Hogyan viszonyul egymáshoz a rész és az egész, az ember által alkotott dolgok és a természet törvényei? Hogyan lesz a lokálisból globális? A hálózatok és a természet mintázatai öt különleges térképen.
A Twitter földrajza
Eric Fischer különleges térképe a Twitter bejegyzések és megosztások földrajzi kiterjedését vizsgálta. Fisher öt hónapon keresztül (2011. március és október között) mintegy 13 millió 599 ezer twitter bejegyzés és megosztás összekapcsolódását vizsgálat és ábrázolta a világtérképen.
A Twitter földrajza
Forrás: Eric Fischer, Flickr
Az egyes ívek „fényereje” arányos az adott helyen születő tweetek számával, amely egy másik helyen szólít meg valakit, 20 mérföldes négyzetekre osztva. Minél gyakrabban kommunikálnak a különböző városokban, földrajzi helyeken az emberek, annál világosabbá válnak az ívek. Azaz a térkép azt mutatja be, hogy a tweetek hogyan kapcsolódnak össze a földrajzi térben.
A kommunikáció az óramutató járásával megegyező irányban halad a tweetet küldő személytől a címzettig. Például Los Angeles-től New Yorkba kanyarognak, míg a másik New Yorktól indul és indlt el Európa vagy épp Los Angeles Irányába. Szinte minden ív alatt van egy twitter bejegyzés, amely a globális kapcsolat körét hozza létre. A térkép 2020 novemberében készült el, azonban, ha azt nézzük, hogy a globális tér még jobban összekapcsolódott, mint tíz évvel ezelőtt, a tavalyi adatok még szorosabb, és összetettebb kapcsolatot mutatnának.
A Nap mágneses mezőjének konnektivitása
A NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) tudósai számítógépes modelljeikkel 2018. augusztus 10-én képet készítettek a Nap mágneses mezőjéről, amely alakzati hasonlóságot mutat az előző térképhez. A Nap aktív középső részénél található világos aktív régió egyértelműen a mező vonalak koncentrációját mutatja. A mágnesesség vezérlik a dinamikus tevékenységet a Nap felszíne közelében, ami azért is fontos, mert a fúziós energia is a Nap erejéből indul ki, mint ahogy Kína megalkotta a „mesterséges Nap” esetében.
A Nap mágneses gravitációs mezője
Forrás: NASA, Lockheed Martin Solar Astrophysics Laboratory (LMSAL), Palo Alto, Kalifornia
A Tengeráramlatok földrajza – Van Gogh megtalált festménye
Talán ismerik a történetet a 28.000 gumikacsáról, akik elindultak az óceánon egy véletlen balesetnek köszönhetően, hogy felfedezzék a globális szállítószalagot és a tengeráramlások irányait, de erről egy másik bejegyzésben részletesebben lesz szó, azonban most ha megnézzük közelebből az óceánok globális szállítószalagjának, a tengeráramlatok részletesebb képét (Európa időjárást is befolyásoló Golf-tengeráramlat) akkor látjuk, hogy a természet törvényeként spirálként mozogva alkot egy egészet, és ez térképen ábrázolva olyan, mintha egy Van Gogh festmény lenne.
Golf-tengeráramlat
Forrás: Nasa
A Hologram különlegessége
Vagy ott van a hologram: A hologram elméletét már Gábor Dénes 1947-ben felfedezte, (elméletéve 16 évvel megelőzve a tudományt és a gyakorlatot) és majd csak 1963-ban tudta a lézertechnológia segítségével a gyakorlatban is megalkotni, melyért 1971-ben kapta meg a Nobel-díjat. A Hologram különlegessége, hogy a benne tárolt információsűrűség nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolható információ sűrűségét, ráadásul az információ is sokkal gyorsabban előhívható. Ugyanakkor a hologramnak egy-egy kicsinyke részlete is tartalmazza a hologramon egyenletesen eloszlott teljes információt. Hétköznapi életben hologramokkal a biztonsági matricákon és azonosítókon találkozhatunk, hiszen azokat lehetetlen másolni!
Hologram
Forrás: Shutterstock
Ahogy Gábor Dénes is fogalmazott:
„A diffrakciós diagramot ‘hologram’-nak nevezem, mert ‘holos’-t, vagyis mindent tartalmaz.”
Az élet ékszerdoboza
Ez a különleges „légifelvétel” akár Szingapúrt, vagy valamelyik ázsiai megapolisz egy részletét is ábrázolhatná felülnézetből, azonban Evan Ingersoll és Gael McGill speciális képe a „képek a tudományból” sorozat része és az emberi sejt eddigi legrészletesebb képét jelenti, amit mikroszkóppal készítettek.
Forrás: Evan Ingersoll és Gael McGill, 2020.
Az „eukarióta” sejtek 3D-s megjelenítését röntgensugár, magmágneses rezonancia és krioelektron mikroszkópia adatainak felhasználásával modelleztek a kutatók. Noha a nem lehet egyben megjeleníteni a sejt teljes komplexitását, azonban egy fontos lépés a sejtélet rendszerének vizualizálására.
Miért is fontos mindez számunkra? Mert, ahogy a fenti térképek is mutatják az ember alkotta dolgok és mintázataik tudatosan vagy tudatalattian mind a természet törvényeit és mintázatait követik. Ahogy Kármán Tódor mondta:
„Engem mindig az hajtott, hogy mások számára világossá tegyem a természet elveit”.
S, mert csak
„kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, hogy semmi nem varázslat, vagy abban, hogy a világon minden varázslat!”
(Albert Einstein)
A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.
