A Wikipédián nap mint nap keresünk, kutatunk, de a 2001-ben alapított online lexikon ötlete meglehetősen merész és szokatlan volt. A magyar megfelelő kicsit később alakult meg és ma már közel hatszázezer szócikkről tájékozódhatunk belőle.
A Wikipédia hivatalosan 2001. januárjában indult útjára, de a gyökerei egy évvel korábbra nyúlnak vissza. Az eredeti elképzelés nem egy bárki által szerkeszthető lexikon volt, hanem egy sokkal kötöttebb projekt, a Nupedia.
Az Alapítók
A nemzetközi projekt mögött két kulcsfigura állt:
-
Jimmy Wales üzletember, aki az infrastruktúrát és a víziót biztosította.
-
Larry Sanger filozófus, aki a projekt főszerkesztőjeként a módszertanért felelt (ő javasolta a „wiki” technológia alkalmazását is).
A Nupedia kudarca és a Wiki-fordulat
A Nupedia egy ingyenes, online enciklopédia volt, de egy hatalmas hibával: a folyamat lassú volt. Hétlépcsős, szigorú szakértői ellenőrzési rendszerrel dolgoztak, aminek eredményeként az első évben mindössze 12 szócikket sikerült publikálniuk.
Látva a lassú haladást, Sanger és Wales úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy „mellékvágányt”, ahol bárki gyorsan beküldhet vázlatokat. Erre a célra a wiki szoftvert használták (a hawaii wiki-wiki szóból, ami azt jelenti: gyors). Ez lett a Wikipedia.com.
Robbanásszerű növekedés
A Wikipédia népszerűsége azonnal túlszárnyalta a Nupediát.
Az első év végére már 20 000 szócikket és 18 nyelvi változatot számlált.
2003-ban pedig megalakult a non-profit Wikimédia Alapítvány, hogy biztosítsa a projekt függetlenségét és reklámmentességét. Ez azért is volt központi kérdés, mert például a spanyolok nagyon féltek attól, hogy a hirdetések szétszedik majd a Wikipediát.
A Wikipédia alapvető elve a „semleges nézőpont” és az a feltételezés lett, hogy a közösség önszabályozó ereje képes kijavítani a hibákat és a vandalizmust. Bár az elején sok kritika érte a hitelességét, mára a világ legnagyobb és leglátogatottabb tudástárává vált, kétmillió angol szócikkel, amely több mint 300 nyelven érhető el, és önkéntesek milliói tartják karban.
A magyar Wikipédia
A magyar Wikipédiát Gervai Péter alapította, a kezdetekről beszélt a Jazzy Rádió Business Class műsorában.
Gervai két évvel az angol után indította el a magyar lexikont.
Mint mondta, nagyon megtetszett neki az angol változat, és úgy gondolta, hogy biztos van magyar megfelelője. Mivel azonban nem volt, úgy döntött, csinál egyet.
Informatikusként és az online közösségek szakértőjeként ehhez a tudása is megvolt. Első lépésként a működés keretrendszerét alakította ki.
Nem lehet nulláról elindítani valamit úgy, hogy nincs neki egy gerince, egy irányelve, egy irányítása
emlékezett vissza az alapító.
Az első magyar szócikk az Omega együttesről szólt, érzelmi okokból: az alapító édesanyjának ez volt a kedvenc zenekara. Mára ez a kezdeti kezdeményezés több mint 580 000 szócikké duzzadt, megelőzve ezzel a klasszikus nyomtatott lexikonok volumenét.
Bár a nemzetközi Wikipédiának vannak globális alapkövei – az úgynevezett öt pillér, mint például a semleges nézőpont vagy a szabad szerkeszthetőség, semleges nézőpont –, a magyar közösség saját szabályrendszert is alkotott. Ez azért is fontos, mert bizonyos témák (például a magyar nyelv eredete vagy történelmi alakjaink megítélése) olyan nemzeti sajátosságokat hordoznak, amelyeket egy egységes angol szabályrendszer nem tudna rugalmasan kezelni. De pont ezért van saját szabályrendszere a nemzeti Wikipédiáknak.
Hogyan marad hiteles?
A hitelességet a folyamatos és önkéntes ellenőrzés biztosítja. A rendszer minden módosítást rögzít, így a háttérben zajló intelligens viták, forrásmegjelölések és tudományos kutatások ütköztetése segít fenntartani az objektivitást. Olyan érzékeny témákban is, mint a palesztin-izraeli konfliktus vagy a magyar nyelv eredete, a közösség ereje és a forrásokhoz való ragaszkodás tartja mederben a tartalom minőségét.
Gazdasági háttér: Reklámok nélkül, adományokból
A Wikipédia működése gazdasági szempontból is egyedülálló. Egy évi 80 millió dollár feletti költségvetésű rendszerről van szó, amely egyáltalán nem használ reklámokat. A fenntartást kis és nagy adományozók biztosítják, megőrizve a felület függetlenségét és tisztaságát.
A jövő és a mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia (AI) korában a Wikipédia kettős szerepben van. Egyrészt a Wikipédia a világ legnagyobb AI-tanító korpusza; szinte minden nagy nyelvi modellt ezen képeztek ki.
Ha azonban a fiatalabb generációk nem folytatják a szerkesztést és a bővítést, a tudástár elavulhat, és hasonló sorsra juthat, mint a régi Révai-lexikonok.
A magyar Wikipédia jövője tehát nem a technológián, hanem az embereken múlik, azon az aktivitáson, amellyel a szerkesztők nap mint nap bővítik és frissítik ezt a kollektív digitális emlékezetet.
