Erősebb, függetlenebb Európa van születőben, amely a korábbinál jobban képes megvédeni önmagát, és „ez egy olyan Európa, melyre méltán büszkék lehetünk” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Az Európai Parlament plenáris ülésének keretében Ursula von der Leyen az Európai Unió helyzetéről elmondott évértékelő beszédében hangsúlyozta: az Európai Unió állapota minden eddiginél erősebb, noha minden eddiginél bizonytalanabbnak tűnhet.
Európa olyanná vált, amely képes biztosítani saját jólétét, megszabadulni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségétől,
s amely úgy alakítja iparpolitikáját, hogy közben megőrzi egyedülálló szociális modelljét. Európa gyökeresen alakította át biztonsága szavatolására vonatkozó megközelítését, csak
az elmúlt öt évben közel 80 százalékkal növelte védelmi kiadásait – közölte.
Olyan Európa ez, amely szolidáris, amely kiáll Ukrajna és Grönland mellett, és lépéseket tesz, amikor drónok, hibrid támadások vagy dezinformáció veszi célba demokráciákat
– hangoztatta.
Von der Leyen arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió jelenleg „nyíltan ellenséges világgal” néz szembe. Területi alapú agresszív háború dúl a kontinensen, Európa közelében pedig újabb konfliktusok törtek ki – emlékeztetett. Emellett – mint kiemelte – az ipari kapacitásokért folytatott küzdelem határozza meg a globális versenyt. A küzdelmek célja, hogy meggyengítsék az Európába vetett bizalmat és megbénítsa az európai demokráciákat – hívta fel a figyelmet.
Von der Leyen az ultranacionalisták, az Európa-ellenesek, az orosz beavatkozás, valamint a dezinformáció elleni fellépésre szólított fel.
„A nevek változnak, de a cél ugyanaz: megvetik értékeinket, és szét akarják zúzni az európai egységet. Ezért szálljunk szembe velük és küzdjünk együtt az Európáról alkotott jövőképünkért” – fogalmazott, majd úgy folytatta: „célunk világos: egy olyan független Európa építése, amely cselekvőképes és kiáll értékei mellett. Európa sorsának az európaiak kezében kell maradnia”.
Azt mondta, hogy Európa gazdasága a vártnál jobban állta a közel-keleti háborúk okozta megpróbáltatásokat, a munkanélküliség pedig történelmi mélyponton van. A magasabb energiaárak és hitelfelvétel költségei ugyanakkor komoly terhet rónak az emberekre és a vállalkozásokra egyaránt. Határozott költségvetési döntésekre lesz szükség a pénzügyi fenntarthatóság biztosítása és a beruházások védelme érdekében.
Európa gazdaságának újraindítása a legfőbb prioritás – jelentette ki.
Csökkenthetjük az energiaárakat, többet fektethetünk be és innoválhatunk, valamint megreformálhatjuk gazdaságainkat, azonban mindez hiábavaló, ha vállalataink nem egyenlő versenyfeltételek mellett versenyezhetnek
fogalmazott.
Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a Peking tisztességtelen gyakorlatára visszavezethető, hatalmas mértékű, Kínával szembeni kereskedelmi lemaradás csökkentése érdekében, valamint a kapcsolatok egyensúlyának helyreállítására az Európai Unió minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazni fog.
Hangsúlyozta: a Pekinggel kezdeményezett párbeszédnek eredményeket kell hoznia. A szavak fontosak, de a tettek még fontosabbak – hangoztatta von der Leyen, majd hozzátette: a partnerségek stratégiai jelentőségűek Európa számára és választ jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rendszerben mutatkozó törésvonalakra is.
Az idei nyár hőhullámait, az aszályt és az erdő- illetve bozóttüzeket említve az Európai Bizottság elnöke azt mondta: Európának alkalmazkodnia kell, és tanulnia a tapasztalatokból. Egy dolog azonban biztos: Európa képes tartani az irányt éghajlatvédelmi céljai megvalósítása tekintetében – szögezte le.
A mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatban Ursula von der Leyen azt mondta: Európa ki akarja aknázni az MI nyújtotta lehetőségeket a társadalmak, az életminőség és termelékenység javítása érdekében.
