A Vígszínház évadbemutatói mindig nagyon várt események, mert azon túl, hogy megismerjük a legújabb darabokat, csodásan szórakozunk is. A 2026/27-es is remekre sikeredett. Rudolf Péter színigazgató beszélgetett az új bemutatók szeplőivel, rendezőivel, és exkluzív részleteket is láttunk egyes darabokból. Az újságírók és a bérletesek az évadbemutató elején a színpadon rendelhettek az egyik új darab a 4-6-os kocsma díszletei között Kovács Patríciától, aki csaposként szolgálta ki a vendégeket. A teátrum igazán impozáns felhozatallal készül az előttünk álló évadra: a Vígszínház, a Pesti Színház, a Víg Szalon és a Házi Színpad összesen 9 különleges, műfajilag is sokszínű bemutatóval várja a nézőket. És jön majd a különleges musical, a Petőfi.
Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója az új évad bemutatóit ismertető beszédében hangsúlyozta: a teátrum előtt álló időszakot a kötelező szociális érzékenység és a klasszikus vígszínházi sokszínűség határozza meg. Kiemelte, hogy a mai feldúlt világban a színház feladata odafigyelni a bajban lévőkre és az elesettekre, megszólalásaikat pedig a művészeten keresztül, nem pedig a napi politikai csatározások szintjén kell megfogalmazniuk. A teátrum a saját fejlesztésű daraboktól a klasszikus művekig terjedő, rendkívül gazdag kínálattal készül, amely a nagyszínpad, a Házi Színpad és a Pesti Színház mellett a megújult, immár nagyobb alapterületű Víg Szalonban lesz látható, de a online felületen is egyre több darab várja a nézőket.
Az igazgató a politikához való hozzáállást Esterházy Péter 1993-as gondolataival világította meg:
Ne gyűlölködj!Maradj nyugton, ne hörögj, próbáld megérteni a másik szempontjait, meglátni korlátait, és meglátni a magad korlátait. Próbáld megőrizni az ép eszedet, miközben tudnod kell, hogy ésszel nem megoldható a világ, de ész nélkül bizonyosan elveszik. Dönteni kell, hogy a gyűlölet fennhatósága alá akarunk-e tartozni vagy sem. A viszontgyűlölet is gyűlölet. Az úgynevezett jogos gyűlölet is gyűlölet. (A harag nem gyűlölet, viszont rossz tanácsadó.)
A gyűlölethez sok út vezet, a legrövidebb talán a megalázottságon át. Akit megaláztak, az tehetetlenségében sokszor csak a gyűlöletben talál menekvést, csak a gyűlöletben talál nagy megbántottságára írt, ott talál megnyugvást. Egy ideig. Gyűlölet gyűlöletet szül, megaláztatás megaláztatást, sosincs vége. Megaláztatásban, megalázottságban nagy tartalékai vannak ennek az országnak.
Csak a szabad embernek van esélye a szeretetre. A Légy szabad ! felszólításnak ebben áll a nagysága, ebben az esélyben, ebben a súlyban. Szabadnak lenni az nem szabadságon lenni, az nem könnyű feltétlenség, szabadnak lenni nehéz.
Nehéz és jó.
Az ember szabadnak születik.
4-6 – Vígszínház
Rendező: ifj Vidnyászky Attila
Bemutató: szeptember 26
A @LL3t4rgIA alkotóinak új előadása, a 4-6 a mai magyar fiatalok kilátásait vizsgálja az érettségi utáni időszakban. A produkció nemzeti és polgári ünnepeinken keresztül bontja ki kérdésfelvetéseit, és arra tesz kísérletet, hogy egy mai fiatal felnőtt nézőpontjából értelmezze: mit jelent ma magyarnak lenni. A helyszín a budapesti Nagykörút ikonikus pontja, a 4es6os kocsma, amely egyszerre kiindulópont és érkezési hely – akárcsak a várost átszelő villamos.
