A hozamesés alapvetően jó hír, hiszen javul egy ország megítélése, kevesebb pénzbe kerül az adósságszolgálat. Természetesen a befektetők egy kicsit akár csalódottak is lehetnek ilyenkor, hiszen kevesebb lesz a kamatbevételük.
A magyar emberek egyszerre adófizetők és jó esetben, ha van félretett pénzük, egyszerre megtakarítók is. Adófizetőként örülhetünk annak, hogy az elmúlt időszakban jelentősen javult a hazai kamatkörnyezet, vagyis estek a hozamok, igaz
befektetőként már nem feltétlenül vagyunk boldogok, ha kevesebb kamatot kapunk.
Május 22-től a visszavették az állampapír kamatokat
Nézzük mi történik éppen a magyar állampapírpiacon!
A hazai adósság finanszírozásáért felelős Államadósság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.) bejelentette, hogy 2026. május 22-én új állampapír-sorozatokat indít és lezárja a fix kamatozású lakossági állampapírok eddigi sorozatait.
Mivel a módosítás kizárólag a kamatok 0,5 százalékpontos (50 bázispontos) mérséklését jelenti, a fix kamatozású lakossági állampapírok egyéb jellemzői változatlanul maradnak, azt is mondhatnánk kicsit egyszerűbben, hogy
az ÁKK kamatot csökkentett,
úgy ítélte meg, hogy alacsonyabb nominális kamattal is eléri az adósságfinanszírozási céljait.
Nagyon fontos, hogy a kamatcsökkentés semmiben nem módosítja a korábban megvett állampapírok hozamait. Amit az állam ígért korábban, ahhoz tartja magát, csak az új állampapírokat már más feltételekkel értékesíti.
Lássuk az új kamatszinteket!
A Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) 2031/Q3 sorozatának futamideje változatlanul öt év, a kamatozása azonban immár csak évi 6,5 százalékos lesz, ez az öt éves állampapír nagyon sokáig fix évi 7 százalékos kamattal volt megvehető.
Az új Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) sorozat továbbra is 1-5 éves befektetési lehetőség, ahol a sávosan emelkedő kamat jutalmazza a kitartó befektetőket, mert aki megtartja a papírt, összességében jobb átlagos hozamot ér el.
Nos ez a kamat most 6-7 százalék közötti kamatozás lehet az új 2031/M3 sorozatszámú MÁP Plusz termékkel, amely szintén május 22-től lesz megvásárolható.
Az eddig futó 2031/M2 sorozatot kivezetik.
A változás itt is arról szól, hogy az előző sorozat még 6,5-7,5 százalékos kamatozással futott. Az aktuális ajánlat mindig nyomon követhető a www.allampapir.hu oldalon.
Ugyanígy a MÁP Plusz nyomdai változatának kamata is 50 bázisponttal csökken, így az új sorozat 5-6,25 százalékos.
Végül az egy- és kétéves Kincstári Takarékjegyek új sorozatai esetén is 0,5 százalékpontos kamatmérséklést eszközöl az ÁKK Zrt: az egyéves kamata 5 százalékos, míg a kétéves kamata 5,5 százalékos lesz.
A parlamenti választás hozott fordulatot
A kamatcsökkentési lépés nem értelmezhető a 2026-os magyarországi parlamenti választás következményei nélkül.
A hazai és nemzetközi tőkepiacok úgy értékeltek, hogy amennyiben az ellenzék, vagyis a Tisza Párt győz, akkor több esély van a makrogazdasági stabilizációra, hiszen a Fidesz már reménytelenül összeakasztotta a bajszát „Brüsszellel”, nem volt esély a beragadt uniós forrásokat kiszabadítani, de Magyar Péterék győzelme erre esélyt kínált.
Innentől a logikai következmények viszonylag egyszerűek, ha több az uniós forrás, akkor kevesebb hitelre lesz szükség, azt olcsóbban is meg lehet szerezni, jól jár az állam, kevesebbet kell kamatokra kültenie.
Bár az euró bevezetésének célkitűzése kicsit talán később tudatosult, de az végképp rásegített az optimizmusra, hiszen
egy eurót bevezető azonos paraméterekkel leírható ország nagyjából 200 ponttal alacsonyabb kamattal tudja finanszírozni magát, mint egy euróövezeten kívüli.
Csehországot vegyük ki most a képletből, mert ő euró nélkül is olcsón kap forrást, de a szlovén, vagy szlovák kamatszintek (ezek eurós országok) legalább ennyivel jobbak, mint a magyar, a lengyel, vagy a román.
Minden erősödött
A magyar tőkepiacok mutatói tehát a választás után javultak, a forint nagyon intenzíven erősödött, az állampapírpiacon estek a hozamok, a részvénypiacok pedig drágultak, igaz itt már sokkal fragmentáltabb volt a mezőny, hiszen voltak olyan papírok is, amelyek gyorsan zuhantak, mert politikai kötődésűk miatt a befektetők elpártoltak tőlük.