Az Európai Bizottság ugyanakkor a mesterséges intelligenciában rejlő veszélyek miatt egyeztetésre hívja a terület kulcsszereplőit,
hogy megvitassák azon iparági törekvések lehetséges támogatását, amelyek a legkockázatosabb MI-modellek fejlesztésének lassítását célozzák – közölte von der Leyen, majd ígéretet tett arra, hogy együttműködik a hasonló szemléletet képviselő országokkal, köztük Kanadával és az Egyesült Királysággal. Egyensúlyt kell teremteni a lehetőségek és a kockázatok között – hangsúlyozta.
A brüsszeli testület elnöke kijelentette:
a béke veszélybe került. Oroszország Ukrajna elleni háborúja továbbra is tart, és egyre több fenyegetés éri a tagországok területét is: katonai célokra alkalmas eszközökkel végrehajtott támadás, amelyet orosz ügynökök követtek el európai földön.
Ahogy a kibertámadások és szabotázsakciók, gyújtogatások és drónberepülések számának növekedésével fokozódik a fenyegetés mértéke, úgy kell növekednie Európa felkészültségének is – hangoztatta von der Leyen, majd közölte: hamarosan új európai biztonsági stratégiát fog javasolni az Európai Bizottság.
„Nem férhet kétség ahhoz, hogy Európa megvédi területének minden egyes négyzetméterét”
– fogalmazott.
Hangsúlyozta továbbá: az EU szigorítani fogja az Oroszországgal szembeni szankciókat. A szankciók – szavai szerint – fájdalmasak, óriási nyomás alá helyezik az orosz gazdaságot.
Von der Leyen szerint elfogadhatatlan, hogy az izraeli kormány folytatja az illegális telepek bővítését Ciszjordániában. Fájdalmasnak nevezte, hogy hiányzott a tagállamok egyetértése a közös uniós kiállás elfogadásához. Ha Európa megosztott, nem képes megváltoztatni az események menetét. Európa élen jár a palesztinok támogatásában – jelentette ki.
A ceutai eseményekre utalva kijelentette: a tagállamok valamennyi külső határa európai határ, Ceuta határai európai határok. A kialakult helyzetre csak európai megoldást létezik: a migrációs és menekültügyi paktum teljeskörű végrehajtása. A tapasztalatokra építve az Európai Bizottság javaslatot fog tenni új európai vészhelyzeti reagálási keret létrehozására – jelentette be.
Közölte:
a brüsszeli testület javaslatot mutat be a gyermekek online védelméről szóló rendeletre, mely 13 éves kor alatt nem engedélyezi a közösségi média használatát, 15 éves kor alatt pedig a személyes fiók létrehozását. Ez azt jelenti, hogy 13 éves kortól a 15. év betöltéséig csak a szülők által létrehozott és felügyelt, korlátozott funkciókkal és időbeli korlátozással rendelkező mini fiókok nyithatók, 15 és 18 év közöttiek esetében pedig kötelező lesz a biztonságos tervezés a platformok számára
– magyarázta.
A demokrácia európai helyzetére utalva kijelentette: „április 12. nagyon sokáig megmarad emlékezetünkben: a nap, amikor a magyar nép a kezébe vette a jövőjét”. Hangsúlyozta: a magyarok a demokráciát választották, Európát választották, visszahozták Magyarországot oda, ahová tartozik: az Európai Unió szívébe.
Az évek óta tartó visszaesés elkezdett megfordulni, a korrupció és az állam kirablása elleni küzdelem megkezdődött Magyarországon. Valódi előrelépés történt az alapvető jogok és a tudományos élet szabadsága terén, és már most több milliárdnyi euró szabadult fel Magyarország számára.
„Noha még sok munka áll előttünk, az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a kemény munka kifizetődik” – fogalmazott.
Közölte továbbá, hogy a jogállamiságról szóló jelentéseknek köszönhetően idejében észlelhetők a problémák, melyeket a tagállakok és az uniós bizottság közötti párbeszéd eredménnyel kezel, megerősítve a kapcsolatot az uniós alapok és a jogállamiság tisztelete között.
