A kormány elkötelezte magát a makrogazdasági stabilitás és az eurózónás csatlakozási célok mellett, ám az új költségvetési tervezet jelentős szerkezeti átalakításokat hoz a magyar adózásba és a társadalmi juttatásokba – hangsúlyozta László Csaba közgazdász, volt pénzügyminiszter. Szerinte a tervezett hiánycsökkentési pálya eléri azt, amit a piacok és az európai partnerek elvártak, ám az egyes társadalmi és gazdasági csoportok között éles választóvonal húzódik meg, hogy ki jár jól és rosszul.
Az idei évi költségvetés elfogadásával nem lesz probléma, erre garancia a két-harmados parlamenti többség és az is, hogy látható, ez Magyar Péter költségvetése. Sokszor fordult elő korábban, hogy a miniszterelnök nem száz százalékosan állt a költségvetés mögött, de itt ez most nem fordult elő. Ez a végrehajtás szempontjából előnyös, mert csökkenti a menet közbeni módosítások esélyét. – hangsúlyozta László Csaba.
A 2026-ra várt 7,5 százalékos költségvetési hiányt a kormány 4,9 százalékra tervezi visszaszorítani a következő évben, majd fokozatosan 2,8 százalékra mérsékelnék 2030-ig. A jövő évi jelentős csökkentésben óriási segítséget jelent az idei választási év egyszeri kifizetéseinek (például a fegyverpénznek) a kiesése, ami 1000–1400 milliárd forintos mozgásteret biztosít.
Látszik, hogy a piacok elégedettek a számokkal, és sem az EU, sem a hitelminősítők nem jeleztek komoly fenntartásokat a makrogazdasági stabilitás kapcsán .Az eurózónás csatlakozás egybéként sem egyetlen év költségvetésétől függ, hanem többéves folyamat, amelynek első állomása a jelenlegi terv.
Ugyanakkor a bár a hiánycsökkentés iránya határozott, az államadósság mérséklése meglehetősen óvatos: a GDP-arányos eladósodottság négy év alatt összesen 2,3 százalékkal csökken. László Csaba rámutatott, hogy egy ilyen szűk sáv sérülékennyé teszi a magyar gazdaságot az esetleges külső sokkokkal – például a forint árfolyamának egy nem várt mértékű gyengülésével – szemben.
Kik a költségvetés nyertesei?
A volt pénzügyminiszter elemzése alapján az új költségvetés egyértelmű nyertesei az alacsonyabb jövedelmű rétegek és a rászorulók:
-
SZJA-progresszió a minimálbérnél: Az adójóváírási rendszer egyfajta visszatérésével a jövedelem minimálbérig terjedő része 9 százalékkal adózik, míg az e feletti részre a 15 százalékos kulcs vonatkozik. László Csaba megjegyezte: a minimálbéreseknél létező adóelkerülés és készpénzes ügyeskedés főleg a kis- és mikrovállalkozásoknál valós probléma, míg a több ezer fős nagyvállalatoknál ez nem életszerű.
-
Célzott szociális és egészségügyi emelések: Bár az 50 százalékos bérfejlesztési várakozások nem teljesültek, az egészségügyi szakdolgozók, a szociális ágazatban dolgozók és a rendvédelmiek érdemi bérrendezésben részesülnek.
-
Minimálnyugdíjak és családi pótlék: A legalacsonyabb nyugdíjkategóriákban ugrásszerű emelés valósul meg, a 17 éve változatlan családi pótlék megduplázása pedig elsősorban a szegényebb, többgyermekes családok költségvetésében jelent majd érezhető támaszt.
-
KATA-rendszer visszatérői: A kisadózó vállalkozások tételes adójának könnyített változata újra engedélyezi a cégek felé történő számlázást. A Pénzügyminisztérium több mint 100 milliárd forintos bevételnövekedéssel és érdemi visszaáramláshoz számol, ám a volt pénzügyminiszter figyelmeztetett: akik átmennek a KATA-ba, azok máshol (pl. általányadóból vagy munkaviszonyból) kieső adóbevételeket hagynak maguk után.
Kik a legnagyobb vesztesek?
A költségvetés szerkezete több szektorban és társadalmi csoportban is komoly csalódottságot és elégedetlenséget szült:
-
A legvagyonosabbak és a vállalkozói szféra: A bevezetendő vagyonadó komoly felháborodást váltott ki. László Csaba kiemelte, hogy sok, a vagyont tisztességesen felhalmozó vállalkozó sérelmezi a politikai kommunikációt. Emellett komoly likviditási (cash-flow) problémákkal szembesülnek azok a szereplők, akiknek a vagyona nem termel folyamatos készpénzt – mint a startup szektor szereplői, a nagy értékű műgyűjtemények tulajdonosai vagy az aszály sújtotta mezőgazdasági birtokok gazdái.
-
Kiskereskedelem és bankrendszer: A szektorális különadók megmaradása miatt a nagyvállalati szereplők elégedetlenek. A kiskereskedelmi láncok 4,5 százalékos top adókulcsa érvényben marad, míg a kisebb árbevételi sávban a 0,15 százalékos kulcs a háromszorosára, 0,45 százalékra emelkedik.
- Elmaradó ÁFA-csökkentés: A zöldség-gyümölcs ÁFA-kulcsának 5 százalékra csökkentése – bár a kampányban felmerült – nem fért bele a keretbe, mert az önmagában 100 milliárd forint feletti kiesést jelentett volna.
-
Oktatás és közigazgatás: Az oktatásra fordított kiadások GDP-arányosan stagnálnak, így ott nem várható számottevő előrelépés, és a közigazgatásban dolgozók számára sem jelentettek be újabb béremelési hullámot.
-
Közép- és felső-középréteg: A magasabb jövedelműek számára az adórendszer átalakítása és a vagyonadó nem kínál előnyöket, számukra a családi pótlék megduplázása sem jelent nagyságrendi elmozdulást a háztartási költségvetésben.
Bizonytalansági tényezők a bevételi oldalon
A társasági adóban a 180 milliárd forint feletti árbevételű cégekre bevezetett 11 százalékos kulcs kapcsán László Csaba megjegyezte: a korábbi gyakorlattal ellentétben az adót nem a nyereséghez, hanem az árbevételhez kötötték, ami az eltérő ágazati jövedelmezőségek miatt torzító hatással bír. Viszont a 11 százalékos kulcs európai összehasonlításban továbbra is alacsony.
Hasonlóan felemás lépés a TAO-rendszer kivezetése: bár a sporttámogatások 200 milliárdos keretének megszüntetésével számol a költségvetés, a megtakarított összeget az állam közvetlenül visszairányítja a sportfinanszírozásba, ahelyett, hogy a hiányt csökkentené vele.
A beszélgetés teljes egészében meghallgatható a Jazzy rádió honlapján.