Természetesen április 13-án és a következő napokban is rengeteg világpiaci esemény volt, például az iráni háború is dobálta a fejlődő piaci hozamokat, de ha a magyar kamatokat összevetettük a referenciául szolgáló többi kelet-európai piaccal, akkor is igaz maradt, hogy
a választások mintegy 100 bázispontos hozamesést jelentettek kifejezetten a magyar hozamokra nézve.
Számokban ez úgy nézett ki, hogy a választások előtt 383 forintot ért egy euró, e sorok írásakor 360 forint körül volt egy euró, de volt még erősebb is.
Az állampapírpiacon pedig a hozamgörbe teljesen kiegyenesedett, vagyis nagyjából minden futamidőre 5,5-5,7 százalék lett a magyar referenciakamat, egészen kicsi különbségekkel. A választás előtt egy hosszabb futamidőre még 6,9-7 százalék volt ugyanez a kamat., vagyis összességében még több is volt a javulás, mint 100 pont.
Folytatódhatnak az elindult kedvező folyamatok?
A piac úgy tűnik, hogy egyelőre több európai uniós forrást, illetve egy az EU-val kooperatívabb jövőbeli politikát árazott, majd az első, euróbevezetésről szóló ígéretek miatt elkezdődött az euró miatt is egy forintfelértékelődés, illetve egy állampapírpiaci hozamesés.
A hazai kötvénypiacon ez eddig 100-120 bázispontos erősödést (vagyis hozamesést) jelentett, de természetesen az eurós kamatszintekhez még mindig van tere a hozamok esésének.
Az alacsonyabb kamatok a költségvetési hiány kezelésében mindenképpen nagy előnyt jelentenek, hiszen, ha kedvezőbb hozamokkal újulnak meg a mostani állampapírok, az megtakarítás a büdzsének.
Ugyanakkor sajnos az euró és a hozamesés nemcsak szándék és bemondás kérdése, bár ez az első feltétel. A magyar gazdaságpolitika az euró bevezetésének feltételeit mindenképpen szeretné megteremteni, az a cél, hogy 2030-ra bejuthassunk legalább az euróbevezetés előszobájába.
A baj csak az, hogy az objektív feltételek teljesítésétől még eléggé messze vagyunk, hiszen jelenleg 75 százalék a GDP-arányos államadósság, ezt le kellene tornászni 60 százalék alá, és az idei évre kinéző folyó hiány pedig valahol 7 százalék körül lehet reálisan, ebből 3 százalékos szint alá kellene jutni.
Most Magyarországgal vélhetően mindenki türelmes és támogató lesz, de abban azért nem bízhatunk, hogy az euró bevezetésének feltételeit miattunk módosítják. Vagyis az elhatározás remek, de, hogy munka is lesz vele, az biztos.
Ami pedig az odavezető utat illeti, az új kormány az adósságszolgálat mérséklésében jobban érdekelt, mint az erős forintban, vagyis akár kamatvágás is elképzelhető, feltéve persze, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is magáénak vallja ezt a gondolatot.
Azért még érdemes venni?
Ha 50 bázisponttal csökkentek a kínált kamatok, és 100-120 bázisponttal apadtak a hozamok, felmerülhet a kérdés, hogy nem késtek-e el a vásárlók, érdemes még magyar állampapírt venni?
A rövid válasz az, hogy igen, hiszen a magyar állampapírok reálhozamot kínálnak.
A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint áprilisban 2,1 százalékos volt a hazai infláció. Ez egyfajta lokális mélypont, vagyis az év hátralevő részében nőni fog az infláció. Igen ám, de ha 3,5-4 százalékig emelkedik is az infláció, akkor is a fent említett lakossági papírok 6-6,5 százalékos kamatai, vagy a különböző állampapírok 5,5-5,7 százalékos hozamai érdemben haladják meg az inflációt, vagyis, aki ilyen befektetésbe teszi a pénzét, az értékőrző, sőt, értéknövelő megtakarítást talált.
Ugyanakkor a választási fordulatnak, a remélt uniós forrásoknak és az euróbevezetés belengetésének tulajdonítható 100-120 pontos hozamesés elég nagymértékű, vagyis az már kevésbé valószínűsíthető, hogy ez az ütem folytatható.
Úgyis lehet fogalmazni, hogy most az vegyen magyar állampapírt, akinek a kínált kamat vonzó, de aki a hozamesésből fakadó gyors árfolyamemelkedésre szeretne játszani, annál indokolt lehet az óvatoság.
(A jelen cikk nem minősül befektetési ajánlásnak vagy befektetési tanácsadásnak. Bármely befektetési döntés meghozatala során szükség van egy olyan vizsgálatra, amely az adott befektető személyére van szabva.)
