Szuperterjesztők – Az emberek, akik nagy tömegben adhatják át a vírust másoknak

Sosem volt még ekkora a műanyag mikroszemcsék koncentrációja a tengerfenéken
2020-05-04
Magyar kutató kapott rangos nemzetközi elismerést a CERN-ben
2020-05-04

Szuperterjesztők – Az emberek, akik nagy tömegben adhatják át a vírust másoknak

Léteznek szuperterjesztők, akik sokkal több embert fertőznek meg mint mások? A szuperterjesztők létezése több érdekes konkrét eset ismerete ellenére ma is sok bizonytalanságot rejt.

A mostani világjárványban érdekes jelenségeket jegyeztek fel több országban is. Ezek közül – ahogy a New York Times is írja – legtöbbször a Biogen vállalatnak egy bostoni Marriott szállóban tartott februári vezetői összejövetelét emlegetik. A résztvevők közül legalább egy ember fertőzött volt. Két héttel később Massachusetts állam 105 nyilvántartott vírushordozójának háromnegyedénél a kórokozó eredete a kontaktuskutatás eredményeképpen ehhez az eseményhez vezetett vissza, sőt a környező államokba is innen szökött át a vírus.

Egy Albany-ban január végén tartott temetésen valaki akaratlanul 200 gyászolót fertőzött meg, Connecticutban pedig egy ötvenfős születésnapi parti után 25 emberben mutatták ki a koronavírust, ráadásul a fertőzés olyan gyorsan terjedt, hogy a hatóságok egy idő után feladták a kontaktuskeresést.

Az orvostörténet korábbról, más kórokozókkal is ismer ilyen eseteket.  Tífuszos Marinak nevezték a 20. század elején élő hölgyet, aki tünetmentesen több mint ötven embernek adta át a tífuszos lázat. A legtöbb szuperterjesztőnél ez a fő gond, vagyis, hogy ők maguk nem tudnak fertőzöttségükről. Így történt 2015-ben a mostani ragály előzményének számító MERS járvány dél-koreai kitörésénél is, amikor egy 68 éves férfi a Közel-Keletről hurcolta be a vírust, majd ezt 29 embernek adta át. Közülük ketten 106 további embert betegítettek meg. Az országban összesen feljegyzett 166 eset 75 százalékát tehát 3 emberhez lehetett visszakövetni, akik aránytalanul nagy számban szórták szét a kórokozót.

De a 2003-as SARS járvány Hong Kong-i történetében is volt ilyen eset. Az első páciensről tudni lehet, hogy 125 embert fertőzött meg, s a 2014-től 2016-ig tartott afrikai Ebola járvány fertőzöttjeinek 61 százalékáról is kiderült, hogy a fertőzöttek 3 százaléka adta át nekik a kórokozót.

Mi lehet a háttérben? A szuperterjesztők különleges genetikai sajátosságai, netán társadalmi, vagy esetleg viselkedésbeli okok állnak a háttérben? Vagy csak egyszerűen az illetők rosszkor voltak rossz helyen? Kétségtelen, hogy ezek a szerencsétlen esetek mindig olyan eseményekhez köthetők, amikor sok ember van viszonylag sűrűn egy helyen, ami egy ilyen könnyen terjedő vírusnál már magában is szuperterjesztő eseménnyé, igazi járványgóccá válik. Ezért fontos az ilyen helyzetek megelőzése még akkor is, ha az emberek türelme a távolságtartással kapcsolatban sok helyen fogytán van. Az viszont a politikusok és a járványtani szakemberek felelőssége, hogy ezeknek az intézkedéseknek az értelmét és fontosságát el tudják magyarázni és el is tudják fogadtatni az emberekkel.

Falus András akadémikus, immunológus szerint is

lehetnek a szuperterjesztők kifejezéssel illetett emberek között olyan fertőzöttek, akik valóban csupán elsők voltak a sorban, így tőlük indul a láncolat. Nekik amúgy az immunrendszerük átlagosan aktív. A valódi szuperterjesztők viszont immungenetikailag olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, hogy bár ők nem, vagy alig tünetesek, igazi vírusgazdák. Ha tünetesek lennének, hamarabb tesztelték illetve izolálták volna őket. Persze ebben az epigenetika, vagyis az életmód, az egyes szedett gyógyszerek hatása és a szociális környezet is szerepet játszik.

