Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés ülése, a miniszterelnök többek között arról beszélt: Ukrajna nyíltan fenyegeti Magyarországot, de a nemzeti kormány nem enged semmilyen zsarolásnak; Brüsszel Ukrajna oldalra állt, Ukrajna pedig nyíltan beavatkozik a magyar választásokba.
Orbán Viktor a tavaszi ülésszakot megnyitó beszámolójában azt mondta, a nemzeti kormány semmilyen fenyegetés hatására sem tér el a programjától, alkotmányos esküjének megfelelően kizárólag a magyar emberek érdeke szerint cselekszik, és semmilyen külhatalom követelésének nem enged.
Kiemelte: az ukrán állam 2014-ben társulási megállapodást kötött az Európai Unióval, és vállalta, hogy a rajta keresztül az EU tagországaiba tartó energiatranzit sérthetetlen. Magyarország olajellátását tehát Ukrajna a társulási szerződés értelmében köteles biztosítani, és nem használhatja politikai fegyverként.
Úgy értékelt: Brüsszel magatartása az ügyben „legalábbis kétértelmű„, mert az EU-ról szóló szerződés az unió kötelességévé teszi, hogy egy harmadik féltől érdeksérelmet elszenvedő tagállam segítségére siessen.
Brüsszel kötelessége lenne, hogy Magyarország oldalára álljon, de nem teszi. Brüsszel a tagállam Magyarország helyett az unión kívüli Ukrajna oldalára állt – összegzett.
Kijelentette, Brüsszel szövetségre lépett az ukránokkal. Brüsszel és Kijev egyetért abban: amíg nemzeti kormány van Magyarország élén, addig nem képesek végrehajtani terveiket. Mindez 50 nappal a választás előtt történik, így ez nyílt beavatkozás a magyarországi választásokba – emelte ki. Hozzátette, okkal feltételezi: mindennek célja, hogy az erőviszonyokat Brüsszel és Kijev szándéka szerint módosítsa.
Elmondta azt is: a kormány az ukránok által előidézett vészhelyzetet elhárította. A stratégiai olajtartalékokat megnyitották, az ország energiaellátását biztosították. Most mindenki láthatja, átélheti a valóságban, mit is jelent a leválás az orosz energiáról: az veszélyhelyzetet idézne elő, és anyagilag magyar családok százezreit tenné tönkre. Aki azt állítja, hogy a rezsicsökkentés orosz energia nélkül is fenntartható, „vagy szamár vagy hazudik” – jelentette ki Orbán Viktor.
A kormány válaszlépéseiről szólva elmondta:
Szlovákiával egyeztetve leállították az Ukrajnába irányuló dízelszállítmányokat. Kiemelte: amíg Ukrajna nem engedi át az orosz kőolajat Magyarországra, addig minden Ukrajnát támogató brüsszeli döntést meg fognak akadályozni.
Emlékeztetett arra is: az EU Ukrajnára eddig mintegy 200 milliárd eurót költött. Az áram és a földgáz ára Európában három-négyszerese az amerikai és a kínai áraknak.
Európa saját maga számolja fel a versenyképességét – mondta.
Hangsúlyozta:
az elmúlt években egymillió munkahely szűnt meg az európai iparban. A vegyipar és az autóipar különösen szenved, így Európa érdeke a háború mielőbbi lezárása.
Ennek azonban az ellenkezője történik, Brüsszel a háború folytatását támogatja nyíltan – mondta. Jelezte, az Európai Bizottság bemutatta a stratégiáját, amely szerint az oroszok még ugyan bírják a háború terheit, de már nem sokáig.
Leszögezte, a magyar kormány meggyőződése szerint ez a háborús stratégia téves. Mi úgy látjuk, hogy Ukrajna és Európa hamarabb fogy ki a katonai készleteiből, a pénzből és a bevethető élőerő utánpótlásból, mint Oroszország. Ráadásul Oroszország nukleáris katonai eszközökkel rendelkezik, és nincs válasz arra a kérdésre, hogyan győzhető le egy atomhatalom – közölte.
Kiemelte: Európa ezt a háborút nem bírja pénzzel, bele fog rokkanni, és évtizedekre eladósodik. A kormány álláspontja szerint ebből Magyarországnak ki kell maradnia – hangsúlyozta. Brüsszel és a nagyobb európai államok háborúra készülnek Oroszországgal, ennek következményei beláthatatlanok lesznek – jelentette ki.
Kifejtette: a már elköltött mintegy 200 milliárd eurón felül Európa 90 milliárd eurót fordít Ukrajnára 2026-2027-ben, valamint a következő költségvetésben 360 milliárd euró lesz Ukrajna részére. Emellett – folytatta – az Európai Bizottság bemutatta az ukrán jóléti tervet, ami 800 milliárd dollárt jelent, és az ukránok bejelentették az igényüket 700 milliárd euró katonai kiadásra is.
Orbán Viktor felidézte azt is: a két parlamenti ülésszak között rendkívüli időjárás tört Magyarországra. A hóhelyzet gyors döntéseket és intézkedéseket igényelt, a szükséges munkák koordinálására operatív törzs alakult – emlékeztetett. Kiemelte: „akit kellett, kimentettünk, aki rászorult, arról gondoskodtunk„.
A rendkívüli januári hideg nehéz helyzetbe hozta a családok költségvetését is, ezért a kormány úgy döntött, a januári gázszámlák 30 százalékát átvállalja: ez a rezsistop, amelyre csak Magyarország volt képes egész Európában – jelezte.
A kormány a brüsszeli nyomás ellenére fenntartotta és fenntartja a rezsivédelmet, ezért továbbra is a magyar családok fizetik az EU legalacsonyabb gáz- és áramszámláját – jelentette ki. Kiemelte: a magyar átlagfogyasztás évi 250 ezer forintos rezsiszámlát jelent, míg ugyanezért a gáz- és áramfogyasztásért Lengyelországban 800 ezer, Csehországban több mint 1 millió forintnak megfelelő összeget kell fizetni.
Az elmúlt időszak gazdasági eredményeit és kormányzati lépéseit sorolva hangsúlyozta: többek között 50 százalékkal megemelték a családi adókedvezményt, emellett összesen 1 millió magyar édesanya válik adómentessé. Döntöttek a 14. havi nyugdíj bevezetéséről, elindult az otthonteremtési hitelprogram, emelték a minimálbért és a közszférában dolgozók bérét, döntöttek továbbá az árrésstop meghosszabbításáról is.
