Hetekig tartó, tartós köhögés, megfázás, a teljes energiahiány érzése, torokfájás és láz. Sokakat elkapott már az idei vírusszezonban, egyeseket többször is, és néha hosszú időre. Valaki az irodában, vagy a barátok között állandóan beteg. És ugyanazok a kérdések keringenek a médiában vagy a munkahelyeken: Idén különösen súlyos a megfázás? Mindig ilyen sokáig elhúzódott? Többen betegek, mint máskor? És ha igen, mi az oka?
„Á, csak meg megfáztam” – vágja rá a lázasan dolgozó munkatárs, amikor orvoshoz küldik és arról kérdezik, hogy beoltatta-e magát influenza ellen.
Ez bagatellizálás, mert a megfázás szó félrevezető, ráadásul nagyon elterjedt. „A banális megfázások általában megállnak a toroknál, esetleg 37,5 Celsius-fokig okozhatnak hőemelkedést, de ezt tüneti szerekkel lehet kezelni” – írja például az egyik lap.
Ez igaz, de a „fázás” szó miatt könnyű úgy értelmezni, hogy ez valamiképp a hideghatás miatt kialakuló enyhe betegség, amivel a meleg teán kívül nem kell különösebben foglalkozni. Aki így véli téved: a megfázás fertőző betegség, amelyet legtöbbször valamilyen vírus okoz, és nem mindig banális, kórházba lehet vele kerülni, sőt akár bele is lehet halni.

Az idén súlyosabb?
Január 11-én a budapesti Heim Pál Kórház arról tájékoztatta az MTI-t, hogy minden műtüdő berendezésén kritikus és súlyos állapotú gyermekeket tartanak életben.
Mint írták, extrém és ritka eset, amikor minden műtüdő foglalt, de a hír mégiscsak alkalmas arra, hogy alátámassza a tapasztalaton alapuló gyanút, hogy valamiért az idén mintha súlyosabb, elhúzódóbb lenne a „megfázás”.
Az egyik budapesti kórház (a médiának való nyilatkozás nehézkes engedélyeztetése miatt neve elhallgatását kérő) infektológusa szerint ez nincs így.
Mint mondja, a gyermekek és az idősek mindig is a veszélyeztetett korcsoportba tartoztak a téli fertőzések szempontjából, és a jelen helyzet nem rosszabb, mint a korábbi években.
Tény, hogy bizonyos vírusos megbetegedések mindig ősszel és télen gyakoribbak. Erre különböző elméletek léteznek. Az egyik szerint az emberek több időt töltenek zárt térben, mint a szabadban, és a kórokozók könnyebben terjednek bent.
Egy másik, hogy a nyálkahártyák lehűlnek az alacsony hőmérsékleten, s miután így a jobban összehúzódó erekben csökken a vérellátás, kevesebb oxigén és az alacsonyabb hőmérsékleteken amúgy is kevésbé aktív immunsejt jut az érintett területre, a kórokozók tehát könnyebben behatolnak.
A kórokozókat csapdába ejtő nyáktermelés is csökken a hidegben, ami szintén kedvez a fertőzéseknek.
A fűtéstől száraz beltéri levegő is hozzájárul ahhoz, hogy a nyálkahártyákon keresztül a védekező gát kevésbé jól működik.
Egy harmadik elmélet pedig azt feltételezi, hogy a védekező mechanizmusokat, vagyis amikor a kórokozók már bejutottak a szervezetbe, a hideg és a nyálkahártyák hőmérsékletének változása csökkenti. Valószínű, hogy e három ok keveréke áll a háttérben.

