2025 augusztus 1-jén léptek életbe az új amerikai vámok, amelyek jelentős változásokat hoznak a nemzetközi kereskedelemben. Trump már áprilisban bejelentette, hogy vámokat fog kivetni mindenkire, akivel nem tud megállapodni. Többször halasztott, de az augusztus 1-jei dátomhoz ragaszkodott. A bevezetés előtti napokban és hetekben több országgal is kereskedelmi megállapodások születtek, többek között az Európai Unióval is.
Donald Trump elnök már áprilisban bejelentette a „viszonossági vámokat” (reciprocal tariffs), amelyek célja, hogy kiegyenlítsék az Egyesült Államok hatalmas kereskedelmi hiányát a partnereivel szemben.
Az USA-nak tényleg hatalmas a külkereskedelmi hiánya. 2024-ben 918 milliárd dollárt tett ki, ami 17%-os növekedést jelentett az előző évhez képest, és a második legmagasabb valaha mért érték. Idén az első öt hónapban a hiány jelentősen 50,4%-kal nőtt, az előző év azonos időszakához képest, elsősorban a jelentős import miatt.
A Fehér Ház álláspontja szerint az új vámok az „Amerika az első” kereskedelmi stratégia részei, és a korábbi, szerintük sikertelen kereskedelempolitika korrigálását szolgálják.
Trump eredetileg óriás vámokat jelentett be, amelyet aztán korrigáltak a kétoldalú megállapodások.
Az augusztus elsejei határidő előtt sikerült megállapodni néhány országgal, így az Európai Unióval is. Igaz azóta ezt a megállapodást már több uniós ország is bírálta, azzal, hogy az EU meghajolt Trump nyomása alatt.
Amerikai vámmegállapodások:
- Európai Unió: Az EU-val hosszú tárgyalások után született megállapodás. Ennek értelmében a legtöbb EU-s exporttermékekre 15%-os vám vonatkozik, de a stratégiai ágazatokban (pl. repülőgépgyártás, bizonyos gyógyszerek) a vám nulla.
- Kanada: Különböző termékekre, például egyes acéltermékekre, 25-35%-os vámot vezettek be, az indok hogy orvosolni kell a határ menti kábítószer-csempészés okozta „nemzeti vészhelyzetet”.
- India: Mivel nem sikerült kereskedelmi megállapodást kötni, az Egyesült Államok 25%-os vámot vetett ki az indiai exportra. Ezen felül további büntetővámmal is sújthatja az országot az orosz fegyverek és olaj vásárlása miatt.
- Dél-Korea és Japán: Ezek az országok is új kereskedelmi megállapodást kötöttek, ami 15%-os vámot eredményezett az amerikai importra.
- Brazília: Az országgal szintén megállapodás született, de számos brazil exporttermék (például repülőgépek, nemesfémek, cellulóz) vámmentességet kapott.
Néhány más ország vámtarifája:
- Kambodzsa: 19-49%
- Laosz: 40-48%
- Vietnam: 20-46%
- Indonesia: 19-32%
- Malaysia: 19-24%
- Thaiföld: 19-36%
- Szingapur: 10%
Az amerikai külker hiány az utóbbi hónapokban pont azért ugrott meg annyira, mert még mindenki az utolsó pillanatban akarta bevinni vám nélkül termékeit az Egyesült Államokba. Hogy ez milyen komoly gondot okozott a logisztikában itt írtunk részletesen.
Kína
Amerikának Kínával szemben jelentős külkereskedelmi hiánya van. A kínai áruk kétségkívül elárasztják a világot és így az USA-t is. 2024-ben közel 300 milliárd dolláros volt az amerikai hiány, de idén az első negyedévben ez rekordokat döntött épp a tervezett intézkedések hatására.
A két ország még tárgyal egymással. A terezett 145 százalékos vámokat, amelyekre Kína azonnal hasonlóakkal reagált egyelőre nem vezették be.
A két hatalmas ország továbbra is tárgyal egymással. De a vámokról szóló tárgyalások messze túlmutatnak a pénzügyi megállapodásokon – írja a CNN. Mindkét ország rendelkezik olyan erőforrásokkal és technológiákkal, amelyek kulcsfontosságúak a biztonságuk és stabilitásuk szempontjából.
Ide tartoznak Kína hatalmas ritkaföldfém-készletei, amelyekre az amerikai cégeknek szükségük van az elektronikus eszközök, világítóberendezések és elektromos járművek gyártásához.
Kína gyártási ereje is érezhető hatással van az amerikai fogyasztókra a magasabb költségek és a csökkenő árukínálat révén, köszönhetően a már bevezetett amerikai vámoknak.
Az amerikai vállalatok, köztük a technológiai óriás Nvidia, olyan chiptechnológiával rendelkeznek, amelyek Kínának is nagyon fontosak, mert elengedhetetlen az AI-hez kapcsolódó platformok működtetéséhez.
Jelenleg 30 százalékos amerikai vámok vannak érvényben, Kína pedig 10 százalékos vámokat vezetett be.
A helyzet a két ország között feszült, hogy milyen esélyeik vannak, arról itt írtunk részletesen.
