Musk új pártot alapít az USA-ban – Volt-e, lehet-e több pártnak esélye Amerikában?

Elon Musk a világ leggazdagabb embere bejelentette, hogy új pártot alapít az Egyesült Államokban. Azonban az amerikai politikát jó másfél évszázada a jelenlegi két nagy párt, a Demokrata és a Republikánus uralja. De miért csak kettő, vannak-e, voltak-e más pártok, és hogyan alakult ki ez a rendszer?

Az amerikai politikai rendszer teljesen különbözik attól, amit mi Európában megszoktunk. Ennek történelmi okai vannak. Egyrészt az USA nem egy állam, hanem 50 állam föderációja. Másrészt az amerikai választási rendszer is más. Harmadrészt az amerikai alkotmány nem beszél pártokról.

Az USA függetlenné válásakor a legtöbb országban nem is működtek pártok, hiszen a XVIII. század végén a legtöbb országban egyeduralkodó, abszolút királyság volt. Pártok és parlamentnek felelős kormány pont Angliában volt, amellyel szemben a fiatal új amerikai állam meghatározta önmagát.

Éppen ezért nem az angol politikai berendezkedést másolták le, hanem az alapító atyák előtt egyfajta felvilágosult, pártcsatározások, sőt pártok nélküli ideális állam képe lebegett. Az első időkben teljesen járhatónak gondolták azt az utat, hogy az amerikai elnök helyettese az alelnök az a személy lesz, aki az elnökválasztáson a második legtöbb szavazatot kapta. (George Washington, az USA első elnöke esetében még ez is történt.)

Természetesen az amerikaiak gyorsan érdekközösségekbe, érdekszövetségekbe tömörültek, hiszen egész máshogy álltak alapvető kérdésekhez az északi farmerek, a keleti városlakók vagy a déli rabszolgatartó ültetvényesek.

A két nagy politikai párt kialakulása

Az USA lakosságán belül már a kezdetekben is nagyon sok törésvonal volt, az első, hogy milyen legyen az új állam, Legyen-e központi kormány vagy maradjon meg a tagállamok laza együttműködésének?

A központi kormány hívei, a Föderalista párt szerint csak így lehet az országot megvédeni és kormányozni, az ellenfeleik, akik a Demokrata-Republikánus Pártba tömörültek, a zsarnokság kialakulásától féltek.

Az 1830-as évekre megváltozott az amerikai belpolitika, megszilárdult az állam, kialakult a kormányzás rendszere és az alkotmányos rendszer. A Föderalista párt gyakorlatilag megszűnt, a Demokrata-republikánus párt is felbomlott a Demokrata pártra és a republikánusokra, akik később összeolvadtak az újonnan létrejött Wigh párttal. Nehéz ezeket a pártokat a mai megszokott jobb-bal felosztás szerint osztályozni, a Wigh párt például az elnöki hatalmat kívánta korlátozni és támogatta a gazdasági protekcionizmust. Ez a párt az 1850-es években azonban felbomlott, és a romjain jött létre a mai Republikánus párt. A legélesebb szembenállás az amerikai polgárháborúban volt a két oldal között, hiszen akkor a Demokraták inkább a Déllel azonosultak, míg az akkor frissen alakult Republikánus párt meghatározó személye egy korábbi Wigh politikus, Abraham Lincoln elnök volt, akihez a rabszolgafelszabadítás, és a polgárháború északi győzelme köthető.

A XIX. század közepe óta tehát a Republikánus és a Demokrata párt uralja az amerikai politikát, igaz azok az elvek, amelyekért kiállnak, sokszor változtak, hiszen a rabszolgatartó Délt támogató Demokratákból mára progresszív, liberális irányzatot képviselő politikai formáció lett, a rabszolgaságot ellenző, inkább északi Republikánusok ma a konzervatív szemléletet támogatják.

A választási rendszer sajátossága

Annak, hogy az amerikai politikai életben két párt tudott megkapaszkodni, az amerikai választási rendszer is a sajátja.

Az USA-ban sok választás van, hiszen nem csak a képviselői posztot töltik be választás útján, ott vannak a települési önkormányzatok, sőt minden egyes állam saját törvényhozása, valamint minden államnak van megválasztott vezetője, azaz kormányzója, de ezen felül számos más közhivatalt, a megyei főügyésztől a sheriffig választással töltenek be.

Azonban a választásokon nem pártok indulnak, hanem emberek. Miért jelentős ez? Háromféle választási rendszer lehetséges. Az egyiknél csak pártok indulnak, listás szavazásnál. Erre jó példa Szlovákia, ott nincsenek egyéni választókörzetek, csak pártlistára szavaznak. A másik rendszer az, ami Magyarországon is van, ahol vannak pártlisták és vannak egyéni körzetek is. Az angolszász országokban, Nagy-Britanniában és az USA-ban viszont nincs lista. Az USA kongresszusába, amely a Képviselőházból és a Szenátusból áll, egyéni jelöltek kerülnek be. A Képviselőházba választási körzetek képviselői kerülnek be. (A nagyobb lakosságszámú államokból több képviselő kerül be, mint a kisebbekből, ezért lényeges az USA-ban a 10 évente esedékes népszámlálás, mert ez alapján osztják fel újra a körzeteket.) A Szenátusba, azaz a felsőházába (igaz csak 1913 óta) is közvetlenül választanak, de itt minden állam, lakosságszámtól függetlenül 2-2 szenátort küld. (Az elnökválasztás viszont nem közvetlen, egy bonyolult elektori rendszer működik, azaz a választók az államok elektoraira szavaznak, és ezek az elektorok választják meg az elnököt.)