Ifj. Vidnyászky Attila a bemutatón Rudolf Péternek elmondta, a darab látványvilágát – a @LL3t4rgIA-hoz hasonlóan – Náber Zita tervezte. Míg ott a tornaterem szolgált a kamaszkor meghatározó tereként, itt a fiatal felnőttek első belvárosi kocsmaélménye válik központi motívummá. Megpróbáltak rokonságot találni a két tér között. Míg a @LL3t4rgIA-ban elnagyított problémákat akadálypályán próbáltak hatalmasra nagyítani vagy összezsugorítani, a 4-6-ban fiatal felnőttként, megérkezve a valóságba, egy kocsmai térben próbálnak valamiféle szépséget, valami játékot találni. De elég hamar kiderül, hogy ez a tér sokkal többet jelent, mint egy egyszerű körúti kocsma.
Két hétfő emléke – Pesti Színház
Rendező: Fehér Balázs Benő
Bemutató: október 10.
Arthur Miller fiatalkorában egy autóalkatrész-raktárban dolgozott. Az itt szerzett élményeiből született a Két hétfő emléke, amelynek fiatal hőse ugyanúgy a kitörés lehetőségét keresi, ahogy korábban maga a szerző. A műhelyben dolgozók álmai, titkos reményei átszövik a szürke hétköznapokat, és a piszkos raktárablakon át csak néha süt be a nap… Arthur Miller mély emberismerettel és zseniális lélekrajzzal megalkotott drámájában a hétköznapok eseménytelenségét és kilátástalanságát átszínezi a humor és az emberszeretet költészetének ragyogása.
Fehér Balázs Benő a darabról szóló beszélgetésen kiemelte, a darab egy autóalkatrész-raktárban játszódik, a szereplői pedig olyan emberek, akik szinte teljesen megfosztva élnek az autonómiától – még saját véleményük formálásában is alig van beleszólásuk.
Bár a mű szembesít a szegénységgel és az alkoholizmussal, Arthur Millert nem csupán a gazdasági és szociális háttér érdekli, hanem az, hogy miként torzítja a személyiséget a monoton, kihívás nélküli, gépies munka. A darab legnagyobb értéke Miller mély empátiája: érződik, hogy személyesen ismerte és őszinte szeretettel ábrázolja ezeket a karaktereket.
A rendező elmondta, hogy a színház mellett vállalati trénerként gyári munkásoknak tart konfliktus- és stresszkezelési tréningeket, és a saját tapasztalatai pontosan rímelnek Miller megfigyeléseire. Ez a személyes élmény és felismerés győzte meg arról, hogy érdemes ezzel az anyaggal foglalkozni.
Cseresznyéskert – Vígszínház
Rendező: Alekszandr Bargman
Bemutató: 2026 december
A cseresznyéskert – vagyis eredetileg meggyes – nemcsak egy gyönyörű gyümölcsliget, hanem egy letűnő életforma szimbóluma is, amelyhez gazdái minden erejükkel ragaszkodnak. A birtok azonban eladósodott, és hamarosan árverésre kerül – a megmentés lehetősége adott, de a döntést mindenki halogatja. Közben egy új rend formálódik körülöttük: más gondolkodással, más törvényekkel. Van, aki még hisz a múlt megőrizhetőségében, és van, aki már a jövőt építené…
„Csehov utolérhetetlen, Csehov óriási és felfoghatatlan, és a Cseresznyéskert számomra talán a legnagyobb mű a drámairodalom egész történetében” – vallja Alekszandr Bargman rendező A komédia szereplői egy paradigmaváltás tanúi, tudják, hogy az a világ, amelyben addig éltek, nem tartható fenn tovább. Beszélnek róla, terveket szőnek, reménykednek, csak éppen cselekedni képtelenek….
Az évadbemutatón a darabban szereplő Hegyi Barbara és Seress Zoltán egyaránt szuperlatívuszokban beszélt a rendezőről, akivel már mindketten dolgoztak együtt. Bargman fantasztikus művész, imádja a színházat, remekül kezeli a kollégákat és árad belőle a szeretet a munkája iránt. Mindketten nagyon várják a vele való munkát.
