Az oltóanyagok fejlesztése elképesztő mértékben fejlődött az utóbbi évtizedekben, a betegbiztonságot messzemenőkig biztosító, szigorú szabályozás mellett. Az egyetlen gond vele, hogy sok időt vesz igénybe. Ám van egy módszer, ami talán felgyorsíthatja az egyre változékonyabb, egyre súlyosabb betegséget kiváltani képes kórokozók elleni küzdelmet. A covid-19 világjárvány nyitotta meg az ajtót a sokat vitatott humán fertőzéses vizsgálatok előtt.
1721 augusztusában a londoni Newgate börtönben kivégzésre váró hét fogvatartottnak felajánlották, hogy kivégzés helyett variolációt végeznek rajtuk. E folyamat során tehén gennyes tőgyéből vett himlővírust karcoltak karjuk vagy lábuk bőrébe, hogy immunitást alakítsanak ki a betegség ellen. Talán ez volt az első emberkísérlet a vakcinák kifejlesztésének történetében, de az is lehet, hogy Lady Mary Wortley Montagu tekinthető e téren elsőnek, aki 1718 márciusában oltatta be ötéves fiát (a Lady az ottomán birodalomban töltött évei során találkozott ezzel a lehetőséggel, és „vitte el” Angliába). A tudománytörténet az 1796. május 14-i dátumot emeli ki, amikor Edward Jenner angol orvos oltott be himlő ellen egy nyolcéves kisfiút, James Phippst. Ahogy a hét fogvatartott túlélte és kiszabadult a Newgate-ből, ahogy James Phipps is leküzdötte a betegséget, úgy Lady Mary is ezt írhatta férjének levelében: „A fiút kedden oltották be, és most énekel és játszik, és alig várja a vacsorát. Imádkozom Istenhez, hogy a következő levelemben is ilyen jó híreket tudjak adni róla.”.
Forrás: Wikipedia
Hotel negatív nyomású szobákkal
Napjainkban ismét valami ilyesmi történik Antwerpenben, egy nem túl szép, üveghomlokzatú épületben, amelyet első pillantásra szerény szállodának gondolnánk. A 30 hálószobás létesítményben vannak fürdőszobás hálószobák, társalgó pingpongasztallal és biliárdasztallal, sőt ügyeletes személyzet is. De ha eláruljuk, hogy a lakók egy része légszűrős, negatív nyomású szobákba van zárva, vagy pedig megmondjuk a „hotel” nevét, rögtön feltámad a gyanú, hogy ez valami más lehet. Odabent egészséges önkéntesek szándékosan vírussal teli folyadékot isznak, másokat kórokozókkal – például norovírussal vagy tbc-baktériummal – permeteznek be. Aztán várják, hogy megbetegedjenek és az orvosok feltárják, hogyan küzd az immunrendszerük. A pingpongasztal közelébe csak azok mehetnek, akik a kevésbé veszélyes betegségek, például az influenza tesztelésében vesznek részt – de játék közben is maszkot viselnek, hogy elkerüljék egymás immunválaszának befolyásolását.
A 2022-ben készült, az Antwerpeni Egyetemhez tartozó épület neve Vakcinopolis, egy kutatóintézet, ami az emberek közreműködésével végzett (humán) fertőzéses vizsgálatok lebonyolítására specializálódott. Önkéntesek kis csoportjait szigorúan ellenőrzött körülmények között teszik ki betegségeknek, azzal a céllal, hogy felgyorsítsák a vakcinafejlesztést és valós időben kövessék nyomon a fertőzéseket.
