A budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeum legújabb időszaki kiállítása, „A Föld mélyétől a csillagokig” egy varázslatos, ősi világba kalauzolja el a látogatókat: Magyarország legmagasabb és legtagoltabb hegyvidékére, a Bükkbe. A tárlat apropóján összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat hazánk egyik legkülönlegesebb nemzeti parkjáról a Bükki Nemzeti Parkról, amely nemcsak a természetbúvárok, de a történelem a geológia, sőt a csillagászat szerelmesei számára is tartogat meglepetéseket.
A Bükki Nemzeti Parkot (BNP) 1977-ben alapították, és ezzel ez volt a harmadik nemzeti park az országban, a Hortobágyi Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park után. Viszont ez volt az első, amely kifejezetten hegyvidéki területet oltalmaz.
Kiterjedése több mint 43 000 hektár (ebből közel 6000 hektár fokozottan védett). Észak-Magyarországon, a Bükk-vidék belső területein fekszik, Miskolc, Eger és Kazincbarcika ölelésében.
A Nemzeti Park azért jött létre, hogy védje a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatát, kedvező természeti tulajdonságait, és őrizze meg jelentős természeti értékeit.
A park jellegzetessége, hogy területének több mint 95 százalékát erdő borítja, közepén pedig egy monumentális, hullámos fennsík, a Bükk-fennsík magasodik, amelyet meredek sziklafalak, az úgynevezett „kövek” (pl. Istállós-kő, Tar-kő, Bálvány) szegélyeznek.
A Bükk egy hatalmas, mészkőből álló geológiai múzeum. A kiállításon is központi szerepet kapó karsztjelenségek miatt a hegység belseje úgy néz ki, mint egy sajt: tele van víznyelőkkel, barlangokkal és szurdokokkal.
Barlangok birodalma
A nemzeti park területén több mint 1100 barlang található. Itt van az ország legmélyebb barlangja, a 275 méter mély Bányász-barlang, és a csodálatos cseppköveiről híres Anna- és Szent István-barlang Lilafüreden.
A Bükk barlangjai (például a Szeleta-, a Suba-lyuk vagy az Istállós-kövi-barlang) világhírű régészeti lelőhelyek, ahonnan a neandervölgyi ember csontjai és jégkorszaki eszközök tucatjai kerültek elő.
A klímaváltozásoknak és a magasságkülönbségeknek köszönhetően a flóra elképesztően gazdag. Itt él a jégkorszaki maradványfaj, a sárga ibolya, és a park jelképe, a szártalan bábakalács. Az erdőkben barna medvék és farkasok is megfordulnak, a sziklafalakon pedig olyan ritka ragadozó madarak fészkelnek, mint a parlagi sas vagy a békászó sas.
3 lenyűgöző érdekesség a Bükkről
- Az Őserdő, ahol 200 éve nem járt fejsze: A Bükk-fennsíkon található egy közel 25 hektáros terület, az Őserdő. Itt 1818 óta egyetlen fát sem vágtak ki, és nem vittek el onnan. A kidőlt, monumentális, 45-50 méter magas bükkfák ott korhadnak el, ahol eldőltek, tökéletes élőhelyet biztosítva a gombáknak és rovaroknak. A terület teljesen el van zárva a turisták elől.
- A Szalajka-völgy és a Fátyol-vízesés titka: Szilvásvárad mellett található az ország egyik leglátogatottabb természeti csodája. A Fátyol-vízesés különlegessége, hogy a karsztforrásból kifolyó vízből lerakódó mésztufa (travertino) kis gátakat, lépcsőket formál, amelyeken a víz fátyolszerűen zúdul le.
- A Bükki Csillagoségbolt Park: A Bükki Nemzeti Park hivatalosan is elnyerte a „Nemzetközi Csillagoségboltbolt Park” címet. Mivel a hegység belső területei védve vannak a városok fényszennyezésétől, a csillagos égbolt itt olyan tiszta és kontrasztos, ami Közép-Európában már ritkaságnak számít.
Mit csinálnak a nemzeti parkban?
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai komplex természetvédelmi tevékenységet folytatnak, amely három fő pillérre épül:
- Fajmegőrzés és kutatás: Folyamatosan monitorozzák a vadon élő állat- és növényfajokat. Mesterséges fészkeket helyeznek ki a ragadozó madaraknak, védik a barlangok denevérpopulációit, és küzdenek az inváziós (idegenhonos) növényfajok terjedése ellen.
- Környezeti nevelés és ökoturizmus: Bemutatóhelyeket (mint a miskolctapolcai Szeleta Park látogatóközpont vagy a fenséges Bükki Csillagda Répáshután) és tanösvényeket tartanak fenn, ahol iskolás csoportoknak és turistáknak mutatják be a természet értékeit.
- Génmegőrzés: A nemzeti park igazgatósága fenntartja a magyar szürke marha és a rackajuh gulyákat/nyájakat, amelyek legeltetésével a hegylábi rétek, kaszálók természetes egyensúlyát is biztosítják.
A augusztus 30-ig látható interaktív tárlat tablók, makettek, egyéb tárgyak és vetítések segítségével mutatja be a bükki középhegységi táj arculatát, barlangokat, vízfolyásokat, a növényzetet és a védett állatfajokat.
A Mezőgazdasági Múzeum kiállítása remek kedvcsináló ahhoz, hogy a fővárosi forgatagból kiszakadva személyesen is felkerekedjünk, és felfedezzük a Bükk ezerarcú világát.