Bohémélet – Pesti Színház
Rendező: Valló Péter
Bemutató: 2026 december
Első pillantásra nincs vonzóbb a fiatal művészek, bohémok életénél, de közelebbről megnézve, ennek a világnak is a megvannak a maga árnyoldalai: a szabad élet sokszor együtt jár a nélkülözéssel. A Bohémélet alakjai szeretetreméltó, érzelmes, peches figurák, romlottak és romlatlanok egyszerre, akik az örökös pénztelenség, a mindennapi gondok között is tudnak könnyedek és veszélyesen felelőtlenek lenni. Henry Murger fanyar humorú, személyes hangú írásai – köztük is a legismertebb, Rodolphe, a költő és Mimi esendő szerelmének története – később színpadon, operában, musicalben és filmen is továbbéltek. A Bohémélet mégsem egy romantikusan kiszínezett, kosztümös melodráma, nem egy életforma mítosza, hanem az egyik legvigasztalóbb és legotthonosabb történet, amit valaha papírra vetettek.
Valló Péter rendező kiemelte, semmilyen olyan előadást nem akart most rendezni, amiben egy kis politika is van, valami romantikus felé akart fordulni az idei szezonban. A Bohémélet választása mögött a témaválasztás örökérvényűsége áll: egy olyan történethez nyúltak vissza, amely a 19. század közepe – Henri Murger francia író eredeti regénye – óta képes áttörni a közöny és az elidegenedettség falát. A darabválasztásnak emellett személyes oka is volt. A rendező nagy rajongója az operának, különösen Puccini munkásságának. Puccini operafeldolgozása egy háromórás, mélyen szívbemarkoló élmény, a színházi alkotógárda pedig most arra tesz kísérletet, hogy ezt a megrendítő, érzelmi hatást a prózai színház eszközeivel is elérje és átadja a közönségnek.
Csárdáskirálynő – Vígszínház
Rendező: Mohácsi János
Bemutató: 2027 március
Kálmán Imre zeneszerző a Vígszínházból indult világhódító útjára, hiszen első operettjét, a Tatárjárást ez a színház mutatta be. Óriási siker volt, bő egy év múlva már a 100. előadást ünnepelték, és a Tatárjárást még két másik Kálmán-operett követte, de A csárdáskirálynő vígszínházi bemutatója mostanáig váratott magára. A történet kezdetén az orfeum csillaga, Szilvia búcsúelőadását tartja: Amerikába indul. Két férfi is epekedik érte – a bohó, nőfaló Bóni gróf és Edvin, aki herceg lévén nem vehet el egy sanzonettet. 1916-ot írunk: a háttérben háború dúl, miközben a hátországban még mulatnak. Mindenki táncol és pezsgőzik, a csillogás mögött azonban ott húzódik egy széteső világ bizonytalansága.
Kék Jázmin – Pesti Színház
Rendező: Hegedűs D. Géza
Bemutató: 2027 március
Jasmine, az elegáns, New York-i társasági hölgy irigylésre méltó élete egyik napról a másikra darabokra hullik. Elveszít mindent: a férjét, a vagyonát, a barátait, még az otthonát is. Hogy a nagy összeomlás után kicsit összeszedje magát, Jasmine San Franciscóba költözik a húgához, aki mindig mindenben az ő ellentéte volt: jelenleg árufeltöltőként dolgozik valami szupermarketben, egy zsúfolt kis lakásban egyedül neveli a két fiát, és kivétel nélkül lúzerekbe szeret bele… Woody Allen nagysikerű filmjéből, a Blue Jasmine-ből készült színpadi változat ősbemutatója a Pesti Színházban lesz látható.
