Egyre úgy tűnik, a koronavírus elleni erőfeszítések a Távol-Keleten végre sikeresnek tűnnek, az európai járvány viszont új lendületet adott a fertőzés terjedésének. Mik lehetnek a siker kulcsai és mik állhatnak a kudarcos megközelítések hátterében.

Az elmúlt napokban minden az olasz tragédiáról szólt, meg persze az itthon is szaporodó esetekről, miközben kevesebb szó esett a járvány kitörésének számító kínai folyamatokról, meg a korábban súlyosbodó dél-koreai helyzetről.

Kétségtelen, hogy semmilyen friss adat önmagában nem jelent teljes információt, viszont a trendek folyamatos követéséből tanulságos következtetéseket lehet levonni. Mindebben a coronavirus update honlap (https://www.worldometers.info/coronavirus/) volt segítségemre.

Eszerint az elmúlt héten Kínában rohamosan javult a helyzet, az új esetek száma előbb kétszáz alá esett, majd némi ingadozással tovább süllyedt és két napja száz alá zuhant. Hétfőn délután már csak 44 esetet jelentettek, és ahogy egy szintén folyamatosan csökkenő iránynak megfelelően csupán 23-an estek aznap a vírus áldozatául..

Ugyancsak ez figyelhető meg Dél-Koreában is, ahol a járvány még tíz napja is ijesztő számokat produkált. A bejelentett új esetek száma még nagynak hat, de a korábbi napi többszázas szám 165-re süllyedt, ami pedig még inkább elgondolkoztató, hogy a napi halálesetek számát itt már régebben folyamatosan tíz alatt, sőt az elmúlt napokban 5 alatt tartják, hétfőn például hárman haltak bele a betegségbe és az ott majd 7500 esettel járó járvány kezdete óta mindössze 36-an vesztették életüket a vírus miatt.

A harmadik érdekes példa Japán, amelynek járványügyi felelősei a Diamonjkd Princess turistahajó esetének meglehetős káoszba fulladt kezelése után mintha összeszedték volna magukat. Az új esetek száma itt is csökkenést mutat, hétfőn már csak 28 új esetről számoltak be, s hétfőn az újonnan bejelentett halottak száma is csupán kettő volt, de az 530 összes esetből egyáltalán mindössze kilencen haltak meg. Mindez fegyelmezett és kitartó, szakszerű védekezésre utal.

Ezzel szemben Olaszországban ijesztő adatok születnek és adnak új lendületet a járvány korábban már laposodni kezdő görbéinek. Hétfőn minden eddiginél több, 1797 új fertőzöttet és 97 halálesetet jelentettek. Itt mintha valamit nagyon elrontottak volna, hiszen a dél-európai országban a dél-koreaival majdnem megegyező esetszámhoz képest majd kilencszer annyi haláleset történt és itt a járvány még felfelé tartó szakaszában van.

Ha a pandémia eddigi történetét nézzük, jól látható, hogy a napi halálozások számában a február közepén tapasztalt első csúcs vélhetően a kínai esetek felfutását, a mintegy egy héttel ezt követő valamivel nagyobb hullám az ehhez hozzáadódó dél-koreai esetek növekedését, míg egy második átmeneti lassulást követően a mostani minden eddiginél nagyobb emelkedés az olaszországi, iráni és voltaképpen az egész világra kiterjedő járvány számait mutatják.

Azt sem mondhatjuk, hogy Európában csak rossz példák vannak előttünk. Németországban például már több mint 1160 esetet írtak le, s csak hétfőn 124 új betegnél diagnosztizálták a vírust, a járvány kitörése óta mégis csupán két ember halt bele, elsőként épp hétfőn a fertőzésbe, pedig ennyi páciens között biztos jócskán van idős, beteg ember is.

Franciaország és Spanyolország már korántsem ennyire eminens a járvány kezelésében, a franciáknak a németekénél hajszállal több esete mellett már 21 halottja van, s hétfőn is két új áldozatról számoltak be. Spanyolországban pedig csak hétfőn 376 új fertőzést és két halálesetet írtak le s a németekénél mintegy százzal csekélyebb esetszám mellett 26 áldozatról szól a statisztika.

Úgy tűnik, ahol baljós számok láthatók, ott mind a járványügyi intézkedéseken, mind a közegészségügyi állapotokon, sőt a kórházi kezelések sztenderdjén is lenne mit javítani.

A hírekből tudjuk, Kínában egy több mint tízmilliós várost is sikerült karanténba zárni, míg Olaszországban a járvány kitörése után 16 nappal elrendelt vesztegzár híre is kitudódott és észak-olaszok ezrei menekültek dél felé, ki tudja hányan hurcolva magukkal a kórokozót.

Az autópályákon beígért ellenőrzés is csak esetleges, ahogy egy beszámoló szerint a kórházakban sincs elegendő műszer, gyógyszer, védőeszköz, lélegeztetőgép. Mindez szervezetlenségre, felkészületlenségre utal. Mintha a járvány képe visszatükrözné az egyes országokról ismert sztereotípiákat.

Ehhez képest kellene idehaza is állni a sarat a koronavírussal szemben. Nem könnyű feladat és csak remélhetjük, a magyar epidémia nem az olasz, vagy az iráni, hanem inkább a német modellt követi majd.

Palugyai István