illeti, a részletek, a hogyanok nagyon fontosak lesznek majd.
Donald Trump politikája sokak szerint még kiszámíthatatlanabbá tette a világgazdaságot. Hogyan vélekednek erről a vállalkozók Romániában?
Engem személyesen meglep Trump elnök úr bátorsága, vakmerő intézkedései, az biztos, hogy felrázza a világot, aminek lesznek negatív következményei is.
Európa és Románia számára is ez egy ébresztő hívás, hogy nem szabad hájfejű politikát folytatni, kommunikálni kell.
A kommunikáció hiánya Romániában például a botrányos elnökválasztás kapcsán is megfigyelhető volt, az ország egyszerűen elfelejtett az állampolgárai felé, de kifelé is beszélni erről.
Donald Trump személyisége remélhetőleg kitermel más határozott politikusokat is globális szinten, kicsit összeszedjük magunkat Európában is.
Németországban például olyan emberek követnek el tömeggyilkosságokat, akik hónapok óta ki vannak tiltva az országból, de mégsem távoztak.
Ezt a fajta gyengeséget nem engedhetjük meg magunkat, kicsit el van kényelmesedve ez a kontinens.
Romániát egyébként a védővámok bevezetése erőteljesen érinteni fogja, hiszen nagyon függ a gazdaság az uniós exporttól, az EU pedig az amerikai kiviteltől.
Romániában markáns a NATO jelenlét. Ha nem a megfelelő Amerika-barát jelölt győz másodszor sem, az mekkora kockázat a gazdaságnak?
Nem hiszem, hogy Romániáról lemondana a NATO, a Fekete-tengerhez való hozzáférés kulcsfontosságú a szövetség számára.
Az elnökválasztás eredményének megsemmisítése mekkora bizonytalanságot okoz a gazdaságban?
Egész eddigi pályafutásom alatt kerültem, hogy politikai jellegű téma megjelenjen a cégben, tavaly azonban ezt átértékeltem.
Először fordult elő, hogy igaz a jelöltek megnevezése nélkül, de beszéltem a veszélyekről, amelyeket egyes irányzatok hatalomra kerülése okozhat.
A kommunizmusban nőttem fel Marosvásárhelyen, annak minden negatívumát átéltem, nem szeretném, ha a történelem megismétlődne.
Magának a cégünknek a létezése és fejlődése is az euróatlanti csatlakozásnak köszönhető, így mostanra már a vállalaton belül nyíltan beszélünk a politikáról.
Nyilván a választás megismétlése bizonytalanságot okoz az országon belül és az ország gazdaságával szemben is, ezért is említettem, hogy többet kellene kommunikálni. Romániának mára már sok vesztenivalója van, az egy főre eső vásárlóerőparitáson az uniós átlag 78 százalékán áll, megelőzve így Magyarországot egy ponttal. Ez a szám jól néz ki, és látszik is a lakosság életszínvonalán mára a haladás.
Mi mozgatta elő ezt a fejlődési pályát, mi alapozta meg „a bezzeg Románia” sztorit?
Van ebben az egészben egy kis számjáték is, az eredmény ugyanis nagyobb, ha a nevező csökken, ami ebben az esetben a lakosság száma.
Ha egy ország, mint ahogy Románia is nagyon lentről indul, hatalmas a kényszerítő erő, hogy létrejöjjön az a bizonyos magasabb növekedési ráta.
A román nép nagyon ambiciózus, mi, itteni magyarok ilyen téren próbálunk felzárkózni hozzájuk. Ezen felül az unióhoz való csatlakozás megnyitott új lehetőségeket, pályázati pénzek segítették a felzárkózást, illetve kialakult a bizalom irántunk, vonzóvá vált Románia az üzleti világ számára.
Mennyire fenntartható ez a fejlődési ütem?
Nagy kérdés most, hogy sikerül-e megőrizni az eredményeinket.
Ez a fejlődés kockázatos alapon, ikerdecifit mellett jött létre, a költségvetést és a külkereskedelmet is hiány jellemzi, ami veszélyes.
Tánczos Barna, Románia pénzügyminisztere a 8 százalék feletti szintről 7 százalékra csökkentené a költségvetési deficitet, és erre nagy szükség is van, különben a befektetők bizalma megrendül Románia iránt. Már így is magasak Románia esetében az állampapírok kamatai, ami nagy terhet ró ez az országra.
Egyelőre egyébként még nem látszik, hogy miből gazdálkodják ki a hiánycsökkentést. Sok lehetőség lenne az optimalizálásra, de azok fájdalmas lépéseket jelentenek és politikai kockázattal járnak.
Probléma továbbá, hogy az állami alkalmazottak átlagbére magasabb, mint a vállalkozói szektorban, túlzott struktúrák vannak jelen az állami szféra egyes területein – itt nem az oktatásra vagy egészségügyre gondolok.
Most fogadták el az idei költségvetését az országnak. Miért volt ekkora csúszás?
Későn, valamikor az év vége felé alakult meg az új kormánykoalíció, ahhoz képest viszonylag gyorsan lett költségvetése az országnak.
Romániában van hagyománya annak, hogy késve fogadják el a büdzsét, most visszamentünk az időben vagy tíz évet, de ez nem jelentett problémát.
A schengeni csatlakozás mit hozhat a gazdaság számára?
Több tanulmány van arról, hogy milyen hatalmas veszteségei illetve plusz költségei voltak a szállítóknak a schengeni egyezmény Románia felé kiterjesztésének halasztása miatt. Mára ezek megszűntek.
Az előnyök kiaknázása attól függ , hogy mennyire sikerül kihasználni a lehetőségeket.
Ha az országreklám jól sikerül, a turizmus nagymértékben fellendülhet, a 2024-es 2,7 milliós külföldi vendégszám akár 5-6 millióra is nőhet. Romániában rengeteg vonzó desztináció van, nagy potenciált látok ezen a területen. Összehasonlításképpen: Bulgáriába például 10 millió külföldi turista látogat el évente.
Hogyan látja a román-magyar gazdasági kapcsolatokat: Mi vihetné előre azokat?
A legfontosabb, hogy a partnerek egyenrangú félként kezeljék egymást.
Sokszor lehetett tapasztalni, hogy a magyar vagy akár más külföldi vállalkozók is lenézően fordultak Románia felé, elmaradt piacként kezelték.
Nem mondom, hogy ennek nem volt valamennyi alapja, de véleményem szerint csak az egyenlőségen és nyitottságon alapuló partneri kapcsolatok működőképesek.
Magyarország egyébként sok szempontból még mindig Románia előtt tart.
Ön szerint miben áll Magyarország jobban Romániánál?
Az infrastruktúrája fejlettebb és a stratégiai gondolkodás terén is jobb ott a helyzet. A költségvetésből GDP-arányosan többet költ Magyarország kutatásra és fejlesztésre, innovációra, aminek a hozzáadott értéke a következő években meg fog mutatkozni.
Fotó: Bethlendi Tamás