A tünetek alapján nehéz megmondani, mi a kórokozó
A hetekig tartó köhögés, az ízületi fájdalom, a fáradtság vagy a teljes energiavesztés, a torokfájás és a láz szinte mindegyik vírus okozta „megfázásos” betegségre jellemző. Az influenzavírus általában köhögést nem okoz, csak lázat, ízületi fájdalmat, kimerültséget.
A fertőzéseket okozhatják baktériumok, vírusok vagy paraziták. Az évnek ebben az időszakában ezek többnyire olyan fertőző betegségek, amelyek a légutakat érintik, az orrtól a tüdőig, az ártalmatlantól az olyan veszélyesebb betegségekig, mint az influenza vagy a bakteriális légúti megbetegedések.
Idén bizonyos baktériumok visszatérnek, amelyekkel már régóta nem találkoztunk – állítja egy német lapban megjelent interjúban prof. dr. Oliver Witzke, az esseni egyetemi klinika infektológiai klinikájának igazgatója –, nevezetesen „a mikoplazma, amely nagyon súlyos betegségeket, például tüdőgyulladást okozhat, még a fiataloknál is.
Azt azonban nem tudjuk, hogy miért tért vissza a mikoplazma. Ráadásul jelenleg sok a szamárköhögéses eset, ami szintén több hétig tart.
A vírusok és baktériumok azonban nem agresszívabbak ezen a télen, mint korábban”.
Az oltás nem a megfertőződést védi ki, hanem enyhébbé teszi a betegség lefolyását. Ezzel függ össze, hogy a Covid ellen jelenleg nem javasolják a lakossági szintű oltási kampányt, hiszen ez a betegség mára már enyhe lefolyásúvá vált, az oltással sem válna még enyhébbé.
Más a helyzet azonban az influenzával. A már említett budapesti infektológus szakorvos szerint egyáltalán nem késő beadatni még az influenza elleni oltást. Mint mondja, ő márciusig mindenkinek javasolja, hogy ezt adassa be magának.
Más szakemberek is kifejezetten ajánlják a rendelkezésre álló oltásokat (influenza, szamárköhögés, pneumococcus okozta tüdőgyulladás) mindenkinek, de különösen a súlyos betegséggel élőknek, és minden felnőttnek, akinek a családjában vagy ilyen beteg. Az oltással nem csak saját magán segít az ember, de mások megfertőzésének is kisebb a valószínűsége.

Míg az oltás a már kialakult betegség lefolyását enyhíti, az arcmaszk a megfertőződést segít megelőzni. A közlekedési eszközökön és a sok emberrel teli helyiségekben érdemes akkor is maszkot viselni, ha nem kötelező.
Ha a betegség már kialakult, nincsenek igazi, tudományosan bizonyított házi gyógymódok.
Mindig fontos üzenet, hogy figyeljünk arra, hogy mit akar a testünk, legyen az valami meleg leves vagy a pihenés. Orvoshoz akkor kell menni, ha a köhögés tíz nap múlva is megmarad, vagy ha az általános állapot két-három napon át olymértékben romlik, hogy felkelni sem igazán tud valaki. Akkor is tanácsos orvoshoz fordulni, ha láz és hidegrázás alakul ki, mert ilyenkor pontosabb diagnózisra van szükség.
Ijesztgetések és valódi veszélyek
Pár nappal ezelőtt a HMPV, azaz humán metapneumovírus okozott ijedelmet, amely az egyébként egészséges felnőttekre nem igazán veszélyes. A média ezt, mint „új kínai vírust” tálalta, ami nem igaz, hiszen először 2001-ben azonosították, s évtizedek óta terjed az emberek között és a világ minden táján megtalálható. Amint azt az Egészségügyi Világszervezet oldaláról megtudhatjuk, a HMPV-vel ugyan bárki megfertőződhet, mégis ez inkább a csecsemők és az öt év alatti gyermekek körében gyakori oka a felső légúti fertőzéseknek. Mint minden vírus, ez is az idősek és az károsodott immunrendszerű, illetve a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) és az asztmában szenvedők esetében jelent nagyobb veszélyt.
A HMPV ellen még nincs oltás. Nagyobb veszélyt jelent a HMPV-vel azonos víruscsaládba tartozó respiratory syncitial vírus, közismert nevén RSV, ami világszerte elterjedt minden korcsoportban és rendkívül fertőzőképes.
Nagy különbség a kevésbé veszélyes, felső légúti fertőzésekhez képest, hogy az RSV alsó légúti fertőzést (tüdőgyulladást) is képes okozni. Különösen a koraszülötteknél súlyos, akiknek az idő előtti születés miatt nem fejlődött ki tökéletesen a légzőrendszere. Csecsemőknél és kisgyermekeknél az első fertőzés súlyos bronchiolitist okozhat, amely néha halálos kimenetelű lehet. Az RSV ellen van oltás.
A Greendex környezetvédelmi portál 2022-es felmérése már 2022-ben arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes szakértők szerint az éghajlatváltozás súlyosbítja a legtöbb fertőző betegséget.
Cikkükben felsorolták az okokat is, amelyek az összefüggés hátterében állnak.
Magyar kutatóknak a ResearchGate portálon megjelent 2021-es közleménye szerint az eddigi trendek alapján jóval több mint félmillióféle, zömmel teljesen ismeretlen vírus lehet képes embereket megfertőzni. Az ember által letarolt vagy urbanizált területeken olyan állatfajok lesznek dominánsok, amelyek kifejezetten jó kórokozó-fenntartók.
A ResearchGate-en olvasható cikk szerzői szerint a hangsúlyt mostantól kezdve a megelőzésére kell helyezni, melynek a feltételei végrehajtható tervek formájában adottak. A hatékony megelőzés költséges, de jóval olcsóbb, mint egy világjárvány gazdasági következményeit viselni.