A termelési hatékonyság javulását nevezte a felzárkózás egyik eszközének Surányi György volt jegybankelnök a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) budapesti konferenciáján.
A termelési hatékonyság érdemi javulása nélkül Magyarországnak nincs esélye arra, hogy fenntartható módon közelítsen az EU fejlettségi szintjének átlagához – mondta Surányi György.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke közölte: a vállalkozásokat „békén kell hagyni”, állami „beavatkozásdömping” helyett kiszámítható szabályozási környezetre van szükség.
Nincs lehetőség a következő időszakban sem kétszámjegyű bérnövekedésre, sem arra, hogy vissza nem térítendő források tartsanak életben olyan cégeket, amelyek piaci körülmények között nem maradnának életben.
„Teremtő rombolás” nélkül nincs tartós fejlődés, mert a források nem oda kerülnek, ahová igazán kéne, innovációra és exportösztönzésre – fogalmazott.
Surányi György hangoztatta, hogy az árszabályozást és a kamatstopot is meg kellene szüntetni, és véleménye szerint az inflációt a monetáris politika mesterségesen tartja alacsonyan.
Arról is beszélt, hogy jelentős gazdasági növekedést idén nem vár, és ahhoz, hogy belátható időn belül magasabb legyen a növekedés, a kedvező külső körülmények mellett tartós pénzügyi egyensúlyra is szükség van, a fogyasztás növelésére ugyanakkor nem lehet tartós növekedési pályát alapozni.
A magyar gazdaságpolitika az elmúlt években olyankor szigorított, amikor a külső feltételek is romlottak, kedvezőbb időkben pedig a támogatott beruházások hozzáadott értéke alacsony maradt, a költségvetési alulfinanszírozás és a szerkezeti hibák általánosak voltak – fejtette ki.
A 2027-es költségvetésben láthatók előremutató lépések, de számos területen bátrabbnak kellett volna lenni, az energiapazarlásra ösztönző és drágán fenntartható rezsitámogatást pedig ki kellett volna vezetni – vélekedett.