Forrás: University of Antwerpen /vaccinopolis.be
Az emberek szándékos – a tudomány nevében tett – megfertőzése rettegett betegségekkel, mint fent láthattuk, nem új ötlet. Az ilyen vizsgálatok sokáig mégis a perifériára szorultak, mert etikai aggályok miatt ritkán alkalmazták őket. Pár éve kezdett ez megváltozni. A covid-19 világjárvány jelentette sürgető helyzet változtatta meg sok tudós és döntéshozó hozzáállását, figyelmet irányítva a kutatásnak erre a módszerére. Azóta a világ legmakacsabb kórokozóival zajlanak vizsgálatok. „Jelentős változás történt annak elismerésében, hogy ezeknek a vizsgálatoknak van értékük és etikailag elfogadhatók” – mondja Christopher Chiu, a londoni Imperial College infektológus kutatója. 2021-ben ő vezette a világ első covid-19 fertőzéses vizsgálatát, amelyben 36 egészséges, 18 és 30 év közötti önkéntest tett ki a koronavírusnak. Chiu most egy új projektet vezet, amely a covid-19-vakcinák következő generációját fogja tesztelni. „Megpróbáljuk felgyorsítani olyan vakcinák fejlesztését, amelyek teljesen megállítják a vírus terjedését” – mondja.
Forrás: Imperial College
A fő vonzerő a gyorsaság
Az ilyen típusú fertőzéses vizsgálatoknak vonzereje a gyorsaság. Felépítésük lehetővé teszi a tudósok számára, hogy egy vakcinajelöltet a hagyományos vizsgálatok résztvevői létszámának töredékével teszteljenek, gyakran hetek alatt. Megkönnyíti a kutatásokat, hogy már létezik egy olyan speciális központ, mint a Vakcinopolis. Sokkal több ember vállalja, hogy megbetegszik, abban a reményben, hogy felgyorsítják az új kezeléseket.
Az ilyen típusú adatok ilyen rövid idő alatt történő összegyűjtése különösen lenyűgözőnek hangzik, ha összehasonlítjuk az oltóanyagok engedélyezésének hagyományos lefolyásával. A gyógyszervizsgálatok mindig nagyszámú résztvevőt igényelnek. Az kell hozzá, hogy elég ember fertőződjön meg természetes úton a betegséggel ahhoz, hogy statisztikailag jelentős összehasonlításokat lehessen tenni az oltott és oltatlan csoportok között. Ez problémát jelenthet, amikor a fertőzési arány természetesen alacsony, mint a korábbi Ebola-járványok esetében. Gyakran olyan kevesen kapták el a vírust, hogy a vakcinákat nem lehetett hatékonyan tesztelni – nem azért, mert nem működtek, hanem azért, mert nem volt elég eset annak bizonyítására, hogy működnek.
Azzal, hogy kontrollálják, ki fertőződik meg, a fertőzéses vizsgálatok megkerülik ezt a problémát, sokkal kevesebb résztvevőre van szükség a korai válaszok megszerzéséhez. Bár a fertőzéses vizsgálatok nem fogják teljesen helyettesíteni a nagyszabású klinikai vizsgálatokat – a hatóságok továbbra is látni akarják majd a valós, sok résztvevős eredményeket –, segítenek a kutatóknak rangsorolni, mely vakcinajelölteket érdemes tovább vizsgálni.
A terjedést is akadályozhatják az új vakcinák
A gyorsaság nem az egyetlen előnye a fertőzéses vizsgálatoknak. Mivel a résztvevők gondosan ellenőrzött körülmények között fertőződnek meg, a kutatók képesek pontos mennyiségű kórokozóval megfertőzni a résztvevőket, így lehetővé válik a folyamat nyomon követése az első pillanattól kezdve. Így feltárható, hogyan viselkednek a kórokozók és hogyan reagál a szervezet, utat nyitva a jövőbeli kezeléseknek és lehetőséget kínálva a közegészségügyi politika alakítására.
A hagyományos vakcinák arra tanítják az immunrendszert, hogy megakadályozzák az emberek megbetegedését, de ez nem jelenti azt, hogy megakadályozzák a fertőzés terjedését. Egy beoltott személy továbbra is hordozhatja és továbbadhatja a betegséget másoknak, még akkor is, ha ő maga mentes a tünetektől. Ez az, amit az oltásellenes mozgalom hamisan arra használt fel, hogy azt állítsa, a covid-19 vakcinák hatástalanok. A nyálkahártya-vakcinák, amelyeket általában orrspray-vel vagy szájon át szedhető tablettákkal adnak be, más megközelítést alkalmaznak, céljuk, hogy immunválaszt váltsanak ki a baktériumok és vírusok gyakori belépési pontjain. Ha ott sikerül megállítani egy kórokozót, akkor megelőzhető mind a betegség, mind annak továbbterjedése.
