Azoknál a betegeknél, akik bizonyos gyógyszereket szedtek a 2-es típusú cukorbetegség ellen, kisebb valószínűséggel alakult ki demencia – derül ki egy kutatásból, amely szerint az agyi rendellenességek más célokra kifejlesztett terápiákkal is kezelhetők lennének.
A vizsgálat megállapította, hogy a vércukorszint csökkentésére nátrium-glükóz-kotranszporter-2 (SGLT-2) gátlót szedőknél az Alzheimer-kór előfordulási aránya több mint egyharmaddal alacsonyabb volt, mint azoknál, akik egy másik cukorbetegség elleni gyógyszert szedtek.
A Dél-Koreában végzett megfigyeléses felmérés ugyanakkor nem bizonyítja az SGLT-2 gátlók és a demencia megelőzése közötti ok-okozati összefüggést.
Ezzel párhuzamosan néhány cukorbetegség elleni gyógyszer, például
a Novo Nordisk Ozempic nevű készítménye hasonló célokra történő szélesebb körű vizsgálata már folyamatban van.
A dán gyógyszergyártó vállalat azt is vizsgálja, hogy a slágerterméknek számító súlycsökkentő gyógyszerei, például a Wegovy, lassíthatják-e a kognitív hanyatlást az Alzheimer-kórban szenvedők körében.
A demencia gyógyíthatatlan, ezért a megelőző stratégia kritikus jelentőségű
mondta a Financial Times című lapnak Eun Ha Kang, a legújabb tanulmány társszerzője, a Szöuli Nemzeti Egyetem kutatója.
Így, ha egy közönséges, glükózszint-csökkentő szer képes csökkenteni a demencia kockázatát, akkor a hatás közegészségügyi szempontból óriási lenne
tette hozzá.
A BMJ című szaklapban megjelent tanulmány a Korea National Health Insurance Service, a dél-koreai egészségbiztosító adatbázisából származó információkat elemezte.
Összehasonlította 110 885 olyan felnőtt, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő beteg adatait, akik 2013 és 2021 között kezdtek el szedni SGLT-2-gátlót, valamint egy másik csoportot, akik egy másik gyógyszert, az úgynevezett dipeptidil-peptidáz-4 (DPP-4) gátlót kapták.
A kutatók ezután a 670 napos követési időszak alatt 1172 betegnél vizsgálták a demencia új diagnózisát. Azt találták, hogy a DPP-4-gátlókhoz képest az SGLT-2 gyógyszerek 35 százalékkal csökkentették a demencia kockázatát, ezen belül az Alzheimer-kór esetében 39 százalékkal, az érrendszeri demencia esetében pedig 52 százalékkal mérséklődött a kockázat.
Kang elismerte, hogy a demenciát vizsgáló megfigyeléses vizsgálatok „torzításra” hajlamosak, például az állapot diagnózisának esetleges késedelme miatt.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy tanulmány „jó kiindulópontot” jelent, amelyre a klinikai vizsgálatok építhetnek.
Egy múlt hónapban közzétett másik elemzés hasonló eredményre jutott: az SGLT-2 gátlók csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát. A demencia becslések szerint világszerte több mint 50 millió embert érint.
Nagy érdeklődést keltett az is, hogy az úgynevezett GLP-1 diabétesz- és testsúlycsökkentő gyógyszerek új típusai hogyan alkalmazhatók az Alzheimer-kór, a demencia leggyakoribb formájának kezelésére.
A Novo Nordisk az Ozempicet 1840 korai stádiumú Alzheimer-kórban szenvedő betegen teszteli. A tesztsorozat része egy nagyobb kísérletnek, amelynek keretében a gyógyszer más betegségekre, például az alkoholfogyasztási zavarra és a Parkinson-kórra gyakorolt hatását vizsgálják. Az első eredmények jövőre várhatók.
Egy 204 brit betegen végzett vizsgálat, amely az Ozempic elődjének, a Liraglutidnak az Alzheimer-kórra gyakorolt hatását vizsgálta, azt találta, hogy egy év alatt lassította a kognitív hanyatlást a placebót kapó kontroll csoporthoz képest.
A tajvani kutatók által írt kommentár, amelyet a legújabb tanulmányhoz mellékelnek a következőket állapította meg: „mivel a demencia jelenleg nem gyógyítható, és kevés hatékony kezelési lehetőség áll rendelkezésre, nagyon fontosak azok a stratégiák, amelyek potenciálisan megelőzhetik a betegség kialakulását”.