A lényeg az, hogy a választási rendszer logikája azt követeli, hogy csak két jelölt legyen, hiszen, ha több jelölt van, akkor a választói akarat megoszlik, és a szavazatok jó része elveszhet. Két jelöltnél minimum 50 százalék+1 szavazat kell, három jelöltnél elég 34 százalék, négy jelöltnél 26 százalék a győzelemhez, azaz, ha 3 jelölt van, amely közül mondjuk 2 inkább demokrata elveket képvisel, de mindketten elindulnak az egy republikánus jelölt ellen, hiába van több inkább demokrata szavazó, a republikánus jelölt így is nyerhet. Erre jó példa a híres-hírhedt 2000-es elnökválasztás.

Itt Florida állam választási eredményei körül jogi csata bontakozott ki. A tét az volt, hogy ki viszi el Florida államelektori szavazatait, és valójában e per döntött Al Gore és George Bush győzelme között. Ez azért alakulhatott ki, mert a két jelöltre leadott szavazatok száma között nagyon kicsi volt a különbség Bush javára.

Komolyan befolyásolta az eredményt azonban, hogy a demokrata Al Gore-tól nagyon sok szavazatot vett el egy harmadik induló, Ralph Nader, de ezek a szavazatok ebben a rendszerben így elvesztek, ezért Bush nyert.

E logika mentén tehát nagyon nincs esélye egy jelentős harmadik erőnek megerősödnie az amerikai politikában. Ennek ellenére vannak névleg független szenátorok a Szenátusban, igaz mind a két névleg független szenátor valójában a demokrata frakció tagja.

Egyéb pártok

A fentiek ellenére az USA-ban nem csak két párt működik, működött. A leghírhedtebb kispártok között ott találjuk az Egyesült Államok kommunista pártját, amely 1919 óta létezik, és ugyan volt, amikor betiltották, de 1938-ban például 75 000 tagja volt, köztük sok híres emberrel, és összesen 10 elnökválasztáson indítottak jelöltet is.

A másik hasonlóan szélsőséges párt a Nemzetiszocialista Mozgalom, azaz egy náci ideológiát követő párt, amely 1974-ben (!) alakult. Ezt megelőzően is volt hasonló neonáci párt, az 1959-ben alapított American Nazi Party. Európai szemmel megdöbbentő, de ezek legális pártok voltak, illetve a Nemzetiszocialista Mozgalom ma is legális párt az Egyesült Államokban.

Ezeken túl több helyi, kisebb párt is létezik az USA-ban, van, ami a nagy pártokkal működik együtt, vagy helyi ügyeket képvisel, mint a Puerto Ricó-i Függetlenségi Párt. (Puerto-Rico az USA társult állama, azaz az USA része, de nem tagállam.)

A két nagy párt mögött a harmadik legnagyobb az 1971-ben alapított Libertárius Párt, amely a Republikánus pártból szakadt ki, a negyedik legnagyobb pedig az Amerikai Zöld Párt. Ezek ugyan akár több millió szavazatot is begyűjthettek országosan, de a közelébe sem juthatnak a két nagy pártnak.

Mit akarhat Musk?

Volt már arra is példa, hogy egy tekintélyes politikus vagy milliárdos önálló politikai formációt hozott létre. Theodore Roosevelt, aki 1901 és 1908 között republikánus színekben volt az USA elnöke, majd 1912-ben ismét elindult – akkor még nem volt érvényben az elnökséget két ciklusra korlátozó törvény – új mozgalma, a Progresszív Republikánus Szövetség színeiben. Nem nyert, sőt, mivel megosztotta a republikánus szavazókat, befuthatott Woodrow Wilson, a demokrata jelölt.

Hasonló célokat dédelgetett egy milliárdos az 1990-es években, Ross Perot, aki 1992-ben függetlenként, majd 1996-ban már saját pártja, a Reform Párt élén indult el az elnöki székért, és bár 1992-ben a szavazatok 19 százalékát kapta meg, ennek ellenére egy elektori szavazatot sem tudott megszerezni, viszont a republikánusokat gyengítette, és ezzel hozzájárult Bill Clinton győzelméhez.

Elon Musk új pártja, az Amerika Párt élén sok mindet elérhet, de elnöknek Musk nem indulhat, ugyanis nem az Egyesült Államok területén, hanem Dél-Afrikában született, és ez kizárja az elnökjelöltségét. Mindenesetre, mivel az USA-ban kétévente vannak kongresszusi választások, a legközelebbit 2026 novemberében tartják, ahol a teljes képviselőházat és a szenátus 1/3-át újraválasztják, sőt 39 kormányzói posztról is döntenek az amerikaiak, ezeken a választásokon akár egy harmadik frakcióként is megjelenhet az USA törvényhozásában.