Érdekes ugyanakkor, hogy a skála másik végén is vannak emberek. Mármint olyanok, akik valamilyen oknál fogva az átlagoshoz képest jóval kevésbé fertőzik meg környezetüket. Őket is fontos lenne megtalálni, bár az esetükben a kontaktuskeresés inkább időpocsékolásnak tűnik. A MERS járványban Dél-Koreában a páciensek 89 százalékáról azt feltételezik, hogy nem adták tovább senkinek a vírust, miközben a mostani járvány úgynevezett 31. páciense állítólag 1600 embernek adta tovább a vírust, vagy legalábbis hozzá köthetők ezek az esetek a sincshondzsi keresztény szektán belül. A Covid-19 járványban egy illinoisi párról is feljegyeztek hasonlót. A feleség január 23-án érkezett meg Vuhanból s ő lett ebben az államban az első regisztrált fertőzött. Egy héttel később a férjén elvégzett teszt is pozitívnak bizonyult. Ma ezt tekintik az első országon belüli fertőzésnek az USA-ban. Mindketten komoly tünetekkel kerültek kórházba, de szerencsére felgyógyultak és azóta otthon vannak. A járványügyi hatóságok alapos kontaktuskutatást végeztek és a házaspár információi alapján 372 személyt teszteltek le, köztük 195 egészségügyi dolgozót, akikkel a két ember a kórházban és előtte kapcsolatba került. Egyetlen egy fertőzöttet sem találtak!

Dr. Jennifer Layden chicagoi vezető közegészségügyi szakértő szerint a rejtélyes eset több okkal is magyarázható. Nem tudni, vajon a fertőzés a házaspár szervezetében a másokkal való találkozás pillanatában milyen stádiumában volt. Tudjuk, hogy a vírus a tünetek megjelenése előtt is fertőz, de állítólag leginkább közvetlenül a tünetek megjelenése előtt és azután egy héten belül szóródnak szét a kórokozók. Nem tudni, vajon a pár köhögött, vagy tüsszentett-e és milyen távolságra voltak a többiektől, végül azt sem, hogy az illetők mennyire voltak fogékonyak a fertőzésre. Magyaroroszágon az információk hiánya miatt még egyáltalán nincsenek hasonló adatok, talán a járvány levonulása után kiderülhetnek ilyen esetek.

Egyszóval sok még a bizonytalanság, ráadásul jóllehet a szuperterjesztők felkutatása ígéretesnek tűnik, de több buktató is nehezíti a dolgot. Elképzelhető, hogy több járványgócot ilyen embereknek tulajdonítanak, miközben az egészségügyi hatóságok nem vették észre, hogy közben mások között is átadódott a vírus. Arról pedig szinte soha nincs megfelelő információ, hogy egy ember mennyire képes megfertőzni a másikat. Ráadásul, egy könnyen terjedő kórokozónál, ha valaki egy zárt és később zsúfolttá váló térbe elsőként érkezik, később úgy tűnhet, hogy szuperterjesztő, mert bár mindenki ugyanúgy képes megfertőzni a másikat, de ő volt az első a fertőzési sorban. Valószínű viszont, hogy leginkább olyanok vesznek részt a vírus átadásában, akik súlyos tünetek nélkül, vagy tünetmentesen egyszerűen nem érzik magukat betegnek. Az sem segíti a kutatást, hogy a legtöbb ország más és másféle módszert használ adatainak közlésére, emiatt nincs igazán összevethető nemzetközi adatbázis az egyes fertőzési gócok keletkezéséről.

Hogy a köhögéssel levegőbe juttatott folyadékcseppecskékben, vagy éppen a székletben kikben sokszorosa az átlagosnál a vírusrészecskék száma, még alig tanulmányozták. Így nem lehet laboratóriumi körülmények között sem modellezni a folyamatot. Sajnos még az alapvető immunológiai folyamatokban sincs egyértelmű válasz, nem beszélve a megfertőzött emberek immungenetika tulajdonságairól.

Bár a Princeton Egyetem molekuláris biológusa, Richard Stein, a szuperterjesztők egyik szakértője egy 2011-es cikkében úgy becsülte, egy adott népességben az emberek 20 százaléka lehet felelős a kórokozók terjedési potenciáljának legalább 80 százalékáért.

A Columbia Egyetem orvostörténésze, Samuel K. Roberts szerint a nulladik beteg ismereténél sokkal fontosabb az a tudás, hogy miképpen óvhatjuk meg magunkat a fertőzéstől.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük