Sokféle szám és prognózis lát napvilágot Magyarországgal kapcsolatban, ám 2026-ra még az óvatosabb előrejelzések is 6 százalék feletti költségvetési hiánnyal kalkulálnak. Mit lehet ezzel kezdeni, ha az új kormány sem szeretne a lakosságnak fontos szent tehenekhez hozzányúlni?
Kezdjük a tényekkel: 2026 áprilisáig ismerjük a költségvetés számait, az első négy hónapban 3850 milliárd forint volt a hiány. Ez a hivatalos éves hiánycél 91 százaléka, igaz a leköszönő kormány úgy kommunikált, hogy csak 71 százalékos a szint, mert a Fidesz még, egy verbális intervencióval már bemondott magasabb hiánycélhoz viszonyított.
Végül is, nagyjából mindegy is ez a számmisztika, de az biztos, hogy a deficit óriási. A magyar büdzsé rendkívül terhelt, azt lehet mondani, hogy elúszott a múlt, nehéz a jelen és fenyegető a közeljövő.
A választási kampányban a Fidesz szinte elhasználta a teljes éves deficit-lehetőséget. Noha természetesen a hiánynak amúgy is van egy természetes ciklikussága, az év elején rosszabbul néz ki a költségvetés, amit az év végén helyretesz néhány adóbevétel, de az év első harmada tényleg siralmas.
Jóléti intézkedések tömkelege
Hogy szállhatott el ennyire a büdzsé?
A távozó kormány sokat osztogatott, nagy tétel volt a fegyverpénz, a fix 3 százalékos kamattal elérhető Otthon Start program, az üzemanyagok védett ára és adóelengedése, a fix 3 százalékos kkv hitel, a mindenféle ágazatban bejelentett (és velünk maradó) béremelések, a 13. és 14. havi nyugdíj, a két- és háromgyermekes anyák teljes szja-mentessége, a családi adókedvezmény megduplázása, valamint a Demján Sándor Program.
Csak mivel a Tisza Párt is olyan ígéretekbe lovallta magát, amit nehéz lesz elengedni, mert a párt egyelőre nem akar lakossági adókat emelni, vagy más, a lakosság körében népszerű fideszes intézkedést kivezetni, megtartotta a védett árat, még bővítené is a rezsicsökkentést.
És erre a feszített költségvetésre jön még rá az iráni válság, és egy energiában szegény országnak tényleg nem mindegy, hogy
amennyiben 70 dolláros olajár mellett tervezte a büdzsét, akkor nem ugyanolyan a leányzó fekvése 95-100 dolláros olajár mellett.
Hol tarthatunk most?
A 2026-os költségvetésre már nincsenek visszafogott előrejelzések, mindenki 6 százalék feletti deficittel számol. Az Erste szerint akár 6,8 százalék körül is alakulhat a hiány, például azért, mert az átadás-átvételnél kiderült, hogy egy 286 milliárd forintos infrastrukturális kiadás kimaradt a 2026-os büdzséből, köztük az autópálya-koncesszióhoz kapcsolódó tételek.
Az Európai Bizottság 6,2 százalékot jósolt, de szerinte még ehhez is intézkedéseket kellene meghozni, például a védett ár megszüntetésével, vagy átalakításával.
A Fitch hitelminősítő pedig 6,4 százalékot kalkulált.
Szerinte az év eleje óta bejelentett költségvetési lazítások és eseti támogatások, a védett ár, illetve egy, az Európai Bíróság által meghozott ítélet, amely alapján a kormánynak bizonyos adóbevételeket vissza kell fizetnie egyes szennyezőknek (szén-dioxid extra adó), szóval ezek miatt 2026-ban a GDP 6,4 százalékára is nőhet a költségvetési hiány.
Ki a hibás és meddig ő?
Természetesen az új kormány egy ideig, akár 2026 egészében is mutogathat még a múltra, hiszen az első negyedévben – vélhetően még a választási győzelem reményében – a Fidesz valóban jelentős hiányt generált az osztogatással.
