Az újjáépített Szent István-terem egy éves évfordulójára emlékérmét bocsátott ki ma a Magyar Nemzeti Bank. A 3000 forint névértékű, hatszög alakú, különleges emlékérmével indítják el a Nemzeti Hauszmann Program eredményeit bemutató emlékérme-sorozatot. Az érme tervezője Endrődy Zoltán iparművész.

Ma a Várban a Szent István-teremben ünnepélyes keretek között kibocsátott emlékérme a Nemzeti Hauszmann Program eredményeit bemutató 7 tagúra tervezett emlékérme-sorozat első tagja. A sorozat tagjainak különlegessége a hatszög alak, valamint alapanyaguk a Nordic gold.

A Szent István-terem emlékérme előoldalán az újjászületett terem falikárpitjának körre komponált részlete látható, középpontjában az apostoli kettős kereszttel, körülötte a kárpit egyéb díszítő elemeivel.

Az előlapon találhatóak a törvényes fizetőeszközök kötelező elemei: a díszítő motívumot megszakítva, félköriratban fent „MAGYARORSZÁG” felirat, lent a „3000 FORINT” értékjelzés, a bal szélen a „2022” verési évszám, a jobb szélen a „BP.” verdejel látható.

Az érme hátoldalán a Szent István-terem meghatározó központi eleme, a Zsolnay-kandallórészlete látható, központjában Szent István mellszobrával.

A motívum a széleken tervrajzszerű szerkesztett vonalakkal jelenik meg, amelyeket a középpont felé egyre magasabb plasztika vált fel, utalva a tervek megvalósulásának folyamatára. A központi motívum alatt a „SZENT ISTVÁN-TEREM” felirat olvasható. Az emlékérmét tervező Endrődy Zoltán iparművész mesterjegye az ábrázolásba rejtve, jobbra lent található.

Nemzeti Hauszmann Program keretében született újjá a Budavári Palota csodája, a Szent István-terem. A díszes történelmi helyiség a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt.

Zsolnay Vilmos kezdeményezését a Királyi Palota bővítéséért felelős építész, Hauszmann Alajos karolta fel, és végül három történelmi termet hozott létre a nagy magyar uralkodók tiszteletére. A neoromán és magyaros szecessziós stílusú Szent István-terem az Árpád-háznak állít emléket, a terem kivitelezésében a kor legnevesebb művészei és iparosai vettek részt.

A különlegesen megmunkált intarziás parketta és faburkolatú falak, egyedi függönyök és bútorok, csodálatos Zsolnay-kerámiák alkotta helyiség önálló műalkotásként is értelmezhető.

A terem az 1900-as párizsi világkiállításon nemzetközi elismerésekben is részesült. A Szent István-terem a második világháborúban teljesen megsemmisült, helyén irodákat és metszettárat alakítottak ki az 1950-es évektől kezdődően.

Az elmúlt években szakemberek százai dolgoztak a helyiség korhű, és az eredetivel mindenben megegyező újraalkotásán.

Hergár Eszter, az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója és Madaras Bence, a Várkapitányság vezérigazgatója a mai érmekibocsátáson (Fotó: MTI)

Hergár Eszter, az MNB társadalmi kapcsolatokért feleős igazgatója az érmekibocsátáson rámutatott, a motívum a széleken tervrajzszerű szerkesztett vonalakkal jelenik meg, amelyeket a középpont felé egyre magasabb plasztika vált fel, utalva a tervek megvalósulásának folyamatára. A sorozat hét eleme – az MNB-kibocsátások körében egyedülálló módon – egybeillesztve méhsejtszerkezetet alkot.

Madaras Bence, a Várkapitányság vezérigazgatója elmondta, hogy a Szent István-teremhez tartozó kiállításon megtekinthetők államalapító királyunk ezüstdénárjai is, az érmék, amelyek ezeréves történelmünk zálogai – tette hozzá, megjegyezve, hogy az emlékérme különleges formájával folytatja a hagyományt a 21. században.
A Budavári Palotában található Szent István-termet már több mint 85 ezren látták, a nemzeti ünnep alkalmából a hétvégén ingyenesen látogatható. 

A 2019-ben indult Nemzeti Hauszmann Program keretében az a feladatuk, hogy visszaadják az embereknek a Budavári Palotanegyedet, hogy a városrész a 19-20. század fordulóján kialakult arcát mutassa úgy, ahogyan azt Hauszmann Alajos megálmodta – fogalmazott Madaras Bence.

Az újjászületett termet 2021. augusztus 20-án nyitották meg a látogatók előtt a Budavári Palotában.

A Vár megújulását célzó Hauszmann Tervről ebben az elemzésünkben írtunk részletesen.