Több mint 79 ezer dolgozónál tárt fel szabálytalanságot a munkavédelmi hatóság 2026 első felében. Az építőiparban gyakran hiányzott a leesés elleni védelem, máshol kiiktatott gépbiztonsági berendezéseket és közvetlen veszélyt jelentő villamosbiztonsági hiányosságokat találtak. Az ellenőrzések során 194 esetben összesen 620,6 millió forint munkavédelmi bírságot szabtak ki a munkáltatókra.
Elkészült a munkavédelmi hatóság 2026. év első felének ellenőrzéseiről szóló jelentése, amely az elvégzett vizsgálatok legfontosabb tapasztalatait és a munkavégzés során feltárt hiányosságokat foglalja össze. Mindez képet ad a dolgozók munkakörülményeiről, a szakemberek által megállapított szabálytalanságokról, és hogy a biztonságos munkavégzés érdekében mely területeken van szükség beavatkozásra.
Az év első hat hónapjában 3 779 munkáltatónál több mint 130 ezer dolgozó munkakörülményeit vizsgálta a hatóság. Az ellenőrzések során a munkáltatók 74,54 százalékánál tártak fel munkavédelmi szabálytalanságot, ami valamivel alacsonyabb a tavaly azonos időszakban mért 78,29 százaléknál. A vizsgált munkavállalók 61,28 százalékánál, 130 035 dolgozó közül 79 681 esetében találtak hiányosságot, ami 12,06 százalékponttal több a 2025 első felében mért 49,22 százalékos aránynál.
A szakemberek összesen 6 454 vizsgálatot folytattak le, amelyek nagyobb része a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a gépipar és az építőipar ágazataira irányult, ahol a dolgozók egészségének és biztonságának veszélyeztetése gyakoribb és súlyosabb. Az ellenőrzések eredményeként 4 574 munkavédelmi döntést hozott a hatóság, amelyek közül 2 022 esetben közvetlen balesetveszély miatt azonnali végrehajtással járó intézkedést írtak elő, 2 419 határozat pedig a feltárt hiányosságok megszüntetésére kötelezte a munkáltatókat.
Az érdemi munkavédelmi döntések 5,26 százaléka járt pénzbeli szankcióval. 194 esetben összesen több mint 620,6 millió forint munkavédelmi bírságot szabott ki a munkáltatókra a hatóság, emellett 17 esetben természetes személyekkel szemben közigazgatási, illetve 30 esetben eljárási bírságot is alkalmazott. Szabálytalan munkavégzés miatt az eljáró kormánytisztviselők 86 dolgozót bírságoltak meg.
A közigazgatási döntésekben összesen 18 244 intézkedésre került sor. Ezek 26,6 százaléka munkabiztonsági, 9,91 százaléka munkaegészségügyi, 63,49 százaléka pedig olyan munkavédelmi intézkedés volt, amely egyszerre érintette a munkabiztonsági és a munkaegészségügyi szempontokat. Az intézkedések végrehajtását is ellenőrizte a hatóság: 153 munkáltatónál végeztek utólagos vizsgálatot, közülük 21 nem hajtotta végre az előírtakat. Emiatt összesen 3,52 millió forint eljárási bírságot szabtak ki.
Az intézkedések több mint felét olyan szabályszegések indokolták, amelyek jelentősen veszélyeztették a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét.
A kiemelt munkavédelmi intézkedések leggyakoribb okai a veszélyes anyagokkal végzett munka szabálytalanságai, az egyéni védőeszközök nem megfelelő használata, a munkavédelmi ismeretek hiánya, a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elmaradása és az emelőgépek szabálytalan üzemeltetése voltak. A munkabiztonsági intézkedésekre leginkább a villamos berendezések és a munkaeszközök biztonságtechnikai hiányosságai, valamint a leesés veszélye miatt volt szükség, munkaegészségügyi intézkedéseket pedig többnyire a munkahigiénés vizsgálatok dokumentálásának hiányosságai, biológiai veszélyek, valamint a zaj és a rákkeltő anyagok kockázatainak nem megfelelő felmérése miatt hoztak. Mindez jól mutatja, hogy a munkáltatók számára továbbra is a kockázatok felmérése és a megelőző intézkedések végrehajtása jelenti a legnagyobb kihívást.
A legtöbb súlyos jogsértést az építőiparban tárták fel, ahol elsősorban a leesés elleni védelem hiánya jelentett komoly kockázatot. A feldolgozóiparban leggyakrabban a gépek biztonsági berendezéseinek hiánya vagy kiiktatása okozott problémát, közvetlen veszélyt jelentő villamosbiztonsági hiányosságok pedig valamennyi ágazatban előfordultak. Súlyos szabálytalanságokat találtak az emelő- és rakodógépek használatánál, a veszélyes anyagokkal végzett munkák során és a munkaköri alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatban, emellett engedély nélkül végzett azbesztbontási és -mentesítési tevékenységet is feltártak.
A jelentés a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések alakulásáról is beszámol. 2026 első felében 80 súlyos munkabalesetről értesítették a hatóságot, amelyek közül 33 halálos, 31 életveszélyes, 12 súlyos csonkolással járó, 4 pedig egyéb súlyos baleset volt. Leggyakrabban csonkulásról, illetve leesésről érkezett bejelentés, utóbbi miatt – valamint ütés, összenyomás, ráesés, elütés, fulladás, rosszullét és közúti baleset következtében – többen is életüket vesztették. A foglalkozási megbetegedés gyanújával bejelentett esetek száma a tavalyihoz képest alig változott: az első félévben 97 esetről érkezett jelzés, ezúttal is többnyire a humán-egészségügy és a szociális ellátás területéről. A fokozott expozíciós esetek száma viszont jelentősen emelkedett: 2026 első felében 461 eset kivizsgálásáról érkezett bejelentés, szemben a 2025 azonos időszakában regisztrált 245 jelzéssel. A fokozott expozíciók többsége a feldolgozóiparhoz köthető. Az összes eset 82 százalékában nikkel miatt indult vizsgálat, de szén-monoxid, ólom és munkahelyi zaj miatt is kapott értesítést a hatóság.
A teljes jelentés a munkavédelmi hatóság első féléves vizsgálatainak valamennyi tapasztalatát tartalmazza, és a feltárt szabálytalanságokat, az alkalmazott szankciókat, valamint a munkabalesetekkel, a foglalkozási megbetegedésekkel, illetve a hatóság egyéb feladataival kapcsolatos adatokat is részletesen bemutatja. Az ellenőrzések célja továbbra is a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok feltárása, valamint a szabálytalanságok megszüntetésével és a jogkövetés kikényszerítésével a dolgozók munkakörülményeinek javítása. A beszámoló az alábbi linken érhető el: https://kormany.hu/dokumentumtar/munkavedelmi-hatosag-ellenorzesi-tapasztalatairol-szolo-jelentes