A következő hosszú távú költségvetéssel még tovább kell lépni: a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása elengedhetetlen lesz az uniós források lehívásához – szögezte le az uniós bizottság elnöke.
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának vezetője felszólalásában kijelentette: az Európai Bizottság éveken át azt hazudta, hogy Magyarországon megszűnt a jogállamiság. Célja az volt, hogy visszatartsák az uniós forrásokat, és ezzel megbuktassák a patrióta magyar kormányt. Az uniós bizottság elnökének szerdai beszéde ennek a beismerése volt – jelentette ki.
Szavai szerint a Tisza-kormány felszámolta a demokratikus Magyarországot és önkényuralmi rendszert hozott létre. Brüsszel tud mindenről, mégis hallgat, aminek oka – véleménye szerint -, hogy Brüsszel és a Tisza Párt paktumot kötött. Magyar Péter dolga, hogy letörölje a nemzeti szuverenista erőket a magyar politika térképéről, Brüsszel pedig, ezért az uniós pénzekkel és a feltétlen politikai támogatással fizet.
„Korán örülnek, mi harcolni fogunk az önkény ellen és a magyar szabadságért” – tette hozzá Deutsch Tamás.
Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő beszédében azt mondta: az új programok és javaslatok bejelentésével az Európai Bizottság el akarja fedni be nem tartott ígéreteit. Ursula von der Leyen csak a lényegről nem beszélt: arról, hogy az uniós bizottság korábbi döntései az egekbe repítették az energiaárakat, miközben szűkítette egyes tagállamok beszerzési lehetőségeit. Eredményeképpen az európai ipar lejtmenetben van – hívta fel a figyelmet Dömötör Csaba.
Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának elnöke, a Patrióták Európáért frakció első alelnöke a vita során elmondott felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Ursula von der Leyen bejelentett javaslatok még több hatáskört adnának az Európai Bizottságnak a szuverén, gazdaságilag cselekvőképes tagállamok kárára. Csak szuverén tagállamok tudják biztosítani polgáraik szabadságát és biztonságát – szögezte le.
Szavai szerint az uniós bizottság elnöke elismerte, hogy beavatkoztak a magyarországi választásokba a Tisza Párt oldalán, hogy elmozdítsák a szuverenista, patrióta magyar kormányt. Az új kormány szó nélkül teljesíti a brüsszeli központ elvárásait, cserébe dicséret jár nekik, miközben a kommunizmus legsötétebb éveit idéző önkénnyel tiporja a demokráciát és a jogállamot – hívta fel a figyelmet Gál Kinga.
Lakos Eszter, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője, néppárti magyar delegáció vezetője az MTI-hez eljuttatott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy Ursula von der Leyen beszédében hosszasan méltatta a magyar sikereket.
Az uniós bizottság elnöke külön kiemelte a korrupció és az állam foglyul ejtése elleni fellépésben, az alapvető jogok és az akadémiai szabadság terén elért magyar előrelépést, és hasonlóan nagy eredménynek nevezte, hogy több milliárd eurónyi uniós forrás szabadult fel Magyarország számára.
„Hazahoztuk az uniós pénzeket, amelyek a magyar embereket illetik, teljesítve ezzel egyik legfontosabb választási ígéretünket”
– fogalmazott Lakos Eszter.
Dávid Dóra, Tisza Párt EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében a közösségi média területét érintően bevezetni tervezett egységes gyermekvédelmi korhatárra utalva azt közölte: a javaslatban több ponton visszaköszön az az európai parlamenti álláspontot, amin mások mellett az Európai Néppárt (EPP) témafelelőseként maga is dolgozott. Az uniós bizottság bejelentését az EP-képviselő fontos előrelépésnek nevezte, ugyanakkor azt mondta: a korhatár önmagában nem csodaszer.
Átfogó eszköztárra van szükség, a meglévő szabályok betartatásától kezdve az oktatáson és a tudatosításon át, ahol a tagállamoknak is kiemelt szerepük van, egészen a jogszabályi hiányosságok orvoslásáig. A tervezett jogszabály célja (EU Kids Act) az, hogy ezeket a hiányosságokat orvosolja és az online gyermekvédelmet erősítse – közölte Dávid Dóra.