Hegedűs D. Géza elmondta, lenyűgözte Woody Allen eredeti filmje, megértett valamit a mai valóságból. Bernard Madoff amerikai üzletember évtizedekig gazdagodott abból, hogy gyakorlatilag egy piramisjátékot üzemeltetett és emberek tízezrei bízták rá a pénzüket. Az ő felesége túlélte ezt az egészet, a gazdagságot, a leleplezést és menedéket talál a szegény testvérénél. Mindenük más, de a szeretet mégis összetartja őket.
Kedves bópeer…! – Házi Színpad
Rendező: Zsótér Sándor
Bemutató: október 9
Déry Tibor Kedves bópeer…! című művének ősbemutatója 1976. október 1-jén volt a Vígszínházban, 50 évvel később Zsótér Sándor rendezésében állítják színpadra a Házi Színpadon. Flóris, az író, öregszik. Hogy ne csontosodjon be végképp a magányba, hazahívja fiát Svájcból, ahová ő küldte még szinte gyerekkorában. A fiúnak felesége van: fiatal, szép, közvetlen. Flóris ellenségesen fogadja a lányt. De ellenszenve elolvad a lány lefegyverző szeretetétől, és viszontszeretet ébred benne. A Kedves bópeer…! ősi apa-fiú ellentétnek indul, miszerint minden fiú apagyilkos, de nagyon gyorsan letér a klasszikus útról. Kimarad belőle a fiú.
Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek
Rendező: Pelsőczy Réka
Bemutató: 2026 december
Biró Zsombor Aurél egy csúcsra törő fiatal író, aki a klasszikus férfiszerepekkel és a saját kiválasztottság tudatával küzd egyszerre. Számára minden emberi kapcsolat, családi sérelem és párkapcsolati vita csupán nyersanyag a munkájához. De mi történik akkor, ha a valóság szereplői elutasítják a nekik szánt forgatókönyvet, és visszakövetelik a saját hangjukat? A kíméletlenül őszinte, fanyar humorú, önironikus és megrázó előadást Pelsőczy Réka rendezésben 2026 decemberében mutatják be a Házi Színpadon.
A szobatárs
Rendező: Ujj Mészáros Károly
Bemutató: 2026 október 8.
A Vígszínház negyedik játszóhelye, a Víg Szalon, az egyik legfontosabb találkozási pont lett a közönséggel. Ez a kis színpad Jen Silverman dráma magyarországi ősbemutatójának helyszíne lesz. Sharon magányos, egyedül él Iowában, Amerika közepén. Ráadásul úgy érzi, megöregedett. Nemrég elvált, fia pedig New Yorkban építgeti karrierjét. De ma, beköltözik hozzá albérletbe Robyn, egyenesen New Yorkból. Robyn ráadásul szöges ellentéte Sharonnak. Egy ideig… A szobatárs egyszerre lélektani utazás és szellemes vígjáték, ami barátságról, identitásról, szabadságkeresésről szól, és arról, hogy sohasem késő újrakezdeni.
Petőfi
A Petőfi a Vígszínházba a következő szezonban érkezik majd meg. De az előadást július 9-én, 10-én, 11-én, 16-án és 17-én a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatják be.
Dés László, Geszti Péter és alkotótársaik – Bíró Bence és Horváth Panna – új, műfajokon átívelő, nagyformátumú zenés színdarabja Petőfi Sándor – egyszerre mindenki által ismert és senki által nem ismert – életét dolgozza fel drámaian, líraian, sok humorral és szenvedéllyel.
Petőfi alakját kiszabadítják a gránitba faragott pózokból, és egy olyan öntörvényű fiatalember történetét mesélik el, aki akár ma is itt élhetne közöttünk. Petőfi életének utolsó, gyorsan száguldó öt évén keresztül mutatják meg, hogy ki mindenki volt ő. Színész, katona, politikus, forradalmár, férj, családapa… és persze mindenekelőtt a valaha élt legnagyobb magyar költő.
Wunderlich József a legendás költő címszerepében az évadbemutatón énekelte a nagyon várt darab egy részletét.
