Az ipar kényszerleállásai, illetve a termelésvisszafogások 0,2-0,4 százalékponttal fékezik a gazdaságot, ugyanakkor jelentősebb hatást akkor gyakorolnának a GDP-re, ha a rendkívüli helyzet elhúzódna. A fizetési mérleg romlása gyakorlatilag borítékolható a harmadik negyedévben, továbbá az infláció is pár százalékponttal magasabb lehet. A Tudás.hu-nak a Raiffeisen és a K&H elemzői nyilatkoztak.
Az elektromos áram jelentős részét tradicionálisan részben importból fedezi Magyarország, így nem számít újdonságnak, hogy külföldről kell beszerezni az energiát, mindössze az import aránya nő. Az aszály okozta jelenlegi rendkívüli helyzet legkonkrétabb hatása a gazdaságban így várhatóan a külkereskedelmi egyenleg romlásában fog jelentkezni – nyilatkozta a Tudás.hu-nak Török Zoltán.
A Raiffeisen Bank vezető elemzője felidézte: a 2010-es évek második felében 30-35 százalékot tett ki az áramimport, majd ezt követően a megújuló energia fejlesztéseknek köszönhetően tavalyra már 20 százalékra esett vissza ez az arány. Most augusztus első három napjában 46 százalék fölé ugrott az arány, és ez várhatóan tovább fog nőni 50 százalék felé.
Ezzel együtt is a jelenleg erősen izmos külkereskedelmi egyenleg többlete nincs veszélyben, igaz az zsugorodni fog. Az első félévben a kereskedelmi többlet 5 milliárd euró volt, amin belül az elektromos áramkereskedelem hiánya 600 millió euró – ez év végéig sokat nőhet – tette hozzá.
A GDP-hatás mértéke
Amennyiben a Paksi Atomerőmű egy-két hónapig áll, az a GDP-növekedést 0,2-0,3 százalékkal ronthatja, így tragikus hatással nem számol a Raiffeisen elemzője, hacsak nem húzódik el a rendkívüli helyzet.
A GDP-re gyakorolt hatás nagyságrendjét nagyjából ugyanekkorára teszi Németh Dávid is, aki szintén a Tudás.hu-nak nyilatkozott.
A K&H Bank vezető elemzője megjegyezte: ha a termelőkapacitást valamilyen okból nem tudnánk visszaállítani, akkor exponenciálisan romolhatna a helyzet, és akár GDP 1 százalékát kitevő növekedéstől is búcsút inthetnénk.
Németh Dávid szerint a gazdaság éves szinten összességében 1,5 százalékkal nőhet.
Nemrég 1,5-ről 1,7-re megemelte a prognózisát, ezt kell most visszakorrigálni, a választások után előre jelzett plusz elpárolog.
Az áramellátás terén kialakult rendkívüli helyzet legfőképpen az iparon keresztül érinti a gazdaságot, a szolgáltató szektorból egyelőre nem érkeztek agasztó hírek – hangsúlyozta az elemző.
Az ipar részaránya a GDP-ben 25 százalék körül van, de miután a nyár végén amúgyis szoktak leállások, karbantartások lenni, ez a statisztikában tompíthatja a zuhanást, a szokásos szezonalitásokba részben belesimulhatnak a mostani leállások és termeléscsökkentések.
Az inflációs cél tartható
A nagy kérdés az, hogy milyen áron tudja beszerezni az ország az áramot, ettől függ ugyanis a külkereskedelmi egyenleg és az infláció alakulása.
Az inflációt összességében a rendkívüli helyzet nagyjából 0,1-0,3 százalékponttal növelheti éves szinten, ami a mostani alacsony inflációs környezetben elviselhető nyomás, a 3 százalék alatti idei cél teljesíthetőnek tűnik – ebben Török Zoltán és Németh Dávid egyetértett.
Miután a lakosság rezsivédett árat fizet az áramért, a drágulást a költségvetésből kell állni, ami az amúgyis magas államháztartási hiányra további negatív hatást gyakorol – a hírek szerint legalább 50 milliárd forinttal kell a 800 milliárd forint feletti összegű rezsivédelmi alapot kiegészíteni.
A cégek piaci árat fizetnek az energiáért, a plusz költségüket az elemzők szerint nagy valószínűséggel megpróbálják áthárítani a fogyasztókra.
Fejlesztésekre lesz szükség
A globális egyensúlytalanságok úgy tűnik, hogy tartósan velünk maradnak, a gázt az elmúlt hónapokban a tavalyi ár közel másfél-kétszereséért tudtuk visszapótolni, az olajárakat jelentősen befolyásolja hogy az amerikai elnök köt-e megállapodást Iránnal, a szállítási láncok sorsa is kérdéses, így kockázatok bőven akadnak az energiapiacon – ezek mind inflációgerjesztő hatásokat hordoznak.
Az alkalmazkodási képességünket növelni kell,a K&H elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a következő 4-6 évben évi több száz milliárd forintnyi fejlesztésre – Paks, szélerőművek, geotermia, gázturbinák, energiatárolók, okosmérés, hálózatfejlesztés, energiahatékonyság javítás stb. – lehet szükség ahhoz, hogy egy a jelenleginél biztonságosabb energiamixet létre tudjunk hozni.