Miért csatlakoznak az önkéntesek?
Az elfogadható és elfogadhatatlan kockázat közötti határ továbbra is központi kérdés marad az emberek megfertőzésével vezetett jövőbeli vizsgálatok lebonyolításában. Az önkéntesek – ellentétben a hagyományos gyógyszervizsgálatokkal – gyakran nem részesülnek közvetlen egészségelőnyben. Fizetséget persze kapnak az idejükért. „Úgy gondolom, helyénvaló kompenzálni az embereket az idejükért” – mondja Charles Weijer, a kanadai Western Egyetem bioetikusa. A díjat általában valami olyasmihez igazítják, mint a minimálbér.
Az egyik önkéntes, Jake Eberts szerint az altruizmus a csatlakozás legnagyobb motivációja. Ő 2022-ben csatlakozott egy fertőzéses vizsgálathoz, amelyet a Marylandi Egyetem egy kollégiumában végeztek a Shigella, a vérhas okozója elleni vakcina tesztelésére. „Az ötlet kissé őrültnek tűnt számomra. Középkorinak hangzott” – mondja Eberts, aki jelenleg tanácsadóként dolgozik Washington DC-ben. Eberts azt mondja, hogy mégis motiválta a csatlakozás, hogy esély legyen lépéseket tenni egy olyan betegség ellen, amely évente 600 000 életet követel, mégpedig leginkább az öt év alatti gyermekek körében.
Sok vizsgálat fut
Egy amerikai székhelyű kutatási érdekképviseleti csoport, az 1 Day Sooner által vezetett vizsgálati adatbázis több mint 60 folyamatban lévő vagy tervezett ilyen fertőzéses vizsgálatot mutat világszerte. A céljuk olyan betegségek potenciális kezeléseinek kifejlesztése, mint a gonorrhoea és a sárgaláz.
A kutatás tehát gőzerővel folyik, miközben a világ megdöbbenve áll a Robert F.Kennedy Jr. vezette amerikai egészségügyi kormányzat lépéseit látva, akik „kevesebb oltást akarnak, felfújják a kockázatokat, miközben elhallgatják az oltások előnyeit, és zűrzavart keltenek a szülők és az egészségügyi szolgáltatók körében” – ahogy a The Guardian című brit napilapban fogalmazott dr. Daniel Jernigan, amerikai infektológus szakértő. Ugyanitt Jake Scott, a Stanford Orvosegyetem fertőző betegségekkel foglalkozó tanszékének vezetője szerint az USA jelenlegi vezetése meg akarja szüntetni a vakcinákat. A szakértő hozzáteszi: „Nem hagyhatjuk, hogy ez legyen az új normalitás. A tudomány nem változott. Az egyetlen dolog, ami megváltozott, az az, hogy ki hozza a döntéseket, és milyen következtetésekre akarnak jutni.”
Vakcinopolisban nem is állt meg az élet. Pierre Van Damme, a Vakcinopolis igazgatója és csapata az úgynevezett nyálkahártya-immunitásra összpontosít – a szervezet első védelmi vonalára az orrban, torokban és tüdőben a levegőben terjedő kórokozók ellen. A 24 résztvevő nagyon pozitívan nyilatkozott a karantéról. Összesen 20-nál alakult ki enyhe fertőzés, és megfigyelték a vírus szaporodását. Több mint 3900 mintát gyűjtöttek, amelyeket a következő hónapokban részletesen tanulmányoznak különböző laboratóriumokban. Van Damme szerint ennek a kezdeti immunválasznak a fokozása lehet a legjobb módja olyan vakcinák kifejlesztésének, amelyek nemcsak megelőzik a betegséget, hanem blokkolják a további terjedést is. Lehet, hogy a következő influenzaszezonra már még jobb oltóanyagaink lesznek.