Ugyanakkor immár a Tiszánál van a labda, vagyis a kormányrúd, és bár a párt vélhetően élvezi a népszerűségét, de előbb-utóbb azért el kell gondolkodni, mi legyen a nagy hiánygeneráló intézkedésekkel, árstoppal, védett árral, vagy a szent tehén rezsicsökkentéssel.
Igen, előtte vannak még alacsonyabban csüngő gyümölcsök, az sokkal jobban hangzik, ha az új kormány azt mondja, hogy spórol a korrupción, nem fizeti ki a korábbi kormány által kötött szerződéseket, leállítja a köztévé hírszolgáltatását, pénzt fog meg a propagandán, esetleg óvatosan az élsporton, de azért hamarosan ennél is nagyobb strukturális intézkedések kellenek.
Javaslatok
Magyarország ellen ráadásul már eleve túlzott deficit eljárás is zajlik, ami azért annyira nem ijesztő, mindig elég sok olyan uniós ország van, amelyik tartósan kilógott a 3 százalékos hiányplafonból, csak az EU ilyenkor elvárja, hogy legalább legyen egy hihető program a hiány mérséklésére, illetve intézkedés az államadósság GDP-arányos növekedésének megállítására.
Valdis Dombrovskis, a gazdaságért felelős uniós biztos már csak azért is erősen koncentrálhat Magyarországra, mert Románia és Lengyelország mellett nálunk várható a legnagyobb 2026-os hiány. Az ajánlások szerint például az árstopok kivezetése és a jövedéki adó csökkentésével kombinált védett árak felülvizsgálata azonnal indokolt lenne.
Kármán András pénzügyminiszter augusztusra ígért pótköltségvetést, abból sok minden kiderülhet az új irányokról.
Stratégiai türelem
Ugyanakkor az EU és a hitelminősítők viszonylag türelmesek is az új kormánnyal. Ez nem pusztán a Tiszának szól, bár ezek az intézmények biztosan örülnek az EU-barátabb politikának, az euró belengetett bevezetésének és az uniós források potenciális lehívásának, de az évközi választások esetében az EU általában is megértőbb az új erőkkel.
Csak a türelem nem tart örökké.
A korábbi hivatalos előrejelzések már nem érnek semmit, annyi a változás. Biztosan igaz, hogy a korábbi céloknál magasabb lesz a hiány (ez az említett 6 és 7 százalék közötti szint), gyatrább lesz a növekedés, ami aligha éri el a 2 százalékot, igaz az infláció (valamivel 3 százalék felett) és a munkanélküliség (4,5 százalék körül) frontján viszonylag jó számokat remélhetünk.
Az EU részben az iráni válság, részben a védelmi költségek között elszámolható infrastrukturális kiadások miatt eleve egy kicsit megengedőbb a 3 százalékos elvárásához képest, de még ez a játéktér is kevés nekünk, ha a 4,5 százalék akceptálható, a 6,5 százalék akkor sem az.
Ugyanakkor a türelem olvasható ki a ratingcégek május végi és június eleji felülvizsgálataiból is. Magyarország mindhárom fő hitelminősítőnél (S&P, Fitch, Moody’s) nagyjából a befektetésre ajánlott kategória alján van, de a hitelminősítő cégek az esedékes felülvizsgálat során nem minősítették le, nem tették bóvli kategóriába Magyarországot.
Talán még azt is elfogadják, hogy 2026 még nem a nagy stratégiai reformokról fog szólni, de az év végére már biztosan meg kell határozni egy új, egy hihető magyar gazdasági alappályát.
Addig sokat fogunk arról hallani, hogy milyen csókos cégek szerződéseit vizsgálja felül a kormány, kiket penderít ki a zsíros üzletekből, kiket vált le. Ezek fontosak a közvéleménynek, valójában persze az országnak is azok, de a nyugdíjrendszer, az energiatámogatások, az adórendszer, általában az állami támogatások (legyen szó vállalkozásokról, családokról, lakhatásról) felülvizsgálata elkerülhetetlen. Még akkor is, ha ott már lesznek vesztesek, lesznek népszerűtlen intézkedések.